Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-26 / 120. szám, péntek

www.ujszo.com I 2017. május 26. KOZELET I 3 Bastemák-ügy: előrelépés várható A bűnözők cégek bonyolult hálózatát építették ki azért, hogy minél nehezebb legyen leleplezni az adócsalásokat (SITA-felvétel) Egy főre 6548 euró kölcsön jut Pozsony. A lakossági ügyfe­lek által felvett hitelek összege az elmúlt években ugyan jóval gyorsabban nőtt, mint a betéte­ké, ez utóbbiakon azonban még mindig nagyobb összeg találha­tó, mint amennyivel a lakosság a bankoknak tartozik. A jegybak adatai szerint az euró bevezeté­se, vagyis 2009 óta a lakossági betétek 21-ről 31 milliárd euróra nőttek, ezzel párhuzamosan a pénzintézetek által folyósított hitelek összege 12-ről több mint a kétszeresére, 29 milliárd euró­ra ugrott. A hitelek nagysága így már kevesebb, mint a tizedével marad el a betétekétől. Egy fel­nőtt lakosra átlagosan 7021 eu- rós betét és 6548 eurónyi köl­csön jut. „A hitelek dinamikus növekedése az alacsony kama­tokon kívül az ország jó gazda­sági eredményeivel, a növekvő foglalkoztatottsággal és a na­gyobb fizetésekkel magyaráz­ható” - mondta Lýdia Záčková, a Postabank elemzője. A felvett hitelösszeg csaknem kétharma­dát a jelzáloghitelek és a lakás­kölcsönök adják. (mi) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Újabb adócsalási iigyskst göngyölített fel a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) adókobra egysége - közölte tegnap Tibor Gaipar országos rendőrfőkapitány, s megjegyezte, a rendőrség nem tartja kizártnak, hogy további bűncselekmény elkövetésével gyanúsítja meg hamarosan a hírhedt vállalkozót, Ladislav Baiternákot. Két bűnbandát leplezett le az el­múlt hetekben az adókobra. Az egyik fagyasztott csirkehússal, a másik repceolajjal folytatott rész­ben fiktív üzletelést. Az illetéktelen áfa-visszaigényléssel, illetve az adó be nem fizetésével az államnak több mint hatmillió eurós kárt okoztak. A rendőrök Nyitrán, Vágsellyén és Pozsonyban is végeztek házkutatá­sokat, amelyek során nyolc embert tartóztattak le. Ha az elkövetőket a a bíróság is bűnösnek ítéli, akkor héttől tizenkét évig terjedő szabad­ságvesztésre számíthatnak. Gašpar szerint a rendőrség egyébként a Baštemákot érintő ké­tes ügyletek kapcsán indított nyo­mozásban is előrelépett, a rendőr- főkapitány nem tartja kizártnak, hogy belátható időn belül újabb bűntett elkövetésével is meggya­núsítják, túl sok konkrétumot vi­szont a vizsgálat jelenlegi stádiu­mára hivatkozva nem akart elárul­ni. A bizonyítási eljárást viszont ebben a konkrét esetben hamarosan befejezik. Gašpar szerint a rendőr­ség több olyan céget is vizsgál, amelyekben korábban Bašter- náknak volt érdekeltsége, ám a bűncselekményeket már a társasá­gok újonnan kinevezett tisztségvi­selői követhették el. František Im- recze, a pénzügyőrség főnöke sze­rint Baštemákot az ő hatósága is vizsgálja, s amint befejezik a vizs­gálatot, az eredményeket átadják a hatóságoknak. (dem, SITA) Kotleba párt és állami támogatás nélkül maradhat FINTA MÁRK Ha a Legfelsőbb Bíróság a Főügyészség beadványára feloszlatja Marian Kotleba pártját, az alaposan megnehezíti az ĽSNS politikusainak dolgát. Az államtól nem kapnának többé támogatást - mandátumaikat azonban nem vesztenék el. Kotlebáék az ĽSNS megszű­nésével is a parlamentben marad­hatnának, mandátumaikat ugyanis még akkor szerezték, amikor a párt még legálisan létezett. A jog tehát úgy kezelné őket, mint azokat a képviselőket, akik a választási cik­lusban kilépnek parlamenti párt­jukból. Az ĽSNS képviselői tehát függetlenként folytathatnák, s bár megszűnne parlamenti frakciójuk is, kezdeményezhetnék annak újra­alakítását. Abban az esetben azonban, ha a szélsőséges képviselők valamelyi­ke elveszítené mandátumát - elha­lálozna, lemondana, vagy valami­lyen komoly okból megfosztaná tőle a parlament - Kotlebáék nem hozhatnának pótképviselőt helyet­te, a képviselői poszt betöltetlen maradna a választási időszak végé­ig. A parlament azonban nem foszt­hatja meg csak úgy a képviselőket mandátumuktól akaratuk ellenére - ahogy azt az Alkotmánybíróság korábban František Gaulieder volt HZDS-es képviselő ügyében ki­mondta. Kotlebáék jelenlegi pártja érte­lemszerűen a következő parlamenti választásokon sem indulhatna, ám a szélsőségesek már régóta készülnek arra, hogy feloszlathatják az ĽSNS- t, ezért már korábban bebiztosították magukat. Martin Beluský és Rasti­slav Kysel, Marian Kotleba párttár­sa idén márciusban bejegyzett egy pártot, Ľudová strana (Néppárt) né­ven. Ha kilövik alóluk a pártot, min­den bizonnyal oda szivárognának át. Milan Uhrík ugyan korábban nem erősítette meg, hogy lenne „tarta­lékpártjuk”, de azt, bogy egyes tag­jaik más pártokban is tagok, egy „előre átgondolt stratégia részének” nevezte. Az ĽSNS-t elsősorban anyagi szempontból érintené nagyon érzé­kenyen a megszűnés. A párt az előző választáson több mint 8 százalékot szerzett, és az állam már kifizette ne­kik a szavazatokért járó egyszeri tá­mogatást, mintegy 1,8 millió eurót. A parlamenti pártok ugyanakkor a mandátumokért és a tevékenysé­gükre további forrásokat kapnak az államtól a választási időszak alatt. Az ĽSNS ezáltal négy év alatt össze­sen 5 millió euróhoz jutott volna, ám ha feloszlatják, a döntéstől fogva to­vábbi támogatásra már nem lenné­nek jogosultak, és milliókat veszí­tenének - mindez azonban attól is függ, milyen hamar hozza meg íté­letét a Legfelsőbb Bíróság. A szakértők nem értenek egyet abban, hogy milyen hatásokkal jár­hat Kotleba pártjának feloszlatása. Ján Baránek, a Polis ügynökség elemzője szerint a feloszlatási ja­vaslat Kotlebáék preferenciáinak növekedését hozhatja magával, és semmit sem oldana meg, hiszen a szélsőségesek új pártot vennének maguknak és ott folytatnák, ahol ab­bahagyták. Nem tudja elképzelni azt sem, hogy bizonyítja majd a Fő­ügyészség, hogy az ĽSNS Szlovákia demokratikus berendezkedésének felszámolásán dolgozik. „Fenyeget, hogy a demokrácia védelme érdeké­ben olyan intézkedéseket hozunk, amelyek nem demokratikusak. Ez a pokolba vezető út” - mondta. Sze­rinte a szélsőségesség problémáját inkább úgy kellene kezelni, hogy a kiváltó okokat oldja meg az állam: a korrupciót vagy épp a romakérdést. Radovan Bránik szélsőségesség­kutató azonban üdvözli a beadványt. A lépés szerinte jogi szempontból helyes, amennyiben pontos, meg­alapozott a Főügyészség által be­nyújtott indítvány. „A politika nem lehet fontosabb a törvényeknél” - jelentette ki azzal kapcsolatban, nem lehet-e kontraproduktiv a lépés. Ar­ra azonban ő is rámutatott, Kotlebá­ék mártírszerepben tetszeleghetnek, felgyorsíthatja őket, és nőhetnek a preferenciáik. Grigorij Mesežnikov elemző üd­vözli a főügyészi beadványt, rég vártnak és nagyon helyesnek nevez­ve azt. „A szélsőségesség kezd túl­nőni rajtunk. Feltételezem, hogy a főügyész kvalifikált beadványt ké­szített elő és nyújtott be, és a Leg­felsőbb Bíróság abban a szellemben foglalkozik majd vele, hogy van itt egy párt, mely minden nap megsérti a törvényeket tagjai révén” - véle­kedett. Negatív hatása szerinte nem lesz. „Szlovákiában törvények van­nak, melyeket be kell tartani, ők pe­dig ezt nem teszik meg. A választóik felé a beadvány egy erős jelzés, mely rámutat, voltaképpen kiket támo­gatnak”-zárta. RÖVIDEN Kaliňák újabb ingatlanügye Pozsony. Robert Kaliňák bel­ügyminiszter a legtehetsége­sebb ingatlanügynök a világon -jelentette ki tegnapi sajtótá­jékoztatóján Igor Matovié, az OĽaNO elnöke, aki szerint a belügy Zsolnán is jelentősen túlárazva vásárolt meg egy ügyfélközpontnak szánt épü- letszámyat az Europalace épü­letkomplexumban. A teljes, 22 emeletes épületet korábban az AF Investing, a.s. cég vásárolta meg 5,75 millió euróért. Az épület egy része később a po­zsonyi székhelyű Espati s.r.o. tulajdonába került. A belügy­minisztérium az egyik épület- szárnyért, melyet az AF Inves­ting mintegy 2,7 millió euróért vásárolt, most csaknem 7 millió eurót fizet áfa nélkül. Matovié állítja: az AF Investing céget, mely kapcsolatban van az Es- patival is, a Smerhez közel álló emberek vezetik. A belügymi­nisztérium reakciójában ta­gadta az OĽaNO elnökének vádjait s állítja, ilyen összegért nem lehet Zsolnán ilyen jelen­tős alapterületű irodahelyiséget bérelni. (TASR) Kiska rábólintott a kisebbségi alapra Pozsony. Andrej Kiska államfő aláírta a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásáról szóló jog­szabályt. Július elsejétől meg­alakulhat a kisebbségek támo­gatásáért felelős új hivatal. Az alap a jövőben mintegy nyolc­millió euróból gazdálkodhat, ennek az összegnek mintegy 53%-át a magyar kisebbség pályázatainak támogatására fordíthatja az alap. (Sita, ie) Borul az ég Marian Kotleba mozgalma felett (Ján Krošiák felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents