Új Szó, 2017. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2017-06-06 / 129. szám, kedd

8 ŕ KÜLFÖLD 2017. június 6.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Nincs kompromittáló adat Trumpról Washington. Vlagyimir Putyin orosz elnök az amerikai NBC televíziónak adott interjújában kijelentette: Moszkvának nin­csenek kompromittáló adatai Donald Trump amerikai elnök­ről. „Elnökök jönnek és men­nek, még a hatalmon lévő poli­tikai pártok is cserélődnek, de a fő politikai irányvonal nem vál­tozik. Nem lenne értelme szá­munkra, hogy beavatkozzunk”— fogalmazott Putyin az amerikai politikáról. Putyin azt is el­mondta, hogy régebben Trump valóban többször járt Moszkvá­ban, de ő személy szerint soha nem találkozott vele. (MTI) Államfői vóidíj a terroristavezérekre Manila. Vérdíjat tűzött ki a mindanaói terroristák vezére és védelmezői fejére Rodrigo Du- terte Fülöp-szigeteki elnök - tu­datta Eduardo Ano tábornok, az ország vezérkari főnöke. Minda­nao szigetén, Manilától 800 km- re délre, két hete hirdetett hadiál­lapotot Duterte, miután harcok robbantak ki az Iszlám Államnak felesküdött szélsőségesek, a Ma- ute nevű terrorszervezet fegyve­resei és a kormányerők között. A katonák Isnilon Hapilon terro­ristavezért akarták elfogni. A szélsőségesek már csak a 200 ezer lakosú, muszlim többségű Marawi városának tizedét tartják ellenőrzésük alatt. (MTI) Beneš-dekrótumoK: harc az eltörléséért Bonyhád. Minden erőnkkel har­colni fogunk a felvidéki magyar­ságjogfosztását kimondó Beneš- dekrétumok eltörléséért - jelen­tette ki a nemzetpolitikáért fele­lős államtitkár Bonyhádon. Po- tápi Árpád János a felvidéki ma­gyarok kitelepítésének 70. év­fordulója alkalmából tartott megemlékezésen hozzátette: a kitelepítés áldozatainak emléke kötelez bennünket arra, hogy „a határokkal szétszakított magyar nemzet összetartozásának lángját átadjuk a következő generációk­nak”. 1947-ben és 1948-ban 23 ezer magyar család, összesen közel 100 ezer felvidéki magyar érkezett Magyarországra a cseh­szlovák-magyar lakosságcsere­egyezmény keretében. (MTI) Német katonák kivonása a bázisról Ankara. Még nincs egyértelmű döntés a német haderő 260 fős kontingensének kivonásáról a dél-törökországi incirliki légi támaszpontról, de Berlinnek aligha lesz más választása, mert a török vezetés továbbra sem en­gedélyezi, hogy német politiku­sok látogassanak a bázisra - je­lentette ki Sigmar Gabriel német külügyminiszter Ankarában. A Bundeswehr Incirlikben állo­másozó katonáit nem, viszont a törökországi Konyában található NATO-támaszponton tartózko­dó német alakulatot látogathatják a német politikusok. (MTI) Gyorsan halad a nyomozás Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a londoni gázolásos, késeléses merényletet Terrorfenyegetettség. Lovas rendőrök járőröznek London szívében, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ London. Az Iszlám Állam terror­szervezet vállalta magára szombat késő este a 7 ember életét követelő londoni gézo- lésos és késeléses merényle­tet. Az áldozatok között több külföldi is található. Hanggránátok és lövések zaját le­hetett hallani tegnap hajnalban, ami­kor a Scotland Yard egységei újabb rajtaütéseket hajtottak végre Lon­donban. A The Daily Telegraph sze­rint a rendőrség ismét több gyanúsí­tottat is őrizetbe vett a szombat éj­szakai terrortámadás nyomán. Cres- sida Dick, a Scotland Yard főpa­rancsnoka a BBC közszolgálati tele­víziónak nyilatkozva elmondta, az újabb házkutatások során a rendőr­ségi egységek hatalmas mennyiségű vizsgálati anyagot gyűjtöttek össze, ezek mibenlétét nem részletezte, a nyomozás nagyon gyorsan halad. Hangsúlyozta: a március vége óta Nagy-Britanniában elkövetett három terrorcselekményt nem külföldről irányították, a merényletek tervezése .jórészt hazai súlypontú” volt. A London hídon történt szombati éjjeli gázolásos, illetve a közeli piac, a Borough Market környékén elkö­vetett késeléses támadásokban heten meghaltak, és a három elkövetőt a ki­vonuló fegyveres rendőri egységek agyonlőtték. Az akcióban véletlenül lövés ért egy civilt is, de állapota nem súlyos. A merényletben 48-an meg­sérültek, 21 sérült állapota válságos. A sérültek között négy rendőr van, kettőjük állapota súlyos. Eddig két halálos áldozat személyazonosságát hozták nyilvánosságra, egyikük ka­nadai, a másik francia állampolgár. Az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára a londoni gázolásos és késeléses merényletet. „Az Isz­lám Állam harcosainak egy alaku­lata hajtotta végre a londoni táma­dást” - olvasható a dzsihádista ter­rorszervezet szócsöveként működő hírügynökség, az Aamák közlemé­nyében. Az Iszlám Állam már a me­rénylet előtt, a szombat reggeli órákban felhívást tett közzé a Teleg­ram internetes oldalon, és ebben is­mét arra sürgette követőit, hogy te­herautókkal, késekkel és lőfegyve­rekkel kövessenek el támadásokat a „keresztesek” ellen a ramadán - a most zaj ló böjti hónap - idej én. Az ellenzéki pártok vezetői köz­ben egymás után vonják kérdőre a torykat, amiért az elmúlt években jelentősen csökkentették a fegyve­res rendőrök létszámát: eszerint 2010-ben még csaknem 7 ezer fegy­veres brit rendőr volt állományban, ez a szám az idei évre 5600-ra csök­kent. Emiatt a merénylet óta a mun­káspárti Jeremy Corbyn és a liberá­lis demokrata Tim Farron is szemé­lyesen bírálták Theresa Mayt, és mindketten rendőrségi létszám- emelést ígértek. Corbyn, a Munkás­párt vezetője tegnap egyenesen le­mondásra szólította fel May minisz­terelnököt a rendőrség létszámának csökkentése miatt. Nyilván mindez nem független attól sem, hogy júni­us 8-án, azaz csütörtökön előreho­zott parlamenti választások lesznek Nagy-Britanniában. Uj biztonsági rendszert dolgoznak ki a hatóságok a nyári hónapokban Olaszországba érkező több millió turista, valamint a nyári fesztiválo­kon, koncerteken és strandokon tar­tózkodó olaszok védelmére - jelen­tette be az olasz nemzetbiztonsági tanács a londoni merénylet után. A hatóságok új biztonsági protokollon dolgoznak: az intézkedések között szerepel, hogy az idegenforgalmi szempontból kiemelt helyszíneken, például a leglátogatottabb tenger­parti üdülőhelyeken teljesen lezárják a járműforgalom elől az utcákat és a tereket. (MTI, Index) Uj feszültség a Közel-Keleten: elszigetelték Katart Bahrain, Szaúd-Arábia, Egyip­tom és az Egyesült Arab Emír­ségek tegnap megszakította diplomáciai kapcsolatait Ka­tarral, Rex Tillerson amerikai külügyminiszter felszólította a térség országait, igyekezze­nek rendezni nézeteltérései­ket, maradjanak egységesek. Dubaj. Bahrein azzal vádolja Ka­tart, hogy a terrorizmust támogatja és beavatkozik a belügyeibe. Bahrein szerint a katari sajtó uszítást végez, az állam pedig Iránhoz köthető fegyve­res terrorcsoportokat segít és pénzel, hogy felforgató akciókat hajtsanak végre, és káoszba taszítsák Bahreint. A bahreini nagykövetséget Dohában 48 órán belül bezárják, és ennyi idő áll rendelkezésre a katari diplomatáknak is Bahrein elhagyására. Bahrein a lé­gi és a tengeri összeköttetést is meg­szakítja Katarral, polgárait pedig fel­szólította, 14 napon belül hagyják el a szomszédos államot. Szaúd-Arábia nemzetbiztonsági okokra hivatkozva szakította meg a diplomáciai kapcso­latokat, valamint a földi, a légi és a tengeri összeköttetést Katarral. A szaúdi állami hírügynökség hozzá­tette: a szélsőségesség és a terroriz­mus veszélyétől akarják megóvni a királyságot. Bejelentette, kivonják a katari erőket a jemeni polgárháború­ban harcoló szaúdi vezetésű katonai koalícióból. Egyiptom azzal indo­kolta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, hogy Katar terror­szervezeteket támogat, köztük az Egyiptomban betiltott Muzulmán Testvériség mozgalmat, ezért lezáija az észak-afrikai ország légterét és ki­kötőit a katari áru- és utasforgalom előtt. Az Egyesült Arab Emírségek- pedig azt vetette Katar szemére, hogy aláássa a térség biztonságát. Katar apró félszigeten fekszik az öböl nyu­gati partján, szárazföldön csak Szaúd-Arábia felől érhető el. Rex Tillerson amerikai külügymi­niszter arra szólította el a Perzsa- (Arab) öböl menti térség országait, igyekezzenek rendezni nézeteltéré­seiket és maradjanak egységesek. Mint mondta, fontos hogy egységes maradjon az Öböl menti Együtt­működési Tanács. Katar és a többi öböl menti állam közötti vita a katari állami hírügynökség elleni állítóla­gos kibertámadást követően mérge­sedett el. Doha ugyanis azt állította, hogy hackerek vették át az irányítást hírügynöksége felett, és a katari emímek tulajdonított hamis híreket közöltek Iránról és Izraelről. A kör­nyező államok haragosan reagáltak, blokkolva a katari székhelyű médiát, a többi között a dohai al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió műsorát is. Katar szerint igazságtalan és meg­alapozatlan, hogy az arab országok megszakították vele a diplomáciai kapcsolatokat, és hazugságkam­pánnyal igyekeznek gyámság alá he­lyezni - közölte az emírség külügy­minisztériuma. Katar ugyan elismer­te, támogat néhány iszlamista moz­galmat, de azt nem, hogy a terroriz­must is. A térségből származó hírek hatására az olaj árfolyama emelkedni kezdett, az OPEC-tag Katar olajter­melési kapacitása napi mintegy 600 ezer hordót tesz ki. (MTI, Porti.) Jobboldali demonstrálók és baloldali tüntetők csaptak össze az oregoni Port­land városában. Az összecsapást rohamrendőrök oszlatták szét, legalább 15 embert letartóztattak. A Trump Szólásszabadság Rali névre keresztelt jobbol­dali demonstrációt a városháza melletti téren tartották, amikor ellentüntetők jó­val nagyobb csapata érkezett és inzultálni kezdte a demonstrálókat. Mintegy 200 embert elkülönítettek, egyenként igazoltatták és lefotózták őket. (TASR/AP) Folytatódó török terror Ankara. Elveszítheti török ál­lampolgárságát a tavaly júliusi puccskísérlet kiterveléséért Ankara által felelőssé tett, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszó­nok, valamint további 129, külföl­dön tartózkodó török, ha 90 napon belül nem tér vissza Törökország­ba - határozott tegnap a török bel­ügyminisztérium. A listán szerepel a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) két képviselője is, ők feltételezhetően Európában tartóz­kodnak. A 130 érintettel szemben terrorszervezetekkel kapcsolatos, ill. az alkotmányos rend megsérté­sével összefüggő bűncselek­mények gyanújával indítottak eljá­rást. Ha idejében visszatérnek Tö­rökországba, az állampolgárságuk elvételéről indított folyamat véget ér. Az ankarai vezetés Gülen Tö­rökországban terrorszervezetnek nyilvánított nemzetközi hálózatát vádolja a tavalyi puccskísérlettel, a HDP-t pedig a Délkelet-Török- országban 1984 óta szakadár fegy­veres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) támogatásáért teszi felelőssé. Miután a török tör­vényhozás tavaly nyár elején eltö­rölte a parlamenti képviselők men­telmi jogát, a HDP mintegy tucat­nyi képviselőjét őrizetbe vették, később pedig előzetes letartózta­tásba helyezték, beleértve a párt két társelnökét. A török kormány a 2016. július 15-i puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban, azóta is keményen fel­lép a terrorszervezeteknek tekintett csoportok ellen. Az elmúlt 11 hó­napban 50 ezer főt helyeztek elő­zetes letartóztatásba. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents