Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-08 / 131. szám, csütörtök
10| HASZNOSTANÁCS 2017. június 8. | www.ujszo.com Ügyintézés az élethelyzetnek megfelelően ÖSSZEFOGLALÓ A fiatal végzősök kötelezettségei attól függnek, hogy milyen élethelyzetbe kerülnek az iskola befejezése után. Más feladataik vannak azoknak, akik továbbtanulnak, mások azoknak, akik azonnal munkába állnának. 1. Az érettségizett főiskolán tanul tovább A felsőoktatási intézménybe jelentkezők közül sokan még várnak az eredményre. A nyári szünet végéig az állam fizeti a diákok helyett a járulékokat. Akit tehát nem vesznek fel, annak elég a nyári szünet befejeztével elmenni az egészségbiztosítóba. Aki akar, köthet önkéntes társadalombiztosítást. Aki már most regisztráltatni akarja magát a munkaügyi hivatalban, megteheti, ám a hivatal a végső döntést csak azután hozza meg, miután kiderül, milyen válasz érkezett a felsőoktatási intézményből. 2. Egyetemi diplomával továbbtanul Az egészségbiztosítás attól függ, levelező vagy nappali tagozaton fog- e tovább tanulni. Az előbbi esetben az állam 26 éves korig fizeti a biztosítási díjat. Ha valaki nappali tagozatos doktoranduszi képzésben vesz részt, és még nem töltötte be 30. életévét, valamint még nem szerzett harmadfokú végzettséget, a biztosításijárulékot az állam téríti helyette. Aki elmúlt 30 éves, annak magának kell fizetnie, hacsak nem munka mellett tanul. Ha valaki megszerezte a baccalaureátusi címet, és még nem érkezett meg a válasz, folytathatja-e tanulmányait, egyelőre az állam biztosítottja marad. Ha elutasító választ kap, ezt jelentenie kell az egészségbiztosítóban, és vagy önkéntes biztosítást köt, vagy munkába áll, vagy regisztráltatja magát álláskeresőként. 3. A végzős azonnal munkába áll Ha a végzős középiskolás még a nyári szünet befejeződése, illetve szeptember 7. előtt, a fiatal diplomás pedig az államvizsgától számított 7 napon belül aláírja a munkaszerződést, az egészségbiztosítót nyolc napon belül a munkaadó tájékoztatja a munkaviszony létrejöttéről. A munkáltató fizeti a járulékokat is. Ugyanakkor a pályakezdő fiatalnak is van bejelentési kötelezettsége: végzősként értesítenie kell az egészségbiztosítót, hogy befejezte tanulmányait. Ha a munkaszerződést szeptember 7. után írják alá, a pályakezdő fiatalnak a szeptember 1. és a szerződés megkötésének dátuma közötti időszak alatt saját magának kell térítenie az egészségbiztosítást. A fizetési kötelezettség alól úgy lehet kibújni, hogy a nyári szünet után (szeptember 7-éig) pár napra (a munkaviszony létrejöttéig) regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, s ilyen esetben az állam biztosítottja lesz. A Szociális Biztosítóval szemben a pályakezdőnek nincs semmilyen bejelentési vagy fizetési kötelezettsége, csak a munkaadónak. 4. Középiskolai végzettséggel nem talál munkát, nem is tanul tovább Hivatalosan augusztus 31-ével szűnik meg a diákstátusz. Addig diákként brigádozhat, a szülőknek pedig folyósítják a családi pótlékot és az adóbónuszt. A nyári szünet után két lehetősége van: vagy regisztráltatja magát a munkaügyi hivatalban, vagy otthon marad önkéntes munkanélküliként. Az utóbbi esetben fizetnie kell az egészségbiztosítást - a járulékok minimális összege 61,81 euró. Ezt a lakhely szerinti egészségbiztosítóban kell elintézni. Aki bejelentkezik a munkaügyi hivatalba, az után a járulékot továbbra is az állam fogja fizetni, s erről a hivatal értesíti a biztosítót. Lehet önkéntes társadalombiztosítást kötni -a járulékok minimális összege 146,35 euró havonta. 5. A fiatal diplomás nem talál munkát, nem is tanul tovább Az egyetemistáknak az állam csak az utolsó államvizsga elvégzéséig, nem a promócióig fizeti az egészségbiztosítási díjat. A záróvizsga másnapjától saját maguknak kell téríteniük a járulékot, hacsak nem kezdenek el vállalkozni, vagy nem regisztráltatják magukat a munkaügyi hivatalban. Ha ez utóbbit 7 napon belül megteszik, továbbra is az állam fizet helyettük, s erről a hivatal tájékoztatja a biztosítót. 6. A főiskolai hallgató megszakítja a tanulmányait Az egészségbiztosítót nemcsak a tanulmányok befejezéséről, hanem arról is tájékoztatni kell, ha azokat valaki valamilyen okból megszakítja. Ilyen esetben az állam nem fizeti helyette a biztosítási díjat. Ez alól kivétel, ha erre egészségügyi okokból kerül sor. 7. Az iskola befejezése után a pályakezdő fiatal vállalkozni kezd Amint valaki vállalkozni kezd, erről a vállalkozói engedélyt kiállító hivatal tájékoztatja az egészségbiztosítót. A biztosítási díjat az egyéni vállakozónak saját magának kell térítenie, a minimális összeg 61,81 euró. Ha a végzős diák egyéni válla- kozóvá válik, nincs semmilyen bejelentési kötezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozás beindításától számított egy év elteltével, vagyis a következő év júliusától lesz - de csak akkor, ha a vállalkozás első évében bevétele meghaladta a minimális kivetési alap 12- szeresét. Addig, ha akar, köthet önkéntes biztosítást. 8. A végzős diák külföldre megy Sok végzős külföldre megy tovább tanulni, dolgozni. Aki ott köt egészségbiztosítást, az itteni biztosítási viszonya befejeződik. Arról, hogy külföldre készül, tájékoztatni kell a biztosítót még a kiutazás előtt legalább egy héttel. Hazaérkezése után ismét be kell jelentkezni, ezt ugyancsak egy héten belül kell megtenni. Aki külföldön tanul, az oktatásügyi minisztériumban meg kell érdeklődni, az általa kiválasztott irányzat, szak ekvivalens tanulmánynak minősül-e. Ha igen, Szlovákiában megmarad a biztosítása. Ha nem ekvivalens tanulmányokról van szó, és 6 hónapnál hosszabb ideig tart, megszűnik a szlovákiai biztosítása. Ez esetben köthető vagy külföldi, vagy hazai kommersz biztosítás. Aki 6 hónapnál hamarább hazatér, az itteni biztosítása megújul, és az adott időszakért ki kell fizetni az időarányos részt. Aki külföldön dolgozni fog, és ott lesz társadalombiztosítása, itthon nem lehet önkéntes beteg- és munkanélkülibiztosítása. (sza) I Jó helyen keresgéljünk! - Az internetnek köszönhetően a munkaerőpiacot ■ a munkaközvetítő portálokon, a szociális hálókon és a cégek weboldalain gond nélkül szemmel tarthatjuk. Passzívan is lehet keresgélni - éspedig úgy, hogy a megfelelő helyen hírt adunk magunkról. Alakítsuk ki és folyamatosan építsük az imázsunkat, kis szerencsével a cégek vagy a munkaközvetítő fejvadász ügynökségek maguktól is felfigyelnek ránk, s ajánlatot tesznek. 2 írjunk jó életrajzot! - A végzősöknek ez sokszor gondot okoz, és az életrajzukat ■ a munkaadók végül nem veszik komolyan. A jó életrajz legfeljebb 2 oldalas, fölösleges dolgokat nem kell beleírni. Eddigi életünkből, tanulmányainkból, esetleg alkalmi munkáinkból emeljünk ki néhány dolgot, s csak azt részletezzük, ami fontos lehet a megpályázott állással kapcsolatban. Aki fényképet is csatol magáról, gondosan válassza ki a megfelelő fotót, lehetőleg úgy, hogy az megfeleljen a megpályázott munka profiljának. 4 Reagáljunk helyesen!- Ha felkelti az érdeklődé- ■ sünket egy hirdetés, nem biztos, hogy azonnal kell reagálni rá. Minden állásajánlat legalább néhány napig érvényes, hagyjunk megfelelő időt az alapos felkészülésre! Álláskérelmünket csak akkor küldjük el, amikor már minden dokumentum megvan, amit a munkaadó igényel. 5 Alaposan készüljünk fel az állásin- terjúra! - Aki precízen reagált az egyes ■ állásajánlatokra, előbb-utóbb meghívást kap állásinterjúra is. A személyes találkozó hátránya, hogy azonnal kell reagálni, ezért fontos, hogy előtte alaposan készüljünk fel! Pontosan tudni kell, milyen pozícióról van szó, mit követelnek, tájékozódjunk a cégről, a termékeikről, és ügyeljünk a jó megjelenésre! 3 Fontos a motivációs levél! - Fontosabb az életrajznál, a cégek sokszor ez alapján ■ döntik el, kiket hívjanak meg személyes beszélgetésre. Alapszabály: szerezzünk be minél több információt a meghirdetett állásról, derítsünk ki minél többet a munkaadóról! A motivációs levélben meg kell találni az átfedést a cég szükségletei és az állásra pályázó képességei, tudása között. Ki kell belőle derülnie, hogy tudását, képességeit és készségeit hogyan hasznosíthatja náluk, valamint hogy miért éppen ezt a céget választotta, és az iskolában vagy a máshol szerzett tapasztalatait miért éppen itt szeretné kamatoztatni. 6 A fizetés - Ha az állásinterjú jól sikerül, a végén biztosan felteszik a kérdést: ■ milyen fizetést szeretnénk? A pályakezdők sokszor nem tudják, mit válaszoljanak. Tanácsos erre a kérdésre is előre felkészülni! Derítsük ki, hogy az adott pozícióban általában milyen keretek között mozognak a bérek! Ne felejtsük el, hogy az állásinterjún a bruttó fizetésről van szó, a nettó fizetést az adó és a járulékok levonása után kapjuk meg. 7 Valóban megfelelő munkát válaszszunk! - Teljesen mindegy, a szüléink mit ■ akartak belőlünk, és amikor a tényleges karrierről van szó, sokszor az is teljesen mellékes, hogy mit tanultunk, milyen iskolába jártunk. Leendő foglalkozásunk kiválasztásakor a legfontosabb, hogy olyan legyen, ami tényleg érdekel minket, amivel akár egész életünkben akarunk foglalkozni, s amiben hajlandók vagyunk folyamatosan képezni magunkat. Csakis így lehetünk sikeresek, és válhatunk igazán jó szakemberré. 8 A próbaidőben bizonyítsunk! Az első munkaszerződés aláírása kisebb ■ győzelemnek számít. Ekkor jön viszont a még nagyobb kihívás: a pozíciót meg is kell tudni tartani, azaz a próbaidőben bizonyítani kell, hogy a munkaadó jól döntött, amikor minket választott. Igyekezzünk beilleszkedni, elsajátítani a cég módszereit, eljárásait, és igyekezzünk minél kevesebbet hibázni! (Összeállította: sza. Kép: fotolia.com)
