Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-07 / 130. szám, szerda

2 I KOZELET 2017. június 7.1 www.ujszo.com Amíg nincs Szlovákiában törvényi és rendszerszintű megoldás a magyar iskolák gondjaira, addig a Magyar Közösség Pártja egy alapítványi formában működő, komplex pályázati rendszerrel segítené őket. Orbán Viktor magyar kormányfő ígérete lehet a garancia arra, hogy pénz is lesz rá. Pozsony. Kiss Beáta, az MKP oktatásügyi alelnöke kedden mu­tatta be a párt oktatásügyi stratégi­áját, mely két pillérre épül. Az egyik az oktatási rendszer változásainak megfogalmazása: a párt azt szeret­né, hogy a közoktatási törvényben jelenjen meg a nemzetiségi okta­tásügy fogalma, fogalmazzák meg annak specifikumait, és a normatív finanszírozásban is jelenjen meg a kisebbségi iskolák specifikus hely­zete. „Azt szeretnénk, hogy a nem­zetiségi iskolahálózat számára szü­lessen olyan normatív finanszíro­zás, ami az egységes finanszírozási rendszertől elkülönül, és figyelem­be veszi a nemzetiségi iskolák ala­csonyabb diáklétszámát” - magya­rázta Kiss Beáta. A párt szerint emellett szükség van egy államilag támogatott pedagógiai intézményre is, mely kifejezetten a kisebbség oktatási céljait szolgálja, kerettan- terveket készít, módszertannal, tankönyvekkel, pedagógiai méré­sekkel foglalkozik. Elképzelései­ket benyújtották a Tanuló Szlová­kia nevű, jelenleg is készülő stra­tégiai oktatási program készítői­nek, illetve Peter Krajňák (Híd) ok­tatásügyi államtitkárnak is. RÖVIDEN Fehéroroszok pénzelik Kotlebát Pozsony. A Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség (NAKA) vizsgálja az ĽSNS vezére, Marian Kodé­ba fehérorosz kapcsolatait. Az ügyet a Főügyészség továbbí­totta aNAKA-nak. Az ügyész­ség érdeklődését a német ZDF csatorna riportja keltette fel. Ebben arra mutattak rá, hogy AlekszanderUszovszkij fehér­orosz aktivista anyagilag támo­gatta az oroszbarát tevékenysé­geket az unión belül. A gyanú szerint Kodéba is kaphatott anyagi támogatást Konsztantyin Malofejev oligarchától, (ie, Sme) Vizsgálják Harabin jutalmát Pozsony. Az Állami Számvevő- szék (NKÚ) vizsgálódik a Leg­felsőbb Bíróságon, az ellenőrzés minden bizonnyal Štefan Hara­bin tavalyi, rendkívül magas ju­talmaival van összefüggésben. Karol Mitrík, az NKÚ elnöke szerint az ilyen érzékeny terüle­teket is meg kell kapargatni, és rávilágítani az igazságra. Becs­lése szerint az ellenőrzést egy hónapon belül lezárhatja a hiva­tal. Štefan Harabin a Legfelsőbb Bíróság elnökeként két év alatt összesen 113 ezer eurós jutalmat hagyott jóvá magának. (ie) Oktatási pályázati rendszert tervez Kiss Beáta szerint egyelőre még csak terv szintjén létezik a pályázati rendszer (Somogyi Tibor felvétele) Kell egy alapítvány Amíg azonban Szlovákiában nincs törvényi, átfogó megoldás a magyar oktatás problémáira, a párt szerint stratégiájuk második pillére jelenti az átmeneti megoldást. Az MKP egy alapítványi formában működő pá­lyázati rendszert szeretne a szlová­kiai magyar oktatásügynek. A rend­szeren keresztül támogatnák például az óvoda előtti foglalkozásokat (ringató-programokat, baba-mama- foglalkozásokat), valamint a ma­gyarországi támogatásból megvaló­suló óvodafejlesztési programot is, melynek egyik részét a református egyház valósítja meg, másik, „vilá­gi” része pedig önkormányzati ha­táskörben van. A pályázati rendszer Kiss Beáta szerint segíthet az alacsony diáklét­számú iskolák költségeinek kiegé­szítésében is. „A felvidéki magyar is­kolahálózatnak kistérségi megálla­podásokra van szüksége ahhoz, hogy a legéletképesebb iskolák műkö­dőképesek tudjanak maradni” - ma­gyarázta. Ezek a megállapodások a pályázatok feltételeiként szolgálhat­nak, a pályázó iskoláknak pedig fel kell majd mutatniuk, van-e a környe­zetükben elég gyerek az intézmény fenntarthatóságára. Ilyen kistérségi megállapodások jelen pillanatban nem léteznek. „Minden fenntartó és iskola ragaszkodik a saját intézmé­nyéhez” - mondta lapunknak hozzá­téve, ilyen megállapodásra például Zoboralján lenne nagy szükség. Na­gyon érzékeny és nehéz kérdést je­lent eldönteni, egy gyerekhiánnyal küzdő kistérségben melyik iskola maradjon teljes szervezettségű, me­lyikben legyen csak alsó tagozat, vagy hol működjön iskolabusz. Kívülálló­ként, felülről beleavatkozni egy ilyen folyamatba nagy károkat okozna, tet­te hozzá Kiss Beáta. A párt elmon­dása szerint egyébként megvizsgálta, hol lenne elengedhetetlenül fontos az iskolabuszprogram bővítése a ma­gyar iskolák helyzetének biztosításá­ra, és 17 útvonalat meg is állapítot­tak, ám az érintett fenntartókkal, ön- kormányzatokkal egyelőre nem egyeztettek, így az útvonalakat nem hozták nyilvánosságra. Az MKP al­elnöke szerint azonban a tervezett pá­lyázati program az iskolabuszokat is érintené. Honnan lesz pénz? Az alapítványi pályázati rendszer az MKP egyelőre még csak körvonalazódik, ; tárgyalnak róla. A párt még nem ; döntötte el, hogy új alapítványt in- : dítanának, vagy egy már létezőre bízzák a feladatot. Kiss Beáta meg- ; említette a Pázmány Péter Alapít­ványt, melynek elmondása szerint nagy tapasztalatai vannak a magyar- országi támogatások magyar isko­lákba való eljuttatásában. Kérdésünkre, miből finanszíroz- ; nák az alapítványi rendszert, és nagyságrendileg mennyi pénzről : lenne szó, Kiss Beáta azt mondta, nagyon sok pénzre lenne szükség a megvalósításhoz, és alaposan fel kell i mérni a helyzetet. „Tagadhatatlan i tény, hogy Magyarország részéről i volt felajánlás, mikor az MKP kül- : döttsége a Fidesz székházában járt. i Orbán Viktor akkor azt mondta a : sajtótájékoztatón, hogy a Felvidé- : ken pénzhiány miatt nem zárhat be : egyetlen magyar iskola sem. Ekkor felmerült, hogy szó lehet ilyen tá­mogatásról, ha pontosan tudni fog­juk, mit szeretnénk” - mondta hoz­zátéve, egyelőre még csak lehető­ségről, tervekről beszélhetünk, nem konkrétumokról. Egyeztetni fognak Arra a kérdésre, mi garantálhatja egy ilyen alapítványi rendszer politi­kától való függetlenségét, Kiss Beáta azt mondta, eddig minden Magyar- országról érkező támogatás feltétele volt, hogy a megvalósításban olyan szakembergárda vegyen részt, mely pártfüggetlen, nem részrehajló. „Ilyen feltétellel érkezik a gazdaság­élénkítő csomag is” - tette hozzá. Ha a tervek reális körvonalakat kapnak, az MKP a magyar-magyar párbeszédhez hasonló módon egyeztetne a szakmai nyilvánosság­gal is a programról. Igazgatót keres a KKA ÖSSZEFOGLALÓ Igazgatót keres a kulturális minisztórium a Kisebbsági Kulturális Alap (KKA) áléra, melyről több kormánypolitikus a kulturális önrendelkezés megvalósulásaként nyilatkozott. Az MKP szerint azonban az alap távol áll a kulturális autonómiától. Pozsony. A kulturális minisztéri­um tegnap hirdette meg a KKA igaz­gatói posztjának versenypályázatát, a felhívást saját honlapján is közzétet­te. Az új intézmény élére június 30-ig váiják a jelentkezőket. A jelölteknek menedzseri készségekkel, ötéves ve­zetői tapasztalattal, valamint kisebb­ségi, kulturális és művészeti területen szerzett tapasztalatokkal kell rendel­kezniük - közölte Zuzana Megová, a tárca művészeti és államnyelvi osz­tályának vezérigazgatója. A jelölteknek be kell nyújtaniuk egy projektet, melyben felvázolják, hogyan képzelik el az alap igazgatá­sát. A kiválasztás héttagú szakmai bi­zottság dolga lesz, a jelölteket nyil­vánosan hallgatják meg június 11-én. A 2018-ra szóló első pályázati felhí­vásokat a tervek szerint az új igazga­tó vezette intézmény 2017 végén hozza nyilvánosságra. A KKA-val kapcsolatban tegnapi sajtótáj ékoztatój án meglehetősen bí- rálóan szólalt meg Ory Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke. Sze­rinte az új rendszer pozitívuma, hogy emelkedik a kisebbségi kultúrára szánt állami keretösszeg, ám leszö­gezte: a KKA szerinte távol áll a so­kat hangoztatott kulturális önrendel­kezéstől. Véleménye szerint jogi ér­telemben tulajdonképpen a kulturális minisztérium alatt működő költség- vetési szerv, melyben a kisebbségek­nek nincsenek választott képviselői, és melyre a minisztérium túl nagy ha­tással van. Ezzel szemben azonban a kulturális alapot törvény hozza létre, a kulturális tárcának pedig az igaz­gató kinevezésén kívül annyi hatása lesz az alap működésére, hogy a ke­retösszeg 20%-a terhére támogatási célokat fogalmazhat meg. A pályá­zatokat elbíráló öttagú tanács három tagját a kisebbségi szervezetek kép­viselői választják meg. A keretösszegről Ory megismétel­te korábban is hangoztatott érvét: bár pozitív elmozdulás az emelkedés, Magyarországról a Bethlen Gábor Alapon keresztül tavaly mintegy 30 millió euró érkezett a szlovákiai ma­gyar kulturális intézményekhez, és ebből több adó került a szlovák költ­ségvetésbe, mint a KKA-n keresztül lehívható több mint 4 millió eurós kulturális keretösszeg a magyar ki­sebbség részére. A Bethlen Gábor Alap támogatá­sairól teljes mértékben a magyar ál­lam által kinevezett kuratórium dönt, a támogatások elosztásában csak az MKP véleményét kérik ki. A kisebb­ségi szervezetek nem szólhatnak bele az elosztásba. (fm, ipj) Danko: szigorúbb biztonsági szabályok ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szigorítaná a bizton­sági előírásokat a kulturális és sportrendezvényeken az SNS a közelmúlt angliai terrortámadásai miatt. Danko szerint a rendezvé­nyek szervezésére vonatkozó tör­vény elavult. A rendezvények szervezésének szigorúbb biztonsági előírásait a belügyminisztérium által létreho­zott munkacsoport dolgozza ki. „Ebbe meghívjuk a rendezvény- szervezők képviselőit is” - tájé­koztatott tegnap Andrej Danko (SNS). A nemzeti párt elnöke sze­rint nem az a cél, hogy növeljék a rendezvények költségeit a bizton­sági intézkedésekkel, de a 26 évvel ezelőtt született törvény már el­avult. Úgy véli, hogy az utóbbi időszak terrortámadásai ezt indo­kolják. „Javaslatot dolgozunk ki azokra az intézkedésekre, amelye­ket a rendezvények szervezőinek be kell tartaniuk” - jelentette ki Danko. A javaslatairól egyelőre még nem egyeztetett a koalíciós partnerekkel sem. „Egyelőre vár­juk a részleteket, előre nem aka­runk véleményt mondani” - is­mertette lapunkkal a Híd állás­pontját Debnár Klára szóvivő. Danko még nem árult el részle­teket, de szerinte olyan feltételeket kell meghatározni, hogy a szerve­Andrej Danko (TASR-fotó) zőknek mikor és hogyan kell tájé­koztatniuk a biztonsági szerveket, például a rendőrséget, a tűzoltókat vagy a mentőket, hány résztvevőre mennyi biztonsági embernek kell vigyáznia. „Nem akarunk felesle­ges előírásokat, nem akarjuk a résztvevőket sem zaklatni felesle­ges csomagátvizsgálásokkal, de a biztonságukért bizonyos intézke­déseket el kell viselniük” - véli Danko. Várhatóan előírják azt is, milyen, hány fős rendezvényeken kell biztonsági projektet kidolgoz­niuk a szervezőknek. Ez tartal­mazza a résztvevők kimenekítésé­nek leírását, a menekülő-útvo­nalakat stb. (ipj)

Next

/
Thumbnails
Contents