Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2017-06-07 / 130. szám, szerda
6 KULTÚRA 2017. június 7. lwww.ujszo.com Kezdődik a könyvek ünnepe Az idei Ünnepi Könyvhéten az olvasók 85 kiadó 339 újdonságából válogathatnak, a könyvek átlagára alig nőtt Pillanatkép a tavalyi könyves forgatagból (A szerző felvétele) JUHÁSZ KATALIN A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén 88. alkalommal szervezi meg az Ünnepi Könyvhetet, amelyhez 16. éve kapcsolódnak a Gyermekkönyvnapok. Minden kiadó mostanra időzíti a legfontosabb könyveinek megjelenését. Idén is közel 80 magyarországi város, település, valamint Kolozsvár és Arad kapcsolódik be a rendezvény- sorozatba, amely - nevével ellentétben - ma már csak négynapos. A legtöbb vidéki nagyvárosban meg sem várják a hivatalos kezdést, már ma megnyitják a helyi könyves ünnepet, minden napra jut legalább egy-két író-olvasó találkozó, gyerekprogram, koncert, dedikálás, és szombat este zárnak be a pavilonok. A központi helyszínen, a budapesti Vörösmarty téren holnap 16 órakor lesz az ünnepélyes, fúvósze- nekaros megnyitó. Talán szimbolikus, talán nem, mindenesetre tény, hogy a zenés, díszegyenruhás masí- rozást a Katasztrófavédelem Központi Zenekara prezentálja az Erzsébet híd pesti hídfőjétől a Váci utcán át a Vörösmarty térre. Ez a figyelemfelkeltő kis performansz elengedhetetlen nyitánya a magyar könyvszakma ünnepének, amely sokak szerint katasztrófaközeli állapotban van. Idén Závada Pál Kossuth-díjas írót kérték fel a szervezők a megnyitóbeszédre, amely általában napokon át téma a magyar sajtóban. Elemzik, véleményezik. A tavalyi különösen szívszorító volt - a halálos beteg Esterházy Péter mondta el gondolatait, mintegy utolsó üzenetként az olvasóknak és a kollégáknak. Egyszerre volt elegáns, szellemes és csontig ha- tolóan realista. O már tudta, hogy pár hete van csak hátra, mi még nem. Az idei Ünnepi Könyvhetet máris beárnyékolja egy másik halál, Jókai Anna távozása, akinek most jelenik meg önéletrajzi kötete, Átvilágítás címmel. Az írónő a kórházi ágyon még kezébe vehette, láthatta, milyen lesz, de dedikálni már nem fogja. Összesen 85 kiadó 339 új kötetéből válogathatnak az olvasók a központi helyszínen. Valamennyi friss kiadvány megvásárlásához 1 millió 41 ezer forinttal - azaz közel 3500 euróval — kellene elindulni a Vörösmarty térre. Jó hír viszont, hogy a könyvek átlagára a tavalyihoz képest alig nőtt, idén 3090 forint. Tarján Tamás irodalomtörténész az MTI-nek elmondta, hogy az idei kínálatot monumentális regénytermés jellemzi. A fő témák között van az apokaliptikusság, a halálpillanat, a misztikum, a tudatmódosítás, a rasszizmus, a nacionális összetűzés, a jövőt fürkésző tudományos-fantasztikus ezotéria, valamint a szekta- riátjusság és a sámánizmus. A határon túli kiadók idén 57 új címmel jelentkeztek a Könyvhét alkalmából. Ehhez az adathoz kívánkozik az a szomorú megállapítás, hogy a számbeli növekedés nem a szlovákiai magyar kiadóknak köszönhető. Nálunk sajnos lehetetlen könyvhéttől könyvhétig tervezni, mivel az állami támogatás rendre késik. Idén több kiadó emiatt nem tudta megjelentetni tervezett könyveit, pedig ilyenkor esély mutatkozna némi anyaországi figyelemfelkeltésre. Több szerzőnk tavaly megjelent kötetét dedikálja a könyvheti forgatagban, talán az egyetlen frissen megjelent művével szereplő hazai magyar író Grendel Lajos, akinek Bukott angyalok címmel jött ki regénye pár nappal ezelőtt a már nem pozsonyi Kalligram és a még mindig dunaszer- dahelyi székhellyel működő Kalligram Polgári Társulás gondozásában. A másik újdonság pedig csak részben újdonság: Feliinger Károly már ismert mesegyűjteménye, A kincsesláda most kétnyelvű, magyarangol verzióban látott napvilágot az AB-Art kiadónál. Feliinger három pályatársával, Polgár Anikóval, Csehy Zoltánnal és Németh Zoltánnal együtt szerepel a Magvető Kiadó Szép versek 2017 antológiájában, amelybe bekerülni sokak szerint nagyobb presztízst jelent szakmai szempontból, mint egy önálló kötet. A Dunaszerdahelyen élő, rendkívül sokoldalú Tóth László ezúttal a komáromi és pozsonyi magyar színjátszás történetébe ásta bele magát. A hiánypótló kötet viszont nem nálunk, hanem Magyarországon jelent meg, a Gondolat Kiadónál, ...nagy haszna a Teátromnak címmel. Hasonló a kassai történész, Ötvös Anna esete is, aki a Helikonnál jelentette meg Márai Sándor feleségéről szóló, Lola könyve című munkáját. RÖVIDEN EKHÓ Görözdös Klaudia (Júlia) és Peter Dedinský (Rómeó) (Fotó: Peter Brenkus) Arany és Madách barátságáról Pozsony. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma és a Pozsonyi Magyar Intézet mindenkit vár Praznovszky Mihály irodalom- történész előadására, amelynek témája Madách Imre és Arany János barátsága. Az előadás ma délelőtt 11 órakor kezdődik a pozsonyi Brämer-kúriában (Žižka utca 18.). Az előadás után megtekinthető a múzeum közelmúltban megnyílt, Kedves tisztelt Barátom! - Arany és Madách irodalmi barátsága című kiállítása, tárlatvezetéssel. (ú) Deák Kristóf leszerződött Los Angeles. A Mindenki című rövidfilmjéért Oscar-díjjal elismert Deák Kristóf leszerződött egy hollywoodi ügynökséggel - adta hírül a The Hollywood Reporter. A filmes hírportál szerint a rendező-forgatókönyvírót a Gotham Group képviseli ezentúl Hollywoodban. Deák Kristóf az idei Oscar-gálán a Mindenki című kisjátékfilmjéért kapta meg az amerikai filmakadémia díját az alkotás producerével, Udvardy Annával együtt. Deák korábban a The Boss és a Losing It című rövidfilmeket rendezte, jelenleg A legjobb játék című produkción dolgozik. . (MTI) Romantika ós reneszánsz között A Shakespeare-alapú Rómeó és Júlia-feldolgozások egyik alapkérdése, hogy mennyire képesek őrizni a földközelibb reneszánsz vonásokat, s mennyire válnak eltúlzottan romantikussá, netán szerelmi giccsparádévá. Szergej Prokofiev kongeniális zenét írt a reneszánsz karakterű történetvezetéshez, s ügyelt arra is, hogy a sztorit ne elsősorban szerelmi történetként, hanem a társadalmi konfliktusok agressziójaként mutassa be - a boldogság gyermeki világa ellen szőtt felnőtt összeesküvésként, A sztálini terror időszakának fenyegető légkörében keletkezett alkotás szimbolikus többletjelentéseit azonban Natália Horečná nem erőltette a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház közönségére: a koreográfus-rendező sokkal inkább a jelen irányába tájékozódott. Horečná nem igazán bízott a prokofievi szerkezetben, kissé átszabta a zenét, s időnként megszólaltatta a szereplőket: olykor csak egy-egy expresszív sikoly, hörgés, kiáltás, máskor egy-két angol mondat erejéig. A kriptajelenetből a zenét teljesen kiiktatta, pusztán a színészi gesztusokra és a fájdalom felszakadó hangjaira bízta a hatást. Nem volt túl szerencsés megoldás: ateátrális giccsbe hajló „színészke- dés” ellenkező módon sült el, a gyilkosságok és őrjöngések fájdalmas dinamikája kis híján komikumba csapott át. Prokofiev zenéje többet mond: talán a műfaj alaphangjaira lett volna érdemesebb odafigyelni, mint az efféle műfaj idegen effektusok sikerében bízni. A kaján néző inkább csak kacag akkor is, amikor például az álarcosbálon Júlia hangosan azt mondja Rómeónak: „kiss me!”. Nos, ezt a zene is elmondja, és érzékeltetni sem nehéz. Natália Horečná rendezői ötletei szájbarágósak ugyan, de amit koreográfusként művel, az maga a csoda. Elképesztő, helyenként szinte akrobatikus, máskor kifinomultan klasszikus táncszínházát teremt, pontosan tisztában van egy-egy jelenet belső dinamikájával, frappáns felépíthetőségével. És azzal is, hogy a helyzetek, az észleletek ismétlődnek, az érzékenységek konfliktusa elkerülhetetlen. Kivált jól sikerültek az utcai harcokat bemutató jelenetek, s nemegyszer a párhuzamos történetmesélés vagy a különféle érzelmi állapotok csoportos bemutatása is érvényesnek hatott: a színház a színházban metapoetikus funkciója is működött, és a humoros ellenpontozás technikája is alapvetően sikeresnek bizonyult. A színpadképek megfelelő arányban érzékeltették az intimitást, illetve szükség esetén az intimitás hiányát, a játékosnak ható, ám véres agresszióba torkolló fiúvilágot és a kamaszos szerelem nonkonformista erejét. Lőrinc barát rikító sárga, lepkés öltözéke fehér csuhája alatt, illetve rózsaszín biré- tuma önmagában is jelképezte a felforgató erő energiáit. Összességében véve pergő, lendületes előadás született kimagasló táncteljesítményekkel: Peter Dedinský Rómeója és Görözdös Klaudia Júliája tarolt, de emlékezetes marad Chelsea Andre- jic őrjöngő tánca Capulet mama szerepében, a Lőrinc barát szerepében tündöklő Andrej Szabó, és a • Mercutiót táncoló Juraj Žilinčár is elismerést érdemel. Az Opera zenekarát Peter Breiner vezényelte. Csehy Zoltán Prokofiev: Rómeó és Júlia. A pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház előadása.
