Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-30 / 123. szám, kedd
AjnrQ 2017. MÁJUS ÚJ szó v//////w///////////////////m^^^ A gabonában is fontos a megelőzés A kalászos gabonafélékben a hideg, szeszélyes április végi és május eleji időjárást követően még nem jelentkeztek nagyobb mértékben a betegségek, viszont az időjárás felmelegedésével számítani lehet a rohamosabb ütemű támadásra. A páratartalom, a fülledt levegő ugyanis jelentős mértékben segíti a kórokozók erősödését. „A hideg időjárás nem kedvez a gombás betegségek terjedésének. Sokkal inkább a biotikus tényezők, a külső hatások befolyásolták a kalászos gabonafélék fejlődését. A gombák zöme a melegebb, páradúsabb ( időjárást kedveli. A sárgarozsdának vannak ugyan fajtái, melyek inkább a hideg időjárást tűrik, viszont ez egyáltalán nem jellemző a gombákra" - magyarázta lapunknak Svoreň Pál, az AM-AGRO képviselője. Mostanában igencsak meglátni a növényeken, hogy nagy a kilengés az éjszakai és a nappali hőmérséklet között. Például amikor a repce virágzott, voltak mínusz 3-4 fokos hidegek, s ahelyett, hogy a virágok becőre fordultak volna, a hideg miatt ledobálta azokat a repce. A márciusi hónap száraz volt, meleggel, csapadékmentesen indult. A korábbi évek márciusaihoz képest valóban nagyon meleg volt. Áprilisban viszont jöttek a hidegek, és ez komoly problémát okozott több termelőnek. A májusi csapadék a hónap első tíz napjában bőséges volt. „A kalászos gabonafélék fejlődése a tavalyihoz, tavalyelőttihez képest kicsit csúszásban van, mintegy tíznapos a visszaesés, de ez nem biztos, hogy baj. A termelők nagy része elvégezte a herbicides kezelést a gabonában, de a zöme éppen a hidegek miatt nem védekezett a kórokozókkal szemben" - mondta a növényvédelmi szakember. Május közepe táján a lisztharmat okozta a legtöbb fejtörést a gazdáknak. Mind az árpában, mind pedig a búzában jelen volt a jelzett időszakban a lisztharmat. Az őszi vetésű árpában észrevehető volt a barnafoltosság. Amint melegebbre fordul az időjárás, a szeptóriás betegségek is felütik fejüket. „A termelőknek mindenképpen a preventív védekezést tudom ajánlani. Nem akkor kell permetezni, amikor már látom a betegség jeleit, hanem meg kell előzni a bajt, vagy pedig rögvest a kezdeti stádiumban kell hatékonyan beavatkozni. A megelőző védekezés természetesen nagyban befolyásolja mind a termés minőségét, mind pedig a mennyiségét. Ahogy a szőlészetekben is preventiven igyekeznek megoldani a gombákkal szembeni támadást, ugyanúgy kell ezt tenni a gabonafélékben is" - mutatott rá Svoreň. (susla) ////////////////////////////////////////^^^^ Nem szelektív, vízben oldódó, kontakt Wfomwic^^ ^Mwn^^^aságö^ényMen^,: f Permetszer, emu Idáit kófícentrátumi fômwJaSwábmbab^ťepséTek tavaszľárpaba, m 'W^Mnapraforgobü. BKHHB MP170328 8
