Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-14 / 136. szám, szerda
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2017. JUNIUS 14. XII A varázsdoboz rejtélye Paul Griffin AHOL A BARÁTOM,-----— on---------A Z OTTHONOM A nyuszi, akinek lakatlan üreg volt a feje Egy tizenkét éves, hetedikes kisfiú mesél a barátságáról Paul Griffin Ahol a barátom, ott az otthonom című ifjúsági regényében. Akár egy szuszra is el lehet olvasni ezt a kis könyvet, mert olvastatja magát, mert izgalmas, mert abszolút mai a stílusa és az, amiről szól, de leginkább, mert leköti a figyelmet. M égsem érdemes gyors tempóban végigszaladni a sorokon, Hogy minél előbb megtudjuk, hova fut ki a történet. ízlelgetni kell, elgondolkodni a súlyos igazságokat megfogalmazó mondatain, mert az élet van bennük. Mivel a nehéz sorsokról mesélő, megható történetben a gyermekek és a felnőttek világa is benne van reális valóságukban, kicsiknek és nagyoknak egyaránt hasznos és tanulságos olvasmány. Szülőknek, nagyszülőknek és mindenféle rokonságnak ajánlható. Paul Griffin író szeretetteljes figurát formál meg Ben Coffinban, a talált gyerekben. A fiú otthonát keresve azt állítja magáról: „Sosem tudtam, hová tudnék beilleszkedni, vagy hol is van a helyem az életben. Mintha a létezésem merő tévedés lenne.” Ennek ellenére okos, talpraesett, az életben felelősségtudattal közlekedő fiúcska, aki remekül eligazodik a felnőttek világában, jól és pontosan látja, milyenek vagyunk, milyennek igyekszünk mutatni magunkat mi, „Lód fölé növő óriások”. Ezért sokat tanulhatunk a könyvből mi magunk is. Főleg azt, milyen értékrendet követve és érzelmi viszonyulással alakítsuk hozzáállásunkat a gyerekhez. Hogyan lépjünk be a világukba úgy, hogy lehetőleg ne sérüljön, és főleg ne okozzunk maradandó sebeket. Erős történetet (életét, barátságát és egy kutyához való viszonyát) meséli el Ben Coffin. Az élet nem bánt/ bánik kesztyűs kézzel a fiúval. Tízéves volt, amikor egy hölgy örökbe fogadta. Talál egy gazdádan, kivert kutyát, barátot lel egy lányban, aztán megint egyedül marad, felnőtt támasz nélkül, majd úgy alakulnak a dolgok, hogy a barátsága is veszélybe kerül... Kívülállóként a jóságával, az okosságával, a segítőkészségével, a másokra figyelésével éri el, hogy elfogadják. Mindig minden helyzetben más javát nézi, akkor is, amikor spedális képzésen vesz részt „befogadott” kutyájával, hogy bekapcsolódjon a diszlexiás gyerekek fejlesztésére indított programba - de ez csak egy a jótettei közül. A megpróbáltatásoktól megedzett, sokat tapasztalt Ben Coffin elképzelései mellett makacsul kitartó, belevaló fiú. Kiállásra ösztönöz. Arra bátorít és ahhoz ad erőt, hogy az esedegesen ránk mért sanyarú sors, minden támadás, hántás és gáncsolás ellenére eltökélten haladjunk a kitűzött célunk felé vezető úton. Ahol csak az van, „amit magaddal viszel” - áll a Csillagok háborúja V. epizódjában. Az idézet a könyv mottója. És Ben Coffiné is, men imádja a Csillagok háborúját, „sci- fi-boíond”. Könyvtárba jár - itt találja meg az életre szóló barátját, a Szivárvány Lányt is -, és rengeteget olvas. Tegyük hozzá, meg is látszik rajta. Azon, amilyen elfogadással viseli a sorsát, a sorcsapáw A tizenkét éves gyerekről szóló történet sok tabut dönt le. sokat. Azon, amilyen intelligensen vélekedik a világról, a felnőttekről. A kifinomult ízlésén is és azon is, amilyen feltéden szeretettel közelít emberhez, állathoz és a tudományos fantasztikus világ csodáihoz - a Szivárvány Lánnyal együtt írnak egy mesés fántasysztorit (ez is a regény része). Paul Griffin nem csak saját könyvével szerettet(het)i meg az olvasást a kicsikkel (műve kis gyöngyszem, amely segít az írott szó megkedvelésében). A szerző több irodalmi alkotásra is utal művében, olyanokra, amelyeket gyerekhősei olvastak. A Szivárvány Lány kedvence a Jane Eyre, Ben Coffiné A kis herceg, amely miatt rákapott a sci-fire, és „tintaszívó vámpírként” olvas. Az Ahol a barátom, ott az otthonom rokona ezeknek Paul Griffin művének otthonról, igazi barátságról megfogalmazott tartalmi elemei és érzelmi töltete olyan szálakon fut, amelyek ezekben az elődökben szövődtek, és művének értékrendje is azokkal rokon. Ez, a tizenkét éves gyerekről szóló történet sok tabut dönt le - olyan, mindennapjainkban jelen lévő súlyos, szorongató, lélekölő problémákat emel be Paul Griffin a könyvbe, amelyekkel a gyermek- és ifjúsági irodalomban nem gyakran találkozunk Alkoholizmus, a hajléktalanok súlyos helyzete (amikor még a kutyájuktól is kénytelenek megválni), a nemi orientáció miatti kirekesztés (még a „lányosán aprócska” kutya is gyanússá teszi a fiú gazdit, gyanú- sabbá, mint a könyv), a családon belüli erőszak Nem utolsósorban a rákbetegség és a gyerekhalál. Olvasmányélményként nehéz tudomásul venni, megemészteni a valóságnak e rémisztő velejáróit, még nehezebb kiegyezni velük, annak ellenére, hogy a könyv humora, valamint a fiatalos, a kamaszok hangján megszólaló elbeszélésmód enyhít valamit a tragikus élen. Paul Griffin nagy erénye, hogy nem hazudik, nem kertel, nem szépít, olvasóját — kíméledenül, de hát ez van! - szembesíti a valós élet kellemes és kellemeden oldalaival egyaránt. Az emberi kapcsolatok sokféleségével, az otthonvesztés, a sehova se tartozás kilátástalanságá- val, azzal, milyen könnyű elveszni az életben, hacsak... hacsak nincs egy titkot rejtő, mindenre gyógyír varázsdoboz, amelyről a Szivárvány Lány és Ben Coffin írópárosként sci-fit ír. Az általuk megalkotott fantáziadús elbeszélés az enyhet és reményt adó mese Paul Griffin barátságról és a valódi otthonról szóló igaz történetében. Amely megkönnyezte! és felemel. Tallósi Béla Paul Griffin: Ahol a barátom, ott az otthonom. Menő Könyvek, 2017.318 oldal. A sötét, árnyékos vadonban egy macskává változott varázsló kalapjából egy kis nyuszi születik, akit a Frászfogú Farkas és a Villogónyelvű Róka is megpróbál megleckéztetni. A küzdelem, mely tulajdonképpen a nyuszi önmagára ébredését eredményezi, varázsigék, találós kérdések, ravasz tanácsok és szónyilak bevonásával folyik. A látszólag egyenlődén harc az elméletekhez és nyelvtörőkhöz nem értő, a világot egy újszülött naivitásával néző nyuszi felülkerekedésével és varázslóvá változásával végződik. Az állatmesék tipikus figurái a finnből magyarított Nyakigláb Nyuszi bukfenceiben ugyanúgy emberi jellemeket rejtenek, mint az ezópusi fabulák. Az eredetileg 1979-ben megjelent klasszikus finn verses meseregényt 2009-ben adta ki új szemléletű illusztrációkkal a WSOY Kiadó, s ez utóbbi kiadás szolgált a magyar fordítás alapjául is. A szerző, Kirsi Kunnas az egyik legismertebb, már klasszikussá vált kortárs finn költőnő, akinek a pályája közvedenül a második világháború után indult. Versei egyedi ritmiká- júak, a szavak hangzásával, mágikus erejével és zeneiségükkel lehengerlőén hatnak az olvasóra. A szómágiához, a varázslatos formavilághoz Kunnas művészetében nonszensz humor társul. Gyerekversei gyakran több síkon is olvashatók: a gyerekekre elsősorban a szuggesztív vagy kacagtató elemek hatnak, felnőttek viszont felfedezhetik a filozofikus mélyrétegeket is. Nyakigláb Nyuszi alakja először egy tévéjátékban bukkant fel, s a verses regény első kiadásának megjelenése óta nagy karriert fűtött be. Nemrégiben még az operaszínpadot is meghódította. A verses regény témája Kunnas monográfüsa, Leena Kirstiná szerint az egyéni identitás keresése. A kalapból előbújt Nyuszi, akinek születéséről a szél viszi szerte a hírt, kezdetben „még nem tudta, / hogy ő Nyuszi”, „még lakadan üreg” volt a feje: ezt a lakadan üreget lakják be fokozatosan a szavak és a gondolatok. A nyuszi bátorsága épp ebből a tudadanságból fakad, hiszen még félni sem tanult meg. Ellenfelei segítségével fokozatosan felfedezi önmagát: az egyik fejezetben szaglászni tanul, egy másikban hallani, egy harmadikban látni, s közben önfeledt, boldog gyerek módjára lovagolja meg a farkast és a rókát. Csak akkor ijed meg, mikor a varázsló vissza akarja gyömöszölni a kalapba, s egy másik mesébe akarja átküldeni. A kalapba azonban nem ő, hanem a hold szorul bele. A tét az identitáskeresés mellett az elrejtett fény kiszabadítása: erre építenek Christel Rönns fénnyel és sötéttel játszó illusztrációi is. A szójátékokkal, homonimákkal, bravúros rímeléssel, elferdített szólásokkal és frázisokkal dolgozó verstechnika magyarítása külön kihívást jelent. Gáti István költő a kitűnő finn fordító, Olga Huotari nyersfordításából dolgozott. A költészetben természetesen nem várhatjuk a formai bravúrok maradéktalan átültetését, a magyar fordító néha kénytelen egyéni ödetekhez folyamodni, s a finnel összevetve itt-ott úgy érezhetjük, hogy elsikkadt valami (az eredeti cím alliterációja - Kani Koipeliinin kuperkeikat — a magyarban csak részleges). Ha Nyakigláb Nyuszi nyelvi bukfencei itt-ott nem is olyan látványosak, a könyv sokrétűsége minden bizonnyal kárpótolja majd az olvasót. Polgár Anikó Kirsi Kunnas: Nyakigláb Nyuszi bukfencei. Christel Rönns illusztrációival, Olga Huotari nyersfordítása alapján fordította: Gáti István. Móra, 2017. 64 oldal. KÉPES ISMERETTERJESZTÉS GYEREKEKNEK 100 ÁLLATI ÉRDEKESSÉG V'\ it w Jó bizonyítványért értek« kínért! hogyan működik? A gyerekekben ösztönös kíváncsiság él a bennünket körülvevő világ iránt. Miért hosszú a zsiráf nyaka? Miért túr a vakond? Miért alszanak téli álmot bizonyos állatok? Miért ló a víziló? A képekkel gazdagon illusztrált kiadványunkban száznál is több „állati" kérdésre találják meg a választ a világ csodái iránt érdeklődő fiatal olvasóink. A könyvben meghökkentő legekről és rekordokról olvashatsz, s száznál is több izgalmas kérdésekre kaphatod meg a választ. Ha még több szellemi kalandra vágysz, lapozd fel a Legek könyve gyerekeknek című kiadványt is. Jó szórakozást! MP170381 Gyermekkönyvek, szótárak, szoran I irodalom, szakácskönyvek, «oterika, életmód, hobbi, sport, zene, uhkonyvek és sok minden más, ami egy jo könyvesboltban megtalálható... . Nálunk minden talál magának olvasmányt. [|j Gazdag kínálat! Szuper árak! Széles választék az akciós "-í kiadványokból is! Szeretettel várjuk a könyvesboltunkban f j R tí j RlT P'iI ' Diderot s.r.o., Palatínová 41, Komárno 035/7701 152,0908165 852 rr^7T77n(í]Q(3Q[?©(}aOG2 - egyszerű, gyors. f“ render rends,er-