Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-13 / 135. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. június 13. KÖZÉLET I 3 Brüsszel nem kér Fico szolidaritásából Cecilia Wikström svéd európai parlamenti képviselő szerint a Szlovákia által hangoztatott rugalmas szolidaritásnak nincs helye az Európai Unióban (Az Európai Parlament felvétele) DEMECS PÉTER Brüsszel/Pozsony. Ha Brüsszel elfogadja az új menekültügyi stratégiát, Szlovákia kénytelen lesz megváltoztatni álláspontját. Azon tagállamok, amelyek nem lesznek hajlandóak befogadni a menekülteket, büntetésre számíthatnak, bizonyára az uniós támogatás megvonásának formájában. A menekültválság leginkább Olaszországot és Görögországot sújtotta. A jelenlegi kvótarendszer nem működik, a kvótarendszerbe sorolt 160 000 menekült csupán 12 százalékát sikerült elosztani. Az Európai Bizottság szerint május végéig összesen 18 410 menekültet telepítettek át az uniós tagállamokba. A rugalmas szolidaritás Robert Fico kormányfő elutasította a kvótákat, és alternatív megoldásként kínálta fel Szlovákia uniós elnöksége során az úgynevezett rugalmas szolidaritást. Ennek keretében Pozsony hajlandó lenne ideiglenesen menekülttáborokban elhelyezni a migránsokat addig, amíg kérvényeiket más országok nem bírálják el, illetve anyagilag hozzájárulna más országokban létesített táborok üzemeltetéséhez. Az európai menekültügyi helyzetről szóló jelentést Cecilia Wik- ström svéd európai parlamenti képviselő, a liberális ALDO csoport tagja dolgozta ki; Fico rugalmas szolidaritását abszurdnak nevezte. „Ezzel nem oldódik meg az olaszok vagy a görögök problémája a menekültekkel. A menekültek itt vannak, csak úgy segíthetünk, ha szolidárisak leszünk azokkal az országokkal, amelyekbe tömegesen érkeznek. Ez pedig annyit jelent, hogy a több tízezer embert részarányosán kell elosztani” - állítja a képviselő. A Fico által javasolt rugalmas szolidaritást abszurdnak nevezte, s közölte, az új stratégiában ez a javaslat pontosan ott kapott helyet, ahova való, a szemétkosárban. Új szabályok A menekültügyi stratégia pontos változatán még dolgoznak, Brüsszel egyelőre csak nagy vonalakban vázolta elképzeléseit. A terv szerint a menedékkérők nem válogathatnának abban, melyik országba kerülnek. A családokat vagy azokat a személyeket, akik együtt tették meg az Európába vezető hosszú utat, nem választanák szét, együtt helyeznék el őket. A befogadó országokat tilos lenne elhagyni, évekkel később sem költözhetnének el - ellenkező esetben azonnal elveszítenék menedékjogi státusukat, s kénytelenek lennének elhagyni az Európai Unió területét. A tagállamoknak kötelező lenne befogadni a kijelölt menekülteket, viszont lehetőség lenne arra, hogy ne egyszerre, hanem évente csak 20 százalékukat vegye át az ország. Az, hogy pontosan hány menekültet osztanának le az egyes tagállamoknak, egyelőre nem nyilvánvaló, mint ahogy az sem, milyen büntetéseket kapna az az állam, amelyik megtagadná a szolidaritást. Az új menekültügyi stratégia része lenne az uniós jogszabályoknak, ezért megszegésükért lehetőség lenne például leállítani az uniós támogatások, strukturális alapok folyósítását. A gyakorlatban ez úgy működne, hogy aki nem tartaná be a szabályokat, az ellen az uniós törvények megszegéséért eljárást kezdeményeznének. „Nagyon sok pénzbe kerül egy tagállamnak, ha nem tartja be a költségvetési vagy a banki unióra vonatkozó szabályokat, ezért senki sem akarja megszegni ezeket az előírásokat. Nem értem, más területen miért ne működhetne ez a rendszer” - állítja Wickström. Most is van lehetőség a szabályok megszegéséért büntetni, az uniós támogatást viszont nem vonhatják meg. Az Európai Bizottság úgy tűnik, él is ezzel a lehetőséggel, hiszen lapértesülések szerint ma formálisan is elkezdi az eljárást Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen a kötelező kvótarendszer elszabotálásáért. A többlépcsős folyamat első foka, hogy hivatalosan figyelmeztetik az érintett országokat, az ügy viszont könnyen az Európai Bíróság elé kerülhet, amely konkrét bírságot szabhat ki a tagállamokra. Dimitris Avramopoulos menekültügyi uniós biztos szerint olyan rendszerre van szükség, amelyben egyetlen egy országot sem hagynak cserben. A menekültek elsősorban olyan országban kapnak lehetőséget a letelepedésre, amelybe megérkeznek, s ha ennek az államnak a kapacitása már megtelt, áthelyezik őket máshova. „Maguk, magyarok is menekültek nemzete, emlékezzenek vissza 1956-ra, amikor az országukból emberek százezrei menekültek nyugatra” - mondta az Európai Parlamentben a magyar újságíróknak az uniós biztos. Osztja a véleményt, mely szerint aki szembeszegül az uniós szabályoknak, az viselni fogja a következményeit. Eltörő szolidaritás A svéd képviselő szerint a keleteurópai országok eltérően vélekednek a szolidaritásról. „A visegrádi országok úgy gondolják, hogy a strukturális alapok a szolidaritás részét képezik, s igazuk van. A támogatás azért lett létrehozva, hogy az unió szegényebb, kevésbé fejlett tagállamai gyorsabban elérjék a fejlett országok szintjét. Más, nyugateurópai országokban viszont a szolidaritás mást jelent. Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy ha egy tagállam bajba kerül, annak mindenki segít. Ez az Európai Unió létezésének és filozófiájának alapja” - mondta lapunknak Wickström. A képviselő jelentése alapjául szolgál az új menekültstratégia kidolgozásához. Még mindig csak és kizárólag javaslatról van szó, amelyet az Európai Tanácsban, sőt az Európai Parlamentben is jóvá kell hagyni. Az egyszerű többség is elég az elfogadáshoz, így ha a tanácsban szavazásra kerül sor, a V4-es országokat egyszerűen leszavazzák. A V4-ek viszont ezt határozottan elutasítják, s a visegrádi belügyminiszterek tegnapi varsói tárgyalásán elfogadtak egy nyilatkozatot, melyben azt szorgalmazzák, hogy a menekültek átirányításáról ne miniszteri szinten döntsenek, az Európai Unió Tanácsában, hanem magasabb, állam- és kormányfői szinten, az Európai Tanács hozzon határozatot, egyhangúan, s ne egyszerű többséggel. Az új szabályokról az Európai Parlament még nyár elején vagy legkésőbb a nyári szünidő után dönthetne. Az, hogy a javaslat átmegy-e a tanácsban, egyelőre kérdéses. Mi lesz, ha... Bár Wickström javaslata elsőre jól hangzik, többen egyetértenek abban, hogy még túl sok benne a megválaszolatlan kérdés. Nem azzal van az egyetlen probléma, hogy egyes tagállamok nem hajlandók szolidaritást vállalni Olaszországgal vagy Görögországgal. -Például az egyre nagyobb terrorfenyegetés miatt tökéletesíteni kell az unió területére érkező menekültek regisztrációját. A menekültek áthelyezése a gyakorlatban túl lassú és hosszadalmas folyamat, így ezen a rendszeren is változtatni kell, mint ahogy hatékonyabbá kell tenni azok deportálását az anyaországba, akiknek nem sikerült menedéket kapniuk. Avramopoulos szerint azt is szavatolni kell, hogy a menekültek minden egyes tagállamban nagyon jó életfeltételeket kapjanak; ebben nem lehetnek jelentős különbségek az egyes tagállamok között, bár ügyelni kell az országok gazdasági és anyagi lehetőségeire is. „Lehetőséget kell adni az asszimilációra és arra, hogy érvényesülni tudjanak” - fűzte hozzá az újságírókkal folytatott beszélgetésen az uniós biztos. Bár úgy tűnik, a menekültválság csillapodott, az Európai Bizottság szerint még nem ért véget, s az uniónak okulnia kell az elmúlt évekből. 2015-ben 1,26 millió menekült érkezett az Európai Unióba. Ez az unió lakosságának 0,25 százaléka. Egy évvel később még kevesebb, 1,2 millió. Szlovákia szolidaritása ► Még a kötelező kvóták elfogadása előtt Szlovákia összesen 200 menekült befogadásátvállalta. ► Irakból 149 keresztény érkezett az országba, több mint felük honvágyra hivatkozva már visszatért anyaországába, a többi menekült pedigfolytatja az integrációt. ► Az unió területén levő táborokból 16embertfogadottbeaz * ország, 5 anyát és 11 gyermeket. Egy anya három gyerekével nem sokkal megérkezése után Ausztriába menekült, a dublini szerződés értelmében viszont hamarosan ismét visszaszállítják Szlovákiába. Menekültválság: már Ausztria is határzárral fenyegetőzik MTI-HfR Az olasz-osztrák határon található Brennar-hágónál felépített, határ menti átléptető rendszer bármikor beüzemelhető, ez Ausztria számára az utolsó megoldás - mondta Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a Kurier című lap hétfői számában. A lap megjegyezte, hogy a „ha- tárzámak” drámai következménye lehet a turizmusra, a gazdaságra és az ingázók mindennapjaúa. A miniszter a hétfőn megjelent nyilatkozatában közölte, hogy a 2015-ös évhez hasonlóan Ausztria, Olaszország közvetlen szomszédjaként igen kiszolgáltatott helyzetben van. „Nem ismétlődhetnek meg a 2015-ös év eseményei”—szögezte le. Doskozil már korábban beszélt arról, hogy figyelni kell az eseményeket a szóban forgó határszakaszon, és nem szabad arra hagyatkozni, hogy nem történik majd semmi. Günther Platter tiroli tartományi vezető május végén úgy nyilatkozott, hogy egyelőre stabil, nyugodt és „átlátható” a helyzet a Brenner- hágónál, azonban más intézkedésekre van szükség, ha többen érkeznek. Nem zárta ki, hogy szükség esetén lezárhatják a hágónál lévő határszakaszt. Az osztrák közszolgálati Öl rádió korábbi beszámolójában az is elhangzott, hogy a határ- szakaszt elméletileg pár órán belül le tudnák zárni, amennyiben erről megszületik a politikai döntés. Az ausztriai Tirolt és az olaszországi Dél-Tirolt összekötő Brenner- hágóhoz tartozó határirányítási rendszer tavaly nyáron elkészült, de „menekültáradat hiányában” a határ ellenőrzését egyelőre nem kezdték meg. A konténerekben elhelyezett regisztrációs központban 24 óra alatt 1200 embert tudnak nyilvántartásba venni, mintegy 160-an fogják ellátni az adminisztratív teendőket. Nagyobb menekültáradat esetén 240-en is dolgozhatnak a regisztrációs központban. A jármüvek ellenőrzésére öt sáv áll rendelkezésre, hogy a forgalom a lehető leggördülékenyebb maradhasson. A gyanús járműveket félreállítják, és alaposabban átvizsgálják majd. Doskozil a hétfői nyilatkozatában kijelentette: a földközi-tengeri útvonalon ismét sokan érkeznek. „Úgy tűnik, hogy hasonlóan a 2015- ös helyzethez, mindez jelenleg csak keveseket érdekel Brüsszelben” - mondta. A miniszter szerint fogy az idő, ezért végleg ki kell építeni az unión kívüli menekültközpontokat. így helyes lépésnek nevezte, hogy Olaszország befogadóhelyek kiépítésére törekszik Csádban és Nigerben. A hétvégén Doskozil arról is nyilatkozott, hogy csak bizonyos feltételek mellett képzelhető el Ausztria részvétele az uniós védelmi politikában. Rámutatott: Ausztria semleges államként nem kényszeríthető arra, hogy katonai műveletekben vegyen részt. Meglátása szerint kevésbé a technikai feltételekre, inkább a komoly védelmi politikai együttműködésre kellene koncentrálni, az uniós biztonsági és védelmi politika feladata pedig a külső határok védelme kell, hogy legyen.
