Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-22 / 116. szám, hétfő
www.ujszo.com | 2017. május 22. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 5 Nem hisz a lakosság a statisztikai adatoknak A lakosság nagy része úgy gondolja, hogy ugyanazért az áruért tavaly több pénzt hagyott ott az üzletekben, mint egy évvel korábban (Ján Krosiák felvétele) Pozsony. A lakosság nagy része továbbra sem hisz a Statisztikai Hivatal által kiadott jelentésekben - derül ki a legújabb fogyasztói barométerből, amelyet paradox módon szintén a Statisztikai Hivatal dolgozott ki. Az elemzők szerint Szlovákia lakossága mindig borúlátóbban látja a saját ós országa helyzetét a valósnál. A most közzétett elemzésben is az áremelkedések esetében tér el a legnagyobb mértékben a lakosság véleménye a Statisztikai Hivatal által kiadott jelentésektől. A megkérdezettek több mint 70%-a gondolja ugyanis azt, hogy a szlovákiai üzletekben tavaly nőttek az árak, miközben a Statisztikai Hivatal fél százalékos áresést mért. A lakosság alig 2 százaléka ért egyet azzal, hogy tavaly - ahogy a hivatalos adatok mutatják — csökkentek az árak. „Már hozzászokhattunk ahhoz, hogy a háztartások magasabbnak érzik az inflációt annál, mint amit a tényleges statisztikai adatok tükröznek” - állítja Jana Glasová, a Postabank elemzője. Szerinte a jelenség oka, hogy az emberek érzékeléseikben nagyobb súlyt adhatnak az emelkedő, mint a stagnáló vagy csökkenő áraknak. Emellett kevésbé tűnhet fel az árváltozás, ha valamit ritkán vásárolunk. Az inflációs statisztika jelentős részét a ritkábban vásárolt áruk és szolgáltatások teszik ki. Ilyen lehet például az autó vagy a tartós műszaki cikk. Ezekről a kiadásokról és áruk változásáról hajlamosak vagyunk megfeledkezni, amikor az inflációról véleményt alkotunk. Eközben egyes rendszeresén vásárolt tételek (például élelmiszerek, üzemanyag) a háztartások érzékelésében nagyobb súllyal szerepelnek, így ha ezeknek a termékeknek az ára nő, az emberek rendszerint túlbecsülhetik a tényleges inflációt. A bizalmatlanság nemcsak az inflációra vonatkozik, a lakosság borúlátóbb a foglalkoztatottságot és a háztartások anyagi helyzetét mérő mutatókkal kapcsolatban is. Miközben az elemzők többsége és a Statisztikai Hivatal idén az állástalanok számának a csökkenésével számol, a lakosság körében ezt a nézetet a megkérdezettek 34%-a osztja, 24%-uk szerint viszont idén is több lesz a munkanélküli. A háztartások anyagi helyzetének a javulásában a lakosság elenyésző része bízik, 57%-uk szerint nem változik az anyagi helyzetük, 18%-uk pedig további romlásra számít. Ez ellentétes a Statisztikai Hivatalnak a reálbérek növekedéséről szóló állításával. „Ez azzal magyarázható, hogy a lakosság 60%- ának a fizetése az átlagbért sem éri el” - nyilatkozta Glasová. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Ennyit keresnek a magyarok Budapest. Márciusban a magyar- országi bruttó átlagkereset 298 ezer forint volt, 12,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derül ki a magyar statisztikai hivatal legfrissebb jelentéséből. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a béremelkedésben szerepet játszik az is, hogy az egyre több szektorban tapasztalható munkaerőhiány miatt a cégek emelték a fizetéseket. Az iparban 319 ezer, az építőiparban 220 ezer forint volt a márciusi bruttó átlagkereset, ami 10,7, illetve 12,6%-os éves emelkedést mutat. A legmagasabb fizetések továbbra is a pénzügyi biztosítási szektorban vannak, ahol szerény 4%-os éves növekedéssel is 592 ezer forintot lehetett keresni márciusban. Az oktatásban 10, az egészségügyben 24%-os emelkedéssel 282, illetve 272 ezer forintra emelkedett a kereset. (MTI) Varsónak nem kell az euró Varsó. „Lengyelországnak nem érdeke csatlakozni az eurózóná- hoz” - jelentette ki Mateusz Mora- wiecki pénzügyminiszter. Szerinte az eurózóna és Varsó jelenleg külön monetáris úton halad, mivel a lengyel gazdasági ciklusok, a termelési struktúra és egyéb versenyképességi mutatók nagyban különböznek. Az Európai Unióhoz 2004-ben kilenc ország csatlakozott, ezek közül már csak három, Lengyelország mellett Csehország és Magyarország használja nemzeti fizetőeszközét. (MTI, TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA Árfolyam Angol font 0,8590 R Lengyel zloty 4,2005 n Cseh korona 26,503 1 * L Magyar forint 309,60 D Horvát kuna 7,4390 O Román lej 4,5602 n Japán jen 124,35 Svájci frank 1,0921 n Kanadai dollár 1,5169 D USA-dollár 1,1179 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az Európai Unió tagországai ragaszkodnak az atomenergiához Az uniós országok felében van atomerőmű, és ott e létesítményekre többnyire jelentős rész jut a helyi energiaellátásban - derül ki az Európai Bizottság legújabb elemzéséből, amely szerint az érintett tagállamokban működő 129 blokk átlagos életkora közel 30 év. Brüsszel. Az Európai Bizottság által közzétett közlemény szerint jelenleg tíz tagállam szeretne újabb atomerőmüvet, ebből négy reaktor már épül Finnországban, Francia- országban és Szlovákiában. További reaktorok engedélyezése folyik Finnországban, Magyarországon és az Egyesült Királyságban, míg Bulgáriában, Csehországban, Litvániában, Lengyelországban és Romániában az atomprojektek előkészítésénél tartanak. Az Egyesült Királyság 2025-ig bezárná az összes szénerőművét, a kieső kapacitást elsősorban új gáztüzelésű és nukleáris erőművekkel pótolná. Az Európai Bizottság arra számít, hogy az unióban 2025-ig csökken a nukleáris kapacitás, mert várhatóan több mint 50 blokkot le kell majd állítani. Eddig azonban elég kevés ilyen tapasztalat gyűlt össze, mert bár 2016-ban Európában már 90 véglegesen bezárt atomreaktor volt, ebből csak hármat szereltek le tel(Ján Krošlák felvétele) jesen. A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék kezeléséről szóló irányelv szerint az üzemeltetők teljes körűen felelősek a radioaktív hulladék kezeléséért, annak keletkezésétől a végleges elhelyezéséig. E feladatokra az üzemeltetőknek a működés kezdetétől pénzt kell elkülöníteniük a kormányzati pénzügyi kötelezettségvállalás kockázatának lehető legnagyobb mértékű enyhítése céljából, hangsúlyozza a közlemény. 2050-ig összesen 263 milliárd euróra lesz szükségük az európai nukleáris létesítmények üzemeltetőinek, ezen belül 123 milliárd euró kell a leszerelésre, és 140 milliár- dot a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére, mélységi geológiai elhelyezésére kell majd fordítani. A bizottsági előrejelzés szerint 2030-tól már nőnek az európai nukleáris kapacitások az üzemidő-hosszabbítások és az új beruházások eredményeként, 2050- re már 95-105 GW ilyen kapacitás állhat rendelkezésre. Ám odáig rögös lehet az út. A Financial Times az Areva francia technológiájával épülő, finnországi Olkiluoto 3 atomreaktor kálváriáját ismertette. A blokk 2018 végére talán elkészül, de az eredeti határidő kilenc évvel korábbi volt, és a beruházás 8,5 milliárd eurós költség- vetése is a többszöröse az eredetileg megcélzott 3,2 milliárd euró- nak. (TASR, MTI) Hogyan foglaljunk szállodát, milyen trükkökkel csaphatunk le olcsón, jó minőségű hotelszobákra. Tudja, mely turistalátványosságokat posztolják a leggyakrabban? Mit nézzünk meg Szardínián? - mellékletünkből ez is kiderül. Ausztriai bringatúráról is beszámolunk. Május 25-én Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál!
