Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-23 / 117. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. május 23. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Valamiféle autonómia A Kisebbségi Kulturális Alapnak kevés köze van az autonómiához A hhoz képest, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap a következő évtizedre meghatározhatja a felvidéki magyar civil szféra fejlődésének anyagi kereteit, a tervezet elfogadását minimális nyilvános vita kísérte. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy a kibeszéletlenség miatt utólag egyre többen próbálják az alapot a kulturális autonómia megnyilvánulásaként értelmezni - miközben a gyakorlatban kevés köze van ahhoz. A nyilvános párbeszéd hiánya több tényezőnek is betudható. A jelenlegi, egyértelműen szűkre szabott rendszeren túl nem volt alternatívája a Kisebbségi Kulturális Alapnak, a kormánykoalíciónak pedig sietnie kellett az ígéretei teljesítésével, az illetékeseket szorították a határidők. Mindez megmutatkozott abban is, hogy minimális tér jutott a szakmai vonzatú háttéregyeztetésekre, és azok kudarcot vallottak. Pedig lehetett volna beszélni a szakmai bizottságok összetételéről és annak indoklásáról, miért kell bizottságonként két személyt felülről kinevezni az ötből, vagy arról, miért nem lehet a transzparencia jegyében előre nyilvánosságra hozni a pályázatok elbírálásának szakmai szempontjait. A hasraütésen túl szintén nem indokolja semmi, miért alakultak úgy a keretösszegek, ahogy, és nem tudni, miért kezeli az alap továbbra is kiemelten előnytelenül a magyar kisebbséget az ország többi kisebbségéhez képest. Mindezek az aggályok ügyes menedzseléssel kezelhetővé válnak, de az alap szerkezetének kevés köze van a valódi értelemben vett autonómiához (miközben a szlovák és magyar sajtóban nyiltan, a kormány politikusainak részéről pedig sugalmazva ez rendre megjelenik). Az alap igazgatóját a kulturális minisztériumban nevezik ki, jó esetben egy megfelelő, rossz esetben teljesen alkalmatlan, esetleg egyenesen rosszindulatú személyt. A szakmai tanácsokban pedig a felülről kinevezett két tag mellett három, közelebbről meg nem határozott módon kiválasztott kisebbségi képviselő határozza meg autonóm, kívülről nem számon kérhető módon az egész kulturális támogatási koncepciót. A kisebbségek által kiválasztott képviselők kapcsán egyébként nagy a homály: ha átlátható a folyamat, az az egyes regionális és kulturális érdek- csoportok nyílt harcába torkollik, ha előre leosztott módon kerülnek oda képviselők, akkor pedig a bizottságnak végképp semmi köze nem lesz a transzparenciához és az átláthatósághoz. Jó kérdés, melyik a rosszabb és melyik a jobb opció. Az alap létezése e kritikától függetlenül jó dolog - egyszerűen azért, mert a jelenlegi állapotokhoz képest előrelépés. Létezésének pozitívuma azonban nem a struktúrában rejlik, hanem a rendelkezésre álló többlet- forrásokban (már ha feltételezzük, hogy a megemelt összeg egy része nem az állami és önkormányzati fenntartású intézmények költségvetésének kipótlására lesz fordítva). Emellett a korábbi tapasztalatok alapján is elmondhatjuk, hogy a magyar civil szféra ideális esetben jóval nagyobb összegből tudna csak gazdálkodni, mint a megemelt keret. A kisebbségi kultúra finanszírozásának problémája nem oldódik meg, mindössze változnak a körülmények. Méghozzá nagy csendben. Lesz itt minden, tizenharmadik ingyen GÁLZSOLT ST # lesz, ha összekeveijük a totális őrültséget (Danko), a I /I felelőtlen populizmust (Smer) és egy viszonylag I W ■ I észszerű gazdasági javaslatot (Hid)? Üdvözöljük a -1- T B M. harmadik Fico-kormány gazdaságpolitikájában. A gazdaság és a foglalkoztatottság nő, egyre több szektorban alakul ki munkaerőhiány. Ez a kapitalizmusban a legtermészetesebb módon oda vezet, hogy a cégek kénytelenek jelentősebb mértékben bért emelni. A Trend hetilap összeállítása épp erre mutatott rá, tavaly és idén a nagyvállalatok sorra emelték a béreket, az autóipartól (PS A 6,3%, Kia 7,5%) a kiskereskedelmi láncokig (Lidi 15%, Tesco 10%). Ez a folyamat természetes módon kitartana a legközelebbi válságig, de a politika rossz szokása szerint muszáj beavatkozni, mert Danko és Fico azt szeremé, ha az emberek Dankónak és Ficónak lennének hálásak, nem pedig a munkaadójuknak... Az ígéretdömping a legőrültebb ötlettel kezdődött, az SNS bevezetné a 13. fizetést, amit a munkaadók fizetnének - a legszebb az lenne, ha az állam (a közszférában) kivételt kapna, mert ő nem tudja előteremteni a pénzt... A vállalkozók meg teremtsék elő, ahogyan akaiják. Nyilván a cégek többsége visszafogná az évközi béremelést és jutalmazást, hogy az év végén adja oda, a 13. fizetés formájában, pláne, ha ezt adó és/vagy járulékmentesen teheti meg. A munkavállaló éves nettó bére nem nőne, ahogy a munkaadó költségei sem változnának jelentősen, és Danko kapitány beírhatná a nevét a történelembe, mint aki bevezette a 13. bért, a választók egy (igencsak ostoba) része meg el is hinné, hogy ezt neki köszönheti. Ha ez egyébként így működne, ilyen egyszerű lenne, akkor az állam törvényileg bevezethetné, hogy havonta két bér járjon, és egyből mindenki a dupláját keresné. Reálisan nézve a kormány valószínűleg meglépi a dolgot, mert... Mert Danko akarja, mint az állami IC-vonatokat meg a honvédelmi nevelést. Persze sejthető volt, hogy ezek után a populizmus mestere, Fico sem marad csendben, jött is május elsején, és bejelentette híveinek, lesz itt minden: magasabb bérek az éjszakai, ünnepi, hétvégi munkáért, szülői szabadság az apukáknak, és megint csak jóval magasabb minimálbér. Bár ezek már standard gazdaságpolitikai lépések, különösen baloldali kormánytól, de kérdés, hogy visszaütnek-e hosszabb távon. Ráadásul mindezt megint úgy történne, hogy megint mindent a munkaadó fizetne, akik egyébként a sajtóból értesültek e tervekről, mert Fico az erre kijelölt háromoldalú érdekegyeztetési fórumon elfelejtett nekik szólni. Felmerül a kérdés, hogy a munkaadói szervezetek minek járnak még oda és minek tárgyalnak még a szakszervezetekkel a minimálbérről, ha a miniszterelnök úgyis a sajtóban üzeni meg, mi mennyi lesz... Az is figyelemre méltó, hogy a minimálbér-emelésből az állam többet kaszálna adó és járulék formájában, mint amit a munkavállaló „tisztán” kézhez kapna. Erre Jozef Mihál mutatott rá a következő példán: ha a minimálbér ajelenlegi bruttó 435 euróról 485-re nő, akkor a melós nettó bére 32,41 euróval nő, az állam bevételei 45,19 euróval emelkednek, a munkaadó költségei meg 77,60 euróval... Ezért nevezhető a Híd javaslata az adómentes alap növeléséről a józan ész (egyedüli) megnyilvánulásának: úgy nőhetne az alkalmazott nettó jövedelme, hogy a munkaadó költségei nem emelkednének. Szóval most egy jó pont a Hídnak, de ez az ötlet sem hibátlan. Mert egészében véve az államkassza - különösen ilyen jó gazdasági helyzetben - ugyan nem érez- né nagyon ezt az adókiesést, az önkormányzatok viszont igen. Hiszen a személyi jövedelemadóból származó összes bevételt az önkormányzatok kapják. A fő gond mégis az, hogy ez az egy szem normális javaslat a populizmus és az őrültségek özönében elveszik. Az egész akkor üthet vissza, ha vége lesz a jó időknek (márpedig egyszer vége lesz) és jön a válság következő köre. De kormányunk politikusai úgy tesznek, mintha örökké tartana a jó idő, s közben titkon abban bíznak, hogy legalább a következő választásokig kitart valahogy. Csak az oldalsó bejáraton engedi be a pápa Trumpot a Vatikánba A Szentszék feltételeket szabott Donald Trump amerikai elnök holnapi vatikáni látogatásához, a találkozó Ferenc pápa akarata szerint a lehető legegyszerűbb lesz. Helikopter kizárva A Corriere della Sera olasz napilap úgy tudja, a Vatikán nem engedélyezte, hogy az amerikai elnök helikopterrel szálljon le a pápai állam falain belül. A Szentszék magyarázata szerint ez egyrészt túlzott biztonsági készültséget, a légtér lezárását igényeli, másrészt az amerikai delegációnak egy helikopter nem is lett volna elegendő, legalább négy szállt volna le a Vatikánban. Minél kisebb felhajtást A lap szerint Ferenc pápa minél kisebb felhajtást szeretne Donald Trump látogatása körül, el akaija kerülni, hogy az megzavarja a Szent Péter téren és a Vatikán környékén gyülekező hívőket, akikkel a pápa délelőtt tíz órától találkozik az általános audiencián. A Vatikán ezért tűzte ki reggel fél kilencre a Trump- pal való találkozó időpontját. Az amerikai elnök és küldöttsége gépkocsikkal Vatikánváros egyik oldalsó kapuján, a Porta Peruginón keresztül lép be a pápai állam területére. Az amerikai konvoj így is jelentős káoszt okoz az olasz főváros reggeli közlekedésében. Az olasz napilap információi szerint Donald Trumpot felesége, Melania is elkíséri, magánlevélben fejezte ki a találkozó felett érzett örömét Ferenc pápának. A delegáció tagja lesz Trump lánya, Ivanka is, aki a Vatikánt követően a Szent Egyed katolikus közösség római székhelyén az emberkereskedelem elleni harcról zajló nemzetközi találkozón vesz részt. „Trump-ellenes" A Corriere hangsúlyozza, hogy a „Trump-ellenes” Ferenc pápa és a „pápaellenes” amerikai elnök találkozójának célja a felek közötti „részleges megbékülés”. A találkozót az újság szerint az „irgalmasság és a reálpolitika” jegyében tartják. Jelzésértékű lesz, hány percig tart a tolmácsokkal négyszemközt zajló megbeszélés: Ferenc pápa és Barack Obama első vatikáni találkozója 20 percig tartott az államfőknek fenntartott vatikáni protokoll szerint, egy perccel se tovább. Ferenc pápának tíz órakor kell a Szent Péter téri audiencián lennie. Ha barátságos lesz a találkozó hangulata, Trump húsz percnél is tovább maradhat a pápai dolgozószobában - írta a Corriere. Ellenzi a falat Ferenc pápa 2015 szeptemberében járt a Fehér Házban, Barack Obama elnöknél. Trump megválasztása után, 2016 februárjában Mexikóból a Vatikánba tartó repülőútján a pápa kijelentette, nem keresztény, aki hidak helyett falakat épít, a Trump által a mexikói határon tervezett falra utalva. Trump úgy reagált, hogy Ferenc pápa túl sokat politizál. Április végén - az Egyiptomból a Vatikánba tartó repülőúton - Ferenc pápa Trump vatikáni látogatásáról azt mondta, mindenkit fogad, aki audienciára jelentkezik, és Trumpot is előítéletek nélkül fogja meghallgatni. „Soha sem ítélek meg egy embert anélkül, hogy meghallgatnám. Ezt kell tennem. Meghallgatom, és majd megmondom, hogy mit gondolok. A legfontosabb, hogy keressük a be nem zárt ajtókat, lépésről lépésre kell haladni” - mondta Trumprólapápa. (MTI)
