Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-29 / 122. szám, hétfő
Tudjunk minél többet hasnyálmirigyrákról! A magas vérnyomás vagy hipertenzia vi- lágviszonylatban több mint egymilli- árd felnőttet érint. A szakemberek azt állítják, hogy gyakorlatilag minden embernél kialakul, ha elég hosszú ideig él. A szív- és érrendszeri betegségek legerősebb kockázati tényezője. Az agyi érkatasztrófa 54, a szívinfarktus 47 százaléka a magas vérnyomás számlájára írható. Főleg a szívet, az agyat, az ereket, a vesét és a szemet károsítja. A magas vérnyomásban szenvedő betegeknek két és félszer nagyobb az esélyük arra, hogy cukorbetegséget kapnak. Meddig ajánlott csökkenteni? Már a múltban is végeztek olyan tanulmányokat, amelyek megerősítették: csökkent az egészség- károsodás kockázata, ha sikerült a vérnyomást csökkenteni. Ugyanakkor az a kérdés is felmerült, hogy hol van az a határ, amely alatt az alacsony vérnyomás már nagyobb kárt okoz, mint hasznot. Szakmai vita folyt arról, hogy az intenzív, vagy a kevésbé intenzív kezelés az előnyösebb. A korábbi ismeretek szerint jól ellenőrzött betegségnek nevezhető akkor, ha a „felső”, szisztolész érték 140 Hg/mm alatt van. A SPRINT azonban bebizonyította, hogy a magas vérnyomást intenzívebben kell kezelni ahhoz, hogy elérjük a 120-140 Hg/mm értéket. A tanulmányban 9361 beteg vett részt. Két csoportra osztották őket: az egyiket intenzíven, a másikat hagyományos módon kezelték. A tanulmányt idő előtt, 3,3 évvel a tervezett időpont előtt fejezték be, mert sikerült egyértelműen bizonyítani az intenzív kezelés előnyét. Ez abban nyilvánult meg, hogy az infarktus, az agyi érkatasztrófa, az akut koronális szindróma kockázata 25 százalékkal, a szívelégtelenség kockázata 38 százalékkal, a szív- betegség okozta halálé 43 százalékkal, a halálozásé pedig 27 százalékkal csökkent. Ezeket az eredményeket az 50 évnél idősebbeknél sikerült elérni. Bár az intenzív kezelésnek több mellékhatása volt, például túl alacsony vérnyomás, rövid eszméletvesztés, veseelégtelenség, de ezek hatása nem volt nagyobb a kezelés előnyeinél. Néha a gyógyszer sem segít Bár - a SPRINT tanulmány eredményei alapján - a magas vérnyomásban szenvedő betegek többségének a 130 Hg/mm Mi lehet a magas vérnyomás sikertelen kezelésének az oka? Arról talán már mindenki hallott, hogy mennyire veszélyes a magas vérnyomás. Valóban igaz, hogy minél alacsonyabb, annál jobb? A választ a SPRINT nevű tanulmány próbálta megtalálni. Eredményei élénk vitát váltottak ki a szakemberek körében, s ezek annyira meggyőzőek és egyértelműek, hogy akár a magas vérnyomás kezelésének megítélését is megváltoztathatják. A szakemberek szerint a 140 Hg/mm-t a betegek felénél-egy- harmadánál a kezelés ellenére nem lehet elérni. Gyakori ok, hogy a beteg nem reagál a kezelésre. Ez a páciensek egyharmadánál figyelhető meg. Okozhatja a túl későn elkezdett kezelés, s nem utolsósorban a rossz orvosbeteg viszony, a kezelés szabályainak figyelmen kívül hagyása, a gyógyszer elutasítása. szisztolész érték ajánlott, a páciensek egy részének az alacsonyabb érték is előnyös lehet. A pontos ajánlás meghatározásához viszont még további tanulmányokra van szükség. » Tudta? • A világ népességének 20-50 százaléka szenved magas vérnyomásban, ami legalább egymilliárd embert jelent. • A magas vérnyomás nem fáj, ezért minden felnőtt embernek legalább évente egyszer ellenőriztetnie kellene. • A felnőtt embernek legfeljebb naponta 6 gramm, vagyis egy teáskanál sót szabad fogyasztania. Ám az országok többségében az átlagos napi sófogyasztás 9-12 grammot tesz ki. • A szisztolész vagy „felső" vérnyomás fontosabb, mint a diasztolész, mert az agyi Sokan elutasítják a kezelést ,A betegek egyharmada nem szedi be az előírt gyógyszert, vannak közöttük olyanok is, akik infarktus után vannak. A betegek egyneérkatasztrófa, a szív- és veseelégtelenség független kockázati tényezője. • Aki sokáig él, majdnem biztos, hogy megemelkedik a vérnyomása, bár ez a primitív kultúrákról nem mondható el. Ez viszont a modern életmód negatív hatását igazolja. 2017. május 29., hétfő, 15. évfolyam, 19. szám gyede már egy hónappal a infarktus után abbahagyja a gyógyszer szedését” - figyelmeztetett dr. Robert Hatala, a „szívkórház” főorvosa, s néhány tényt is megemlített: - Ha 10 százalékkal csökkentjük a vérnyomást, és ugyanilyen arányban csökkentjük a koleszterinszintet, a szívinfarktus kialakulásának aránya 45 százalékkal csökken. Jó tudni, hogy ha valakinek ötvenéves korában normális a vérnyomása, ez plusz 7 egészségben eltöltött évet jelent.” A SPRINT tanulmány bebizonyította, hogy a magas vérnyomásban szenvedők többségénél a vérnyomás szinten tartásához nem elég egy gyógyszer, hanem két-három gyógyszerkombináció szükséges, ami természetes módon csökkenti a beteg fegyelmét. Dr. Éva Goncalvesová főorvos szerint sok beteg nem érti, hogy mit írt neki az orvos, csak úgy tesz, mintha minden világos lenn Ha a beteg bízik az orvosban és érti betegsége lényegét, jobban értékeli a kezelés előnyét és értelmét... ne. „Ez is az egyik magyarázata annak, miért csak egyharmaduk fogadja el az orvos ajánlásait és tartja be a kezelés szabályait. A többi teljesen figyelmen kívül hagyja vagy csak részben veszi figyelembe őket.” A doktornő szavait dr. Pavla Notová pszichológus is megerősítette: „Sok beteg különféle okok miatt utasítja el a kezelést, pedig sokszor elég lenne az is, ha a kivizsgálásra elkísérné őt valamelyik családtag, aki megjegyzi az információkat, és segíti őt abban, hogy be is tartsa őket.“ A kezelés fontos része a beteg és az orvos megfelelő kommunikációja, a két fél jó kapcsolata főleg olyan krónikus betegség esetében, mint amilyen a magas vérnyomás, hiszen hosszú távú, az élet végéig tartó kezelést jelent. Ha a beteg bízik az orvosban és érti betegsége lényegét, jobban értékeli a kezelés előnyét és értelmét, ezért egyszerűbb betartania a kezelés szabályait. Ezért a beteg és az orvos kapcsolata, amely a bizalmon, a tiszteleten, a felelősségen és a kölcsönös megértésen alapul, ugyanolyan fontos része a kezelésnek, mint a megfelelő gyógyszer kiválasztása. (kovács) OT JEL, AMELY A NYUGTALAN LÁB SZINDRÓMÁRA UTAL A betegek gyakran a hátborzongató, rángató, gyötrő kifejezéseket használják, amikor leírják az érzést. 12. oldal MONORI LILI: „VAGYOK, AMÍG VAGYOK" Nagyon vidáman jöttem ki a kórházból. Meghaltam én akkor? - kérdeztem később az orvost 13. oldal „dA testünioCjan, mint égj csésze fgoé. Égj % cukofmég nem számít, de túfsoGjefőfe mindent tönkretesz^ ” Johannes J-fin/icb von WortteC
