Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-27 / 121. szám, szombat

www.ujszo.com I 2017. május 27. KÖZÉLET I 3 A Globsec a NATO és az EU egységéről szól Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint Szlovákia támogatja Törökország uniós csatlakozását (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Andrej Kiska államfő beszédével nyílt meg tegnap a fővárosban a 12. Globsec biztonságpolitikai konferencia. A több száz résztvevő és felszólaló vasárnap estig tárgyal a legégetőbb biztonsági problémákról, a rendezvény utolsó napján érkezik Pozsonyba Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ós Bohuslav Sobotka cseh kormányfő. Egy nappal a NATO kulcsfontos­ságú brüsszeli csúcstalálkozója után, amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, kezdődött Pozsonyban a Globsec, amely mára Európa legfontosabb biztonságpoli­tikai konferenciái közé tartozik. Kiska: józan politika kell A szlovák államfő beszédében hangsúlyozta, hogy a csütörtöki NATO-csúcson beigazolódott, a szövetség továbbra is egységes, s ta­lán még soha nem volt olyan össze­fogás a tagállamok között, mint je­lenleg. „Őszintén szólva, hónapok­kal az amerikai elnökválasztás után sokan nem tudtuk, mire is kell fel­készülnünk, és aggódtunk. Szeren­csére beigazolódott, hogy az észak­atlanti szövetség egysége sokkal szorosabb, mint valaha” — mondta nyitóbeszédében a NATO-csúccsal kapcsolatban Kiska, hozzátéve: a szövetség 28 tagállama felkészült teljesíteni kötelezettségeit. Kiska szerint mindenkit sokkolt a 22 fiatal áldozatot követelő man­chesteri terrortámadás, ám nem en­gedhetjük, hogy úrrá legyen rajtunk a félelem, vagy megváltoztassuk eddigi életvitelünket. „Felejtsük már el azokat a nézeteket, hogy a NATO vagy az EU a csőd szélén áll, hogy Európa szétesése visszafordíthatat­lan. Nekünk nem radikális megol­dások és forradalmak kellenek, ré­gimódi józan politikára van szük­ség” - állította Kiska. Az államfő ugyanakkor úgy látja, hogy az elmúlt időszakban az egyes országokban végbement parlamenti választásokon a politika háttérbe szorult, s a voksolások egyfajta kí­sérletek voltak a demokratikus társa­dalom aláaknázására. Szerinte a vá­lasztások nem válhatnak olyan játsz­mává, amelyben a NATO és az EU lesz a tét. „A politikusok számára a legnagyobb kihívás, hogy ismét unalmassá tegyék a választásokat. Valóban mindentmeg kell tenni azért, hogy csillapodjanak a kedélyek, hogy ne kelljen harcolnunk a demokrati­kus világért. A holland, az osztrák és a francia választások megmutatták a helyes utat. Bizonyították, hogy kö­zös érdekeink és elveink védelmét nyugodt lelkiismerettel bízhatjuk az emberekre” - közölte Kiska. Lajčák ós a törökök Miroslav Lajčák külügyminiszter szerint egyre közelebb kerülnek a háborús konfliktusok az Európai Unióhoz, ezért rendkívül fontosnak tartja a Globsechez hasonló konfe­renciákat. Kulcsfontosságú, hogy a rendezvényen olyan politikusok és szakértők találkoznak, akik pontosan definiálják a jelen kor biztonságpoli­tikai kockázatait, az aktuális esemé­nyeket. „A konfliktusokat csak dip­lomáciai úton lehet megelőzni. Ott, ahol a diplomácia csődöt mond, szín­térre lépnek a hadiipar képviselői” - mondta Lajčák, aki a konferencián külön sajtótájékoztatót tartott török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval. A török tárcavezető a Lajčákkal való találkozó után elégedett volt, azt mondta, a két ország között semmi­lyen nézeteltérés sincs, értékelte, hogy Szlovákia teljes mértékben tá­mogatja Ankara csatlakozását az Eu­rópai Unióhoz. „Nagyon jól emlék­szünk arra, milyen mértékben támo­gatott bennünket Törökország, mi­előtt a NATO-hoz csatlakoztunk, most készek vagyunk segíteni Anka­rának az EU-ba vezető úton” - mond­ta Lajčák, aki saját bevallása szerint a pontos kritériumok teljesítése után támogatná a Törökországgal szem­beni vízumkötelezettség eltörlését is. Ankarának viszont az uniós csat­lakozáshoz távolról sem lesz elég a szlovák támogatás, számos uniós tagállam - főként Ausztria - ugyanis nem hajlandó beleegyezni abba, hogy Brüsszel folytassa Törökor­szággal a csatlakozási tárgyalásokat. A Globsec vasárnap este ér véget. (dem, TASR, SITA) A Globsec számokban ► A pozsonyi Globsec konferencia a három legfontosabb európai és a világon az öt legfontosabb biztonságpolitikai konferencia közé tartozik. ► Az idei már a 12., és pontosan 12 ország külügyminisztere vesz részt rajta. ► Az idei Globsecre 70 országból érkezik 1300 meghívott, a résztvevők 40 százaléka nő. ► A háromnapos rendezvényen 150 felszólaló mond beszédet. Népszerű adóparadicsomok A napsütötte Ciprus vonzotta a legtöbb szlovákiai céget (siTA/AP-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A Fico-kabinet által elfogadott, február elejétől hatályos offshore-törvény, amely szigorította az ilyen cégek részvételét az állami pályázatokon, egyáltalán nem vette el a társaságok kedvét az adóparadicsomoktól. Épp ellenkezőleg, a legfrissebb adatok szerint ezekben még soha ennyi szlovák cég nem volt bejegyezve. Pozsony. Az adóparadicsomok­ban bejegyzett cégek száma már ta­valy elérte a 4777-et, ami csaknem 80-nal több, mint egy évvel koráb­ban. „Már a tavalyi adat történelmi csúcsnak számított, hiszen ilyen sok szlovák cég még soha nem volt az adóparadicsomokban” - nyilatkozta Offshore ► A legtöbb szlovákiai offshore cég (1146) Hollandiában volt bejegyezve ► 2016-ban a legnagyobb növekedést Cipruson mérték: 902 helyett manapság már 1097 szlovákiai társaság van bejegyezve Milan Seliak, a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság szlovákiai részlegének az igazgatója. A Bisno­de legújabb elemzése szerint azon­ban az idei első negyedév végére még a tavalyi adatokat is sikerült túlszár­nyalni. „Március végén 4834 szlo­vák céget regisztráltunk az adópara­dicsomokban, 57-tel többet, mint a múlt év végén” - tette hozzá Seliak, aki szerint a Fico-kabinet által elfo­gadott offshore-törvénynek szinte semmi látszatja. „Azon cégek, ame­lyek továbbra is szeretnék eltitkolni a tulajdonosi hátterüket, a beszállí­tóikon keresztül vesznek részt az ál­lami tendereken, kikerülve a szabá­lyozást” - mondta a Bisnode Slo­vensko vezetője. Némi változást azonban mégis ta­pasztaltak. Ez azonban nem az offshore-törvénynek, hanem a tavaly tavasszal kirobbantott, Panama­iratok néven elhíresült offshore- botránynak köszönhető. A botrány által leginkább érintett országokban - Panamában, Máltán és a Seychelle- szigeteken - csökkent az ott bejegy­zett szlovák cégek száma. Az elmúlt egy évben a legnagyobb növekedést ezzel szemben Cipruson mérték: az egy évvel korábbi 902 helyett ma­napság már 1097 szlovákiai társaság van bejegyezve a szigetországban, amelyet így már csak Hollandia előz meg. „Ciprus vonzerejét elsősorban az növelte, hogy véget ért az ottani bankválság, vonzó vállalkozói kör­nyezetet nyújt, alacsonyak az adók, és az elkövetkező időszakban is dina­mikus gazdasági növekedés várható” -mondta Seliak. A harmadik legnépszerűbb or­szág, az enyhe visszaesés ellenére, továbbra is az Egyesült Államok, amelynek az egyik legnagyobb von­zereje a névtelenség, ott ugyanis sem a tulajdonosok, sem az igazgatók személye nem kerül be a hivatalos nyilvántartásba, így nem is hozzá­férhető illetéktelenek számára. Ala­csonyabbak azonban az adók is, rá­adásul a cég számára a reklám szem­pontjából sem mellékes, hogy az USÄ országjelölést használhatja. Nő az Egyesült Arab Emírségekben be­jegyzett szlovákiai cégek száma is, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az ország teljes anonimitást szavatol a vállalkozóknak. (mi) Több ezer eurós béreket fizettek ki az RTVS-nél Pozsony. Néhány nappal az RTVS igazgatói posztjára je­lentkező jelöltek meghallgatása előtt nyilvánosságra került egy dokumentum, amely igazolja, hogy a közszolgálati média ve­zető tisztségviselői havonta nemegy esetben akár 8000 eurós fizetést is kapnak. Václav Mika, az RTVS igazgatója nem cáfolta az információkat, ám megje­gyezte, meggyőződése, hogy személye ellen irányuló lejárató kampányról van szó. Mika is­mételten megpályázza az RTVS igazgatói posztját, a jelöltek nyilvános meghallgatása jövő kedden lesz. A dokumentumok szerint egy-egy osztályvezető havi fi- szetése a jutalmakkal együtt a több ezer eurót is elérte. Például Lukáš Diko, az RTVS hírmű­sorainak igazgatójának bére a topky.sk portál szerint a 7500 eurót is elérhette. Mika jutal­mait az RTVS tanácsa hagyja jóvá; ha a jutalmakra elkülöní­tett keret 100 százalékát kapja meg, akkor bére nem lépi túl a bruttó 7200 eurót. „Az RTVS minden fizetést és jutalmat a vonatkozó törvények értelmé­ben fizetett ki. Az RTVS egyet­len, vezető pozícióban levő al­kalmazottjának sem lépte túl a bére a bruttó 8200 eurót” - kö­zölte Dominka Šulková, az RTVS szóvivője. (dp, tasr)

Next

/
Thumbnails
Contents