Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-25 / 119. szám, csütörtök

141 SPORT 2017. május 25. I www.ujszo.com Öröm Komáromban dolgozni” Richard Ďuriš (kék zakóban) megtalálta a közös hangot a komáromi játékosokkal (TASR-feivétei) Ďuriš: OROSKY TAMÁS Még mindig csalódott picit az elveszített döntő miatt, annak viszont nagyon örül, hogy bebizonyosodott, megérte várni Törnie felépülésére. Richard Ďuriô első teljes idényét abszolválta az extraligában vezetőedzőként, s a komáromi kosarasokat rögtön nemzetközi kupasikerre vezette. A fiatal, 35 éves szakemberrel a Duna- parti klub kedd esti, szezonbúcsúztató gálameccse után beszélgettünk. Az idény előtt azt mondta, jó fokmérője lesz a teljesítményük­nek az, ha a szurkolók 40 percen át rá lesznek kényszerítve a buzdí­tásra, mert a fiúk mindent bele­adnak a pályán. Mennyiben való­sult ez meg? Ha visszanézünk, azt látjuk, hogy az elvileg lehetséges hazai mérkő- zésszámhan csak eggyel maradtunk el a maximumtól, a döntőben az In- tér ellen. Ebből a szempontból az emberek sok kosarasélményt sze­rezhettek ismét. A támogatásuk, szurkolásuk a kassaiak elleni har­madik meccsen érte el a csúcsot, és hasonlót tapasztaltunk az Inter el­len is, amikor a negyedik meccsen 20:0-s kezdést produkáltunk. Olyan hangulat volt, amit néhány éve a kí­vülállók már a komáromiakkal azo­nosítanak. Nagyon hálás vagyok a drukkereknek mindazért, amit a csapatért tettek, nagy szerepük volt az elért eredményekben. Ez a bajnokságban - tavalyhoz hasonlóan - az ezüstérmet jelen­tette. Tud már sikerként nézni a második helyre, vagy még mindig inkább csalódottnak érzi magát? A mostani akció után, amikor lát­tam, hogyan reagálnak az emberek (a laza gálameccs után percekig tartó spontán állótapssal köszönték meg a nézők a komáromiak szezonbeli tel­jesítményét - a szerk. megj.), hogy elégedettség volt az arcokon, kicsit talán mi is azok lehetünk. De a játé­kosokban és bennem is ott van még a csalódottság, hosszabb idő múlva, talán ha elkezdődik az új szezon, már szép emlék lesz. A valódi sportoló nem tudja néhány nap múltán elin­tézni egy legyintéssel, hogy kikap­tunk, de én egész jól játszottam. Per­sze, ha azt nézzük, hogy 11 csapat­ból a másodikok lettünk, és olyan jó erőkből álló gárdákat hagytunk ma­gunk mögött, mint a kassaiak, a lé­vaiak, a privigyeiek, a Svit vagy a playoffban parádézó Handlová, ak­kor büszkék lehetünk. Egyedül az Inter fogott ki az MBK Rieker Com-therm csapa­tán a döntőben. Túlzás azt állíta­ni, hogy a pozsonyiak egy „Bilic- nyivel” voltak jobbak? Gyakorla­tilag mind a négy alkalommal a meccsek hajrájában maradtak alul kevéssel, amikor a sérült csa­patkapitányuk hiányában már nem volt elég energiájuk a fordí­tásra. Nem szabad elfeledkezni arról a teljesítményről, amit a pályán levő fiúk nyújtottak, többen csodálatra méltót produkáltak. A rotációban szereplő nyolc játékosunk közül négynek új volt a döntő hangulata, és nekem is mint edzőnek. De nem láttam utólag sem, hogy taktikailag vagy más szempontból kifejezetten csődöt mondtunk volna. Talán ki­csit a nagyobb nyugalom hiányzott, és némi szerencse a nyitott dobá­sainknál. Senkinek nem lehet a sze­mére vetni, hogy a hajrákban vala­mit elsietve, hányavetin csinált volna. A nyolcasunkból nem min­denki tudta megismételni a playoff első két körében nyújtott teljesít­ményét. Akkor az volt a nagy erős­ségünk, hogy a nyolcasunk átlag­ban szerzett tíz-tíz pontot, és ha 80 pont körül dobunk, akkor van iga­zán reális esélyünk megnyerni a meccseket. Ha egy picit messzebbre tekin­tünk vissza, az alapszakasz vége felé előfordult, hogy csak a 7. he­lyen álltak a tabellán. Hogy viszo­nyultak ehhez a klubban? Egyáltalán nem voltunk elégedet­tek az akkori helyezésünkkel, de a klubban nagyon higgadtan kiele­meztük, miért van ez. Egyrészt nem volt szerencsés a sorsolásunk, ami­kor a losonci újonc után mindig a négy legfőbb bajnokaspiráns ellen játszottunk sorozatban, másrészt komoly változások történtek a ke­retben. Törnie megsérült, érkezett Cobb, Babineaux-nak el kellett mennie, érkezett Djordjevics, ahhoz pedig idő kellett, míg helyrerázódik a csapat. Rettentően örülök, hogy helyesnek bizonyult a döntésünk, megvárni Törnie felépülését. Ennek egyik jutalma volt az Alpok-Adria-kupa megnyerése. A nemzetközi siker azt jelzi, hogy a komáromiaknak, de az Eurovia SBL más csapatainak akár euró­pai szinten is van keresnivalójuk? Az Alpok-Adria-kupában a cso­portban ellenfelünk volt az a Decin, amelyik most játssza a döntőt a cseh bajnokságban, és az a Rogaska, amely a szlovén pontvadászatban fi­nalista. Ez pedig jól mutatja, hogy a sorozat megnyerése nem kis dolog volt. A klub remek munkájának volt ez az eredménye, mert a légiósok mellett a szlovák játékosaink is fon­tos szerepet játszottak a sikerben. Az egyesület merte vállalni a megmé­rettetést, mert csak így közeledhe­tünk az európai élvonalhoz, pedig a hazai extraliga négykörös lebonyo­lítása nagyon nem kedvez a nemzet­közi kupaszereplésnek. Sikerünk „ára” Bilic volt, az Alpok-Adria- kupa döntőjének visszavágóján vesztettük el Sinisát, de ennek elle­nére nagyra értékeljük a győzelmet. A bajnokságunkat sokszor lebecsü­lik, de ezzel is megmutattuk, hogy nincs igazuk. Vezetőedzőként az extraligában ez volt az első teljes szezonja. Mi­lyen tapasztalatokat szerzett? A legtöbbet a kommunikáció te­rén tanultam, akár a játékosok, akár a klubvezetés felé, tudatosítottam a hibáimat a kapcsolattartásban. Ezen még dolgoznom kell, hogy min­denkinek minden világosabb le­gyen. A meccseken is volt több olyan szituáció, amikor utólag ele­mezve másképp reagáltam volna, de ez a tapasztalat is előre visz, mint ahogy az is, hogy minden ellenfe­lünket alaposan fel kellett térké­peznem. Sok edzőnél fedeztem fel olyan ötleteket, amit én is magamé­vá tettem. Megtiszteltetés volt megmérkőzni velük. Nagy iskola volt számomra, és kicsit magamnak is bizonyítottam, hogy foglalkoz­hatok ezzel (nevetés). Mert ugye azért voltak olyan hangok, hogy egy főleg utánpótláskorú játékosokkal foglalkozó edző vagyok. De meg­birkóztam a feladattal, köszönhe­tően a vezetés támogatásának és fő­leg a játékosokénak. Remek kol­lektíva jött össze, öröm volt velük dolgoznom. Megélheti ugyanezt a következő idényben is? Azaz folytatja a munkát Komáromban? A szerződésem a szezon utolsó meccsével lejárt. A folytatás még rengeteg dolgon múlik, például azon, hogyan fog kinézni a kosárlabda és a klub Komáromban, befuthatnak ajánlatok stb. Én nagyon elégedett voltam itt, a nézők fantasztikusak, sok a pozitívum, de még nem tudok biztosat mondani. LÉGIÓSOK NÉMETORSZÁG, 34. forduló: Hertha Berlin-Leverkusen 2:6, Pe­ter Pekarík (H) - 90 perc; Mön- chengladbach-Darmstadt 2:2, Bé- nes László (M) - a 74. perctől; Frankfurt-Leipzig 2:2, Gulácsi Pé­ter (L) - 90 perc; Hoffenheim- Augsburg 0:0, Szalai Ádám (H) - 90 perc; OLASZORSZÁG, 37. forduló: Na- poli-F iorentina 4:1, Marek Hamšík (N) - a 65. percig: Udinese-Samp- doria 1:1, Milan Skriniar (S) — 90 perc; Pescara-Palermo 2:0, Sallai Roland (Palermo) - a 82. perctől. CSEHORSZÁG, 29. forduló: Bmo- Plzeň 0:1, Marek Bakoš (P)-az 55. percig, Patrik Hrošovský (P) - 90 perc; Du|da Praha-Zlín 1:0, Matúš Hruška (DP) - 90 perc, Frederik Bílovský (DP) - a 61. perctől, Ró­bert Matejov (Z) - 90 perc; Jablonec-Teplice 0:0, Jakub Považanec (J) - a 85. percig; Jihlava-Pŕíbram 1:1, Matej Rako- van (J) - 90 pere; Mladá Boleslav- Slavia Praha 1:2, Lukáš Pauschek (MB) - 90 perc; Slovácko-Liberec 0:1, Juraj Chvátal (S) - 90 pere, Martin Dúbravka (L)-90 pere. MAGYARORSZÁG, 32. forduló: Gyirmót-Vasas 1:2, Kristián Kol­čák (Gy) - 90 perc; Mezőkövesd- Paks 3:2, Tomáš Tujvel (M) - 90 pere, Hudák Dávid (M) - 90 pere, Dominik Fótyik (M) - a 79. perctől, Molnár Péter (P) - 90 perc; MTK- Diósgyőr 0:0, Szarka Ákos (D) - a 80. percig. NORVÉGIA, 10. forduló: Rosen- borg-Lilleström 1:1, Tomáš Malec (L) - a 84. perctől; Kristiansund- Haugesund 3:2, Filip Kiss (H) - 90 perc. LENGYELORSZÁG, a bajnoki cí­mért, 5. forduló: Poznan-LeGdansk 0:0, Matúš Putnocký (P) - 90 perc, Dušan Kuciak (G) - 90 perc; Bialystok-Legia Warszawa 0:0, Marián Kelemen (B) - 90 perc, Nagy Dominik (LW) - a 62. perc­től; Nieciecza-Korona Kielce 0:2, Martin Mikovič (N) - a 76. percig, Dávid Guba (N) - a 71. percig, Sá­muel Štefánik (N) - a 63. percig, Patrik Mišák (N) - a 63. perctől. A bennmaradásért, 5. forduló: Slask Wroclaw-Arka Gdynia 4:1, Róbert Pich (W) - 90 perc + gól; Cracovia Krakków-Ruch Chorzów 2:0, Erik Jendrišek (CK) - az 54. perctől, Milan Dimun (CK) - a 61. perctől, Libor Hrdlička (RCh) - 90 perc; Wisla Plock-Zaglebie Lubin 1:2, Martin Polaček (L) - 90 perc, Ľubomír Guldan (L) - 90 perc; Pi­ast Gliwice-Gómik Leczna 2:1, Patrik Mráz (G) - 90 pere. AUSZTRIA, 34. forduló: Rapid Wien-Sturm Graz 1:0, Szántó Ta­más (RW) - az 54. percig + gól. OROSZORSZÁG, 30. forduló: Orenburg-Rosztov 2:0, Michal Duríš (O) - a 85. perctől, a 90. perc­ben kiállították; Szamara-Groznij 1:3, Norbert Gyömbér (G)-90 perc. TÖRÖKORSZÁG, 32. forduló: Trabzonspor-Istanbul Basaksehir 0:0, Matúš Bero (T) - a 72. percig; Genclerbirligi-Fenerbahce 1:2, Martin Škrtel (F) - 90 perc.

Next

/
Thumbnails
Contents