Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-14 / 136. szám, szerda

www.ujszo.com I 2017. június 14. KOZELET i 3 Pozsony nem kap bírságot a kvóták miatt Az egyetlen dolog, amit Magyarország a menekültügyben tett, hogy kerítést húzott a magyar-szerb határszakaszra (siTA/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Hivatalosan is elindította tegnap az Európai Bizottság a kötelezettségi eljárást Magyarország, Csehország ás Lengyelország ellen, amiért egyetlenegy menekültet sem voltak hajlandóak befogadni a kötelező kvótarendszer keretében. A kvótarendszer keretében összesen 160 000, olaszor­szági és görögországi tábo­rokban levő menekültet kel­lett volna elosztani az Euró­pai Unió tagállamaiban. A művelet tehermentesítette volna a két dél-európai or­szág hatóságait azzal, hogy nem nekik kell megvizsgálni és elbírálni az áthelyezésre kiválasztott emberek mene­dékkérelmét, hanem azoknak az országoknak, ahová átirá­nyítják őket. Brüsszelben vi­szont elismerték, hogy a szeptemberben véget érő program teljesen becsődölt, a legfrissebb adatok szerint ugyanis csak 20 869 mene­kültet sikerült elosztani a tag­államokban. Szlovákia a kvóták szerint csak 16 embert fogadott be Görögországból, Olaszor­szágból egyet sem. Mivel önszántából további 149 ira­ki kereszténynek adott lehe­tőséget a letelepedésre és Ausztriától ideiglenesen több száz menekültet helye­zett el a medvei menekülttá­borban, elkerüli a kötele­zettségi eljárást. Még akkor is, ha Pozsony Budapesttel együtt beperelte az uniós miniszterek tanácsát a kvó­tarendszer miatt. A bizottság tegnap lapunk­nak elküldött nyilatkozatá­ban felszólította Szlovákiát, módosítsa a menekültek át­helyezésére szolgáló rend­szerét úgy, hogy belátható időn belül még több mene­kültet tudjon befogadni a gö­rög és olasz táborokból. Tétlenség „Ez a három tagállam sem­mit, még egyszer ismétlem több mint egy éve, semmit sem tettek a menekült­ügyben” - magyarázta teg­nap Dimitrisz Avramopu- losz, a bevándorlási ügyekért felelős görög biztos kedden Strasbourgban, miért indít a bizottság eljárást Magyaror­szág, Csehország és Len­gyelország ellen. „Bár a legtöbb tagállam ta­núságot tett arról, hogy poli­tikai akarat esetén az áthelye­zés működőképes, a bizottság felszólítja azokat a tagálla­mokat, amelyek ezt eddig el­mulasztották, hogy teljesít­sék jogi kötelezettségeiket, továbbá méltányosan és ará­nyosan járuljanak hozzá a mechanizmushoz” - írta közleményben az Európai Bizottság kedd délután. „Magyarország nem aján­lott föl helyeket és nem he­lyezett át senkit. Lengyelor­szág 2015 decemberében tett ajánlást, de nem vett át sen­kit. Csehország nem tett új ajánlást 2016 májusa óta, és 2016 augusztusa óta nem vett át senkit. Minden tagállam­nak legalább háromhavonta új felajánlásokat kell tenni” - magyarázta Avramopulosz. „Az elmúlt hónapok során a bizottság ismételten felszó­lította azokat a tagállamokat, amelyek még egyetlen sze­mélyt sem helyeztek át, vagy nem ajánlottak fel áthelye­zést, hogy tegyék meg ezt. Sajnálatos módon a Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország - a szóban forgó ismételt felszólítások ellenére, megsértve a tanácsi határozatokból eredő jogi kötelezettségeiket, valamint a Görögországgal, Olaszor­szággal és más tagállamokkal szembeni kötelezettségvál­lalásaikat - még nem hozták meg a szükséges intézkedé­seket. A fentiek alapján és a korábbi áthelyezési és áttele­pítési jelentésben adott jel­zésnek megfelelően a bizott­ság úgy döntött, hogy köte- lezettségszegési eljárást indít e három tagállammal szem­ben” - áll a bizottság közle­ményében. Ausztria és Szlo­vákia nem is olyan rég tett felajánlásokat, ezért őket megdicsérte Avramopulosz. A program véget ér Mostanra már nem is az a cél, hogy 160 ezer embert át­helyezzenek, mert nincs ennyi menedékkérő a két or­szágban, aki jogosult lenne rá. Görögországban 11 ezerre teszik azoknak a számát, akik még részt vehetnek a műveletben, Olaszországban 2 ezerre. Idén szeptemberben ér vé­get a művelet. Aki szeptem­ber 26. után érkezik Olasz­országba vagy Görögor­szágba, és menedékkérelmet ad le, már nem irányítják át, akkor sem, ha valószínűleg jogosult védelemre. Aki vi­szont ez előtt a dátum előtt ért valamelyik országba, őket át kell vennie a többi uniós ál­lamnak „észszerű határidőn belül”. (dp, index.hu, MTI) Rekordszámú magyar ügy az emberi jogi bíróságon LAJOS P. JÁNOS A magyar állam ellen folyik a legtöbb eijáráe az Európai Unió tagállamai közül az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EHCR). Strasbourg. A bíróság je­lenleg több mint 93 ezer fo­lyamatban levő ügyet tart nyilván, ebből közel 10 ezret a magyar állam ellen nyúj­tottak be egyének vagy in­tézmények. Magyarország az Európa Tanács 47 tagál­lamát figyelembe véve is előkelő helyen áll: csak Tö­rökország - 23 000 ügy - és Ukrajna - 19 050 ügy - előzi meg. Összehasonlításkép­pen: Szlovákiával szemben csak 231 beadványt tartanak nyilván. Az ügyek mintegy 90 százalékát 10 tagállam­mal szemben vezetik, köztük Magyarország mellett még három uniós tagállam van: Románia, Olaszország és Lengyelország. Az unié élvonalában A magyar ügyek többségét ugyan a börtönviszonyok miatti tömeges beadvány te­szi ki - az összes eset közül mintegy 7000-et - de ezeket leszámítva a maradék mint­egy 3000 üggyel is az uniós tagállamok élvonalába tarto­zik. A börtönviszonyok ese­tében egy ügyben már elma­rasztalta Magyarországot a testület, jelenleg azt várják, hogy augusztus végéig javulnak-e a feltételek a bör­tönökben. A Magyarország elleni egyik legutóbbi ítélet a me­nekültekkel való bánásmód miatt született idén március­ban. Két bangladesi mene­kült fordult a strasbourgi testülethez azért, mert az ér­vényes szabályozás szerint nem hagyhatják el a tranzit­zónát, amíg a menedékkérel­müket a magyar hatóságok elbírálják. A magyar kor­mány azzal védekezett, hogy az ország déli határán létesí­tett tranzitzóna Szerbia irá­Élő ügyek száma ► Törökország 23 000 ► Ukrajna 19 050 ► Magyarország 9950 ► Románia 9200 ► Oroszország 7900 ► Olaszország 5150 ► Grúzia 2000 ► Azerbajdzsán 2000 ► Lengyelország 1950 (Forrás: ECHR) nyába nyitva áll, ám ha a me­nekült elhagyja a zónát, a me­nedékkérelmét elutasítják. Az EHCR több millió forintos kártérítés kifizetésére köte­lezte a magyar államot a két menekültnek. Roma nők ügye Szlovákiával szembeni ügyek közül a legismertebb talán a sterilizált roma nők ügye, a bíróság megállapítot­ta, hogy a szlovák intézmé­nyek megsértették a megfe­lelő tájékoztatás nélkül steri­lizált nők jogait. Az Emberi Jogok Európai Bírósága nem az Európai Unió testületé, az Európa Tanács hozta létre még 1959- ben. Feladata az 1950-ben elfogadott Európai Jogok Európai Egyezményének betartatása az Európa Ta­nács tagállamaiban. Az egyezmény betartása köte­lező az unió tagállamai szá­mára is, ezt a csatlakozási szerződés tartalmazza. Az egyezmény 18 cikkelyben szabályozza azokat az alap­vető emberi jogokat - példá­ul a szólásszabadság, a gyü­lekezési szabadság, a meg­különböztetés tilalma, a kín­zás tilalma - amelyeket min­den európai államnak be kell tartania. Az egyezményt Európában csak Fehér­oroszország nem írta alá. Itt I a nyár: Élvezze a folyót! Hajókirándulások, családi programok, koncertek, színházi előadások, sportrendezvények, kirándulások, kerékpártúrák és még sok minden más. www.slnovratnadunaji.sk A Napforduló a Dunán kezdeményezője Partnerek Médiapartnerek DUNAJSKÝ FOND----­U Slovnaft GREENuusvídii SLOVENSKÁ A in.ba l'MIJMĹfďifa] CtTYUFESK Oiŕwmwi ÚJ SZÓ MP170386

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents