Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-02 / 100. szám, kedd

6 KÜLFÖLD 2017. május 2. I www.ujszo.com Brüsszel is beindította a brexitet Tizenöt perc alatt lezavarták az EU- csúcsot (TASR-felvétel) A brexit menetrendje ► Nagy-Britannia március végén aktiválta a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, hivatalosan elindítva ezzel a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. ► Április 29-én az EU elfogadta a brexitről való tárgyalás iránymutatásait. Ezek alapján dolgozza ki az Európai Bizottság azokat a pontos irányelveket, amelyek gyakorlatilag mandátumot jelentenek a brexitről való tárgyalások levezénylésére Micher Barnier számára-ő képviseli Brüsszelt a Londonnal folytatott egyeztetéseken. ► A mandátumot hivatalosan az Európai Tanácsnak, tehát a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk, ez május végén esedékes. ► Barnier a tárgyalásokat reálisan csak a brit, június 8-ra kihirdetett parlamenti választások után kezdi meg. ► Az unió legkorábban két év múlva, 2019 május végén léphet ki az EU-ból. RÖVIDEN Trump meghívta a thaiföldi kormányfőt Bangkok. Donald Trump ame­rikai elnök látogatásra hívta Pra- jut Csan-ocsa thaiföldi minisz­terelnököt, aki elfogadta a meg­hívást az Egyesült Államokba - közölte a katonai junta szóvivője, Veracson Szukhonhapatipak. Csan-ocsa viszonozta a meghí­vást. Időpontról egyelőre nem esett szó. Donald Trump vasár­nap este beszélt telefonon a thai­földi kormányfővel. Ajunta szó­vivője közleményében tudatta, hogy az amerikai elnök bizalmá­ról biztosította a thaiföldi kor­mányt, és a két ország együttműködésének kiteijeszté- sét sürgette. A thaiföldi hadsereg 2014-ben vette át a hatalmat a délkelet-ázsiai országban. A junta és az Egyesült Államok vi­szonya az elmúlt években feszült volt. (MTI) Merkel Putyinhoz látogat Moszkva. Kétévi kihagyás után látogat Oroszországba ma An­gela Merkel német kancellár, hogy Szocsiban találkozzon Vlagyimir Putyin orosz elnök­kel. A kétoldalú viszony Orosz­ország 2014-es ukrajnai beavat­kozása után romlott meg. Mer­kel most a G20-csoport júliusi hamburgi csúcstalálkozója elő­készítése keretében érkezik Pu­tyinhoz, de a megbeszélések té­mája lesz az ukrajnai válság, a Szíriái és a líbiai konfliktus, va­lamint a kétoldalú kapcsolatok állapota is. (MTI) Képzési segítség Szaúd-Arábiának Rijád. Képzési megállapodást kötött a német és a szaúd-arábiai védelmi minisztérium vasárnap, amelynek értelmében a szövet­ségi hadsereg német területen fog kiképezni szaúdi katonákat. A szaúd-arábiai látogatáson tartóz­kodó Angela Merkel német kan­cellár Dzsidda kikötővárosában írta alá az egyezséget. „Nem küldhetünk német katonákat a világ minden szegletébe, de to­vábbadhatjuk tudásunkat más országok fegyveres erőinek” - mondta Merkel, aki hét év után először kereste fel a vahhábita királyságot. (MTl/dpa/AP) Közvetítő kell Ferenc pápa szerint Pápai repülőgép. Harmadik országnak kellene közvetítenie Észak-Korea és az Egyesült Államok között, véli Ferenc pápa, aki Norvégiát emelte ki lehetséges békítőként. Ferenc pápa szombaton éjjel egyiptomi látogatásáról hazafelé a pápai repülőgépen nyilatkozott a nemzetközi sajtónak. Mint mondta, túlságosan „felforró­sodott” a helyzet Észak-Korea atomprogramja és rakétafej­lesztése miatt, és ha atomháború robbanna ki, azt az emberiség jó része nem élné túl. Az ENSZ- nek meg kellene erősíteni a szerepét a világ diplomáciai életében. (MTI/Reuters/AP) DEMECS PÉTER Brüsszel. Rekordidőig, nem egész 15 percig tartott szombaton az Egyesült Királyság kilépéséről, az úgynevezett brexitről szóló csúcstalálkozó Brüsszelben. Maga a szavazás, amelyen elfogadták azokat az iránymutatásokat, melyek alapján Brüsszel elkezdheti a kilépési tárgyalásokat, körülbelül 56 másodpercig tartott. Nem egész 15 perces tárgyalás, alig egyperces szavazás, s közel három­órás ebéd - így festett az Európai Unió szombati rendkívüli, brexit miatt összehívott csúcstalálkozója. Abban, hogy az iránymutatásokat gyorsan elfogadják, senki sem kételkedett. Abban viszont már nem mindenki olyan biztos, hogy az unió szomba­ton prezentált egysége a kétéves tár­gyalási folyamat alatt is megmarad. Robert Fico miniszterelnök közvet­lenül a csúcs után kijelentette, a leg­fontosabb, hogy az unió ebben a pil­lanatban, a tárgyalások legelején egységes. „A brexit fájni fog, de ha van valaki, akinek nagyobb fájdalmat kellene okoznia, az Britannia” — mondta Fico. Miről döntöttek? A jóváhagyott iránymutatások kü­lönösebb konkrétumokat nem tartal­maznak, a lényegük, hogy az EU tag­államai ezzel hivatalosan is zöldet adtak a brexitről való tárgyalások­nak. A szombati egyezségnek három fontosabb pontja van. Az első, hogy az unió bennmaradó tagállamai egy­ségesen tárgyalnak Nagy-Britannia unióból való kilépéséről, az egyes tagállamok nem köthetnek London­nal külön egyezségeket. A következő pont, hogy az unió el­ső fázisban a kilépés, a válás feltéte­leiről fog tárgyalni. Ebben a kérdés­ben elsősorban a Britanniában élő uniós állampolgárok, illetve az unió­ban dolgozó és élő britek helyzetének kölcsönösen elfogadható rendezését tartják szem előtt. Utána rendezik a számlát. London ugyanis még a bre­xitről való döntés előtt elkötelezte magát - mint minden uniós tagállam -, hogy bizonyos összeggel hozzájá­rul a közös uniós költségvetéshez. Ezen befizetések egy része viszont már a brexit utáni időszakra esik, és Brüsszel ennek az összegnek a kifi­zetését fogja követelni - becslések szerint körülbelül 60 milliárd euróról van szó. A harmadik fontosabb pont a jö­vőről való egyeztetés. Brüsszel csak azután kezd tárgyalni Londonnal ar­ról, milyen lesz az EU viszonya az unióból kilépett Nagy-Britanniával, miután minden előző programpontot lezártak. .Amíg nem született döntés mindenről, addig semmiről sem szü­letett döntés. Elfogadhatatlan példá­ul, hogy Britannia mint EU-n kívüli állam a jelenleginél jobb feltételek­ben egyezzen meg az egységes piac terén” - mondta Fico azzal, hogy ha erre sor kerülne, akkor azzal az EU nagyon veszélyes üzenetet küldene azoknak az uniós tagállamoknak, amelyekben erősödnek az unióból való kilépést támogató hangok. Sok kérdőjel A tárgyalások viszont Fico szerint bonyolultak lesznek, s szinte biztos, hogy a szombaton Brüsszelben pre­zentált egység nem lesz hosszú életű. A brexitről való egyeztetések során ugyanis lassan felszínre kerülnek a nemzeti és egyéb érdekek. Elvégre a csúcstalálkozó után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnö­ke is elismerte, hogy a tárgyalások során kialakulnak érdeksérelmek, ám ezeken, ha áldozatok árán is, túl kell lépni. Megválaszolatlan kérdésből is rengeteg van. Például Brüsszel el akarja kerülni, hogy az unióban ma­radó Írország és az unióból kilépte­tett Észak-írország között bevezes­sék a szigorú határellenőrzéseket, holott jogilag ez kötelező lenne; er­ről viszont elsősorban briteknek kell megegyezniük az írekkel. Ugyan­úgy tárgyalás középpontjába kerül Gibraltár státusa, a brit fennhatóság alá tartozó ciprusi területek, Britan­nia ciprusi katonai bázisának jövője. Brüsszelnek több londoni székhelyű nagy ügynökséget, intéz­ményt és több ezer alkalmazottat kell áthelyeznie az unió területére. Szlo­vákia is beszállt a harcba, Fico sze­rint hivatalosan is kérvényezte az ország az Európai Gyógyszerügy­nökség (EMA) Pozsonyba való át­helyezését. „Előny számunkra, hogy a visegrádi országok közül csak Szlovákiában nincs ilyen fontos uniós ügynökség. Hátrány, hogy az EMA iránt további 22-23 ország ér­deklődik, tehát nagyon kemény tár­gyalások várnak ránk ezen a téren” —mondta szombaton Fico. Azt, hogy mely országokba fogják áthelyezni a fontos ügynökségeket, ősszel döntikel. Várható a hatodik atom Szöul. Észak-Korea „bár­mely pillanatban” készen áll ar­ra, hogy végrehajtsa újabb, im­már hatodik kísérleti atomrob­bantását - figyelmeztetett teg­nap a hadikommunista diktatú­ra védelmi minisztériuma. A KCNA állami hírügynökség ál­tal ismertetett phenjani közle­ményben a védelmi tárca tudat­ja, hogy Észak-Korea „teljes mértékben készen áll bármilyen amerikai lépésre”, s ha Wa­shington nem hagy fel „ellen­séges” politikájával, akkor a diktatúra felkészül a megelőző atomcsapásra. A minisztérium azt is közölte, hogy ha a legfőbb vezetés úgy dönt, az ország bár­mikor képes megtenni a kellő intézkedéseket, hogy „nukleá­ris erejét maximálisan megerő­sítse”. (MTI) Orbán teljesítheti Brüsszel kéréseit a Közép-európai Egyetem ügyében Szombaton reggel kezdődött az Európai Néppártnak (ÉPP) az ülése Brüsszelben, amelyen Orbán Viktor is részt vett. Az egyik téma a CEU-t ellehstlenítő törvény volt. Brüsszel. „Megkéijük Orbánt, hajtsa végre az Európai Bizottság ajánlásait” - mondta Siegfried Mu- resan, a Néppárt szóvivője a Politi- cónak. Ha ezt nem teszi meg, akkor annak következményei lesznek. Vi­szont szerinte „Orbán Viktor leszö­gezte, kormánya teljes mértékben eleget kíván tenni az Európai Bizott­ság által a magyar felsőoktatási tör­vény módosítása kapcsán támasztott feltételeknek.” Ez azt jelenti, hogy a magyar kormánynak egy hónapon belül elő kell állnia egy tervezettel, hogyan kívánja összhangba hozni a vitatott törvényt a brüsszeli testület elvárásaival. „A tapasztalat azt mutatja, Orbán Viktor kormányfö mindig kész volt tárgyalni, és a végén mindig eleget tett az uniós szabályoknak” - nyilatkozta Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője. Hozzátette, a magyar kormányt de­mokratikusan választották meg, Or­bán Viktornak miniszterelnökként Orbán szerint semmilyen jogszabály­módosítás nem fenyegeti a CEU-t (TASR-felvétel) joga van ahhoz, hogy bemutassa az álláspontját, de a végén meg kell fe­lelnie az EB követelményeinek a ma­gyar felsőoktatási törvény módosítá­sáról. Arra kérte a magyar kormány­főt az ÉPP vezetése, tartsa tisztelet­ben a pártcsalád egyik fő alapelvét, a tudomány szabadságát; az egyete­mek bezárása elfogadhatatlan. Rogán Antal azt mondta, Orbán a CEU kapcsán világossá tette, „mi úgy ítéljük meg, hogy a Magyarországon működő Soros alapítású Közép­európai Egyetem létét semmilyen jogszabály-módosítás nem fenyege­ti”. Továbbra is biztosított az intéz­ményben folyó oktatás és a tudomá­nyos kutatás szabadsága, az egyetem új évfolyamot is indíthat. A kormány kész áttekinteni minden nemzetközi szerződésben szereplő kérdést, ami a külföldi diploma kiadásához szüksé­ges, de Magyarországon egy egysé­ges szabályozásnak kell érvényesül­nie - mondta a miniszter. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents