Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-19 / 114. szám, péntek
2 KOZELET 2017. május 19. | www.ujszo.com Orbánék nehéz időkre készülnek Orbán áprilisban próbálta megvédeni a magyar álláspontot az Európai Parlamentben (TASR/AP-felvétei) Csökkent a hazai élelmiszerek aránya a boltokban Pozsony. A kampányok ellenére nem nőtt, hanem csökkent a hazai élelmiszertermékek aránya az üzletláncok polcain, derül ki a GFK piackutató ügynökség felméréséből. „Félrevezető az üzletláncok kampánya is. Ugyan egyre több üzlet népszerűsíti magát azzal, hogy a helyi termelők áruit is felvette a kínálatába, az igazság azonban az, hogy a többségük ezt a lenetőséget csak pár üzletére korlátozza, az eredmény is erősen kétséges” - mondta Pavol Uhrin, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) felügyelő tanácsának az alelnöke. Szerinte az üzletláncok ráadásul felháborítóan nagy árréssel dolgoznak. „Míg a helyi termelő például 47 centért adja el a termékét az üzletláncnak, ez 99 centért adja tovább” - tette hozzá Uhrin. Az egyes üzletláncok között azonban továbbra is látványos különbségek vannak. Akik hazai élelmiszerekre vágynak, azoknak a Coop Jednota üzleteit érdemes felkeresniük, ezekben ugyanis a szlovákiai élelmiszerek aránya eléri az 56 százalékot. Ami közös az üzletekben, hogy az elmúlt időszakban az összesben csökkent a hazai termékek aránya. A Coop Jednotában 2011-ben például a szlovákiai élelmiszerek aránya még 68, a CBA-ban 64, a Tesco üzleteiben 59, a Billában 51, a Kauflandban 41, a Metróban 51, a Lidiben pedig 2012-ben 24 százalék volt. A kereskedők nem mindenben értenek egyet a Szlovák Élelmi- szeripari Kamara által közzétett elemzéssel. Elismerik ugyan, hogy a szlovákiai termékek aránya csökken, úgy érzik azonban, hogy ezért nem feltétlenül ők a felelősek. „A kereskedők célja, hogy a lehető legtöbb terméket kínálják az üzleteikben. A szlovák termelők azonban rengeteg élelmiszer esetében már képtelenek kielégíteni az igényeket, a kereslet ugyanis jóval nagyobb a hazai kínálatnál” - nyilatkozta Diana Chovancová Stánková, a Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) a szóvivője. A SAMO olyan üzletláncokat tömörít, mint például a Billa, a Kaufland, a Lidi, a Metro vagy a Tesco. Stánková arra is felhívta a figyelmet, hogy a Szlovák Élelmiszeripari Kamara által közzétett elemzés több ferdítést is tartalmaz. Szerinte ugyanis a nagy üzletláncok nagyobb mennyiségű terméket kínálnak, mint a kisebb üzletek, vagyis ha a szupermarketekben kisebb is a hazai termékek részaránya, abszolút értékben még így is jóval több hazai terméket találhatunk ezekben, mint a kisebb üzletekben. Termékekre lebontva a tej, az ásványvizek, a borok, a sörök és a tömény szeszes italok esetében a legnagyobb az esélye annak, hogy hazai terméket találunk, az olajok, az édességek és a húskonzervek között azonban ezeket nagyítóval kell keresnünk. Nagyok a regionális különbségek is. A külföldi élelmiszer leginkább a Pozsony és Nagyszombat megyei üzleteket árasztja el, míg a legtöbb hazai élelmiszerre Besztercebánya, Trencsén és Zsolna megyében bukkanhatunk rá. (mi) FINTA MÁRK A magyar kormány hazug rágalmakról, növekvő nyomásról beszól a szerdai EP-határozat kapcsán. Szijjártó Páter magyar külügyminiszter szerdán közvetlen kapcsolatba hozta a történteket Soros Györggyel, mondván, a milliárdos „hálózatának" újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben. Az elemző szerint a magyar kormány ellenségképe egyre határozottabb kontúrokat ölt. Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője lapunknak azt mondta, a kormánypárti kommunikáció egyértelműen arról szól, hogy Soros összejátszott Magyarország ellen az európai döntéshozókkal, EP- határozatot erőszakolt ki, sőt, EP- képviselőkre gyakorol közvetlen befolyást. Mindez pedig szervesen illeszkedik a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” jelszavú kommunikációs narratívájába, melyet médiabirodalmán keresztül közvetít. „Ez erősíti a Fidesz-szavazók elkötelezettségét, világosan vázolja, ki az ellenség, ki ellen kell harcolni” - mondta az elemző. Tavares 2 Nagy Attila Tibor megismétlődni látja a 2013-as Tavares-jelentés körüli polémiát. Rui Tavares portugál zöldpárti EP-képviselő jelentése az alapvető jogok magyarországi helyzetéről szólt, elmarasztalva a magyar kormányt, és annak idején nagy belpolitikai hullámokat keltett. Az elemző szerint mivel a tegnaVILLÁMINTERJÚ Csáky Pál (MKP) európai parlamenti képviselő Hogyan értékeli a szavazást a Magyarországról szóló indítványról? Nem kell túldramatizálni a mai eseményeket, ez inkább kellemetlen, mint veszélyes lépés. Magyar ország jelenlegi presztízse szenvedett kárt. Nem szabad alábecsülni, de rövid távon drámai következményei nem lesznek. Az EP-ben jelentős többség van amellett, hogy a magyar kormánnyal nagyon kemény hangon kell tárgyalni, ezek a tárgyalások megkezdődtek az Európai Néppárt és az Európai Bizottság szintjén is. Mindkét szerv készít egy-egy jelentést, továbbá az EP belügyi és civiljogokkalfoglalkozó bizottsága is kidolgoz egy jelentést- a következő lépésekre ezek alapján kerül sor. Ez egy hosszú folyamat, amilyenre még nem volt példa az unió történetében. Senki nem valószínűsíti, hogy az lesz a végkifejlete, hogy Magyarország elveszíti szavazati jogát, vagy korlátozni fogják egyéb uniós jogait. Mindenki azt véleményezi, hogy időközben a magyar kormány és az európai intézmények között létrejön egy megállapodás, pi EP-határozatot a magyar baloldali EP-képviselők is megszavazták, ez lehetőséget ad a Fidesznek, hogy idehaza a baloldalt Brüsszel kiszolgálóiként mutassa be, ahogy 2013-ban is. Nagy Attila Tibor szerint ez akkor olyan jól sikerült, hogy jelentős mértékben hozzájárult a Fidesz 2014-es választási győzelméhez is. „Folyik egy verseny, kinek sikerül a magyar érdekek védelmezőjének beállítania magát. Ez akkor a Fidesznek sikerült, és az ellenzék számára most is fennáll a veszély, hogy ismét ők húzzák a rö- videbbet a kommunikációs csatában” - magyarázta. Az elemző szerint valószínűtlen, hogy az uniós alapszerződés 7-es de a kemény hangú dialógus elkezdődött. Elképzelhetőnek tartja, hogy a magyar miniszterelnök enged a három pontban? A buta EU-kampány nemsokára véget ér és tárgytalan lesz. Remélhetőleg a közbeszéd megváltozik. Az egyetemi törvénnyel kapcsolatban valószínűsítem, hogy változás lesz, és remélhetőleg a civil szférával kapcsolatos álláspontját is megváltoztatja a magyar kormány. De szerintem megvárják az ezzel kapcsolatos elemzések eredményeit. A dialógus valamikor ősszelfogfolytatódni. Ön hogyan szavazott? Ellene szavaztam, mert 10 nappal ezelőtt az európai néppártok vezetői és Orbán Viktor miniszter- elnök között egy nagyon kemény hangvételű tárgyalás volt. Itt politikai megállapodás jött létre, hogy az Európai Néppárt és a Fidesz megoldást talál erre a problémára. Az EP állampolgári és belügyekkel foglalkozó bizottsága felkérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg, a szóban forgó törvények összhangban vannak-e az EU-s normákkal. Szerintem meg kellett volna várni ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét, utána kellett volna szavazásra bocsátani a kérdést az EP- ben. Elhamarkodottnak tartottam a mai szavazást. (ie) cikkelye végül életbe lépne, idáig nem fajul majd a helyzet. Ami azonban - bár sem a határozatot, sem a 7- es cikkelyt nem érinti - reálisabb veszély, hogy a következő uniós ciklusban csökkenni fognak a Magyarországra érkező támogatások az uniós kohéziós alapokból. „Ezt már korábban is jelezték a nyugati döntéshozók, ám eddig nem tették meg. Most azonban megtehetik” - mondta Nagy Attila Tibor. Elmondása szerint a Magyarországra érkező pénzek egyébként is csökkentek volna, hiszen a brexittel az EU egy komoly nettó befizetőt veszít el - ám az korántsem mindegy, mennyivel kevesebb érkezik majd Magyarországra. Véleménye szerint ennek Nagy József (Híd) európai parlamenti képviselő Meglepőnek tartja a szavazás eredményét a Magyarországról szóló indítványról? Eléggé meggyőző többséggelfogadta el a parlament az indítványt, amit nem tartok meglepőnek, egyrészt, mert többfrakció is támogatta, másrészt pedig a néppártifrakcióból is többen megszavazták vagy legalábbis nem szavaztak ellene. A néppártijavaslatról, amely a 7-es cikkely aktiválását nem tartalmazta, de szintén éles hangvételű volt, végül nem szavaztunk, mert a parlament elfogadta a szigorúbb verziót. Az is igaz, hogy viszonylag sok néppárti képviselő is megszavazta. Mi lesz ennek a következménye? A most elindított folyamat komoly következményekkel járhat Magyar- országra nézve. Indul egy vizsgálat, amely már nem az eddig szokásos adok-kapok lesz Orbán és Juncker között, hanem hivatalosan kinevezett ellenőrök vizsgálják az indítványban felsorolt magyarországi problémákat. Az Európai Parlament megbízta egyik bizottságát, amely jelentést készít Magyarorveszélyével a magyar kormány is tisztában van, és elkezdett készülni erre. Spájzol a kormány Erre utalhat ugyanis, hogy a tavalyi költségvetésben 1000 milliárd forintot különítettek el a magyar költségvetésből finanszírozandó beruházásokra. Az elemző szerint a magyar kormány keresni fogja a lehetőséget arra, hogy annak dacára tudjon pénzt osztani, hogy az unióból kevesebb pénz érkezik majd, s erre néhány éve van a következő uniós ciklusig. „A kormány tehát készül a nehezebb időkre, és készül a választásokra, a választási osztogatásra is” - zárta az elemző. szágról, és ez alapján a parlament felszólíthatja az Európai Bizottságot, hogy a 7-es cikkely alapján járjon el Magyarország ellen. Ha ezt az Európai Tanács is elfogadja, akkor megvonhatják Magyarország szavazati jogát, vagyis a miniszter- elnök és a miniszterek nem szavazhatnak az Európai Tanács és az Európai Unió Tanácsának ülésein. De ez még messze van. Mi eredményezte ezt a helyzetet? Azt Magyarországnak is tudnia kell, hogy az uniónak vannak szabályai és értékei, és ezek betartásával gondok vannak a magyar fél részéről. Aki ebbe a klubba akar tartozni, ezeket a feltételeket el kell fogadnia, ezeknek megfelelően kell viselkednie nemcsak uniós fórumokon, hanem otthon is. Sajnos a magyar kormány sokszor előnyben részesíti a belpolitikai pontszerzést, bár ez jellemző a legtöbb kelet-európai országra. Ha uniós kritikát kapunk, elindul a „ honvédelem Brüsszellel szemben ”. Sokan azért szavaztunk az indítvány ellen, mert ezzel Orbán kormányát erősítettük volna, erősítjük. De látni kell azt is, hogy például az „Állítsuk meg Brüsszelt! ” uszító kampány, amelyre reagálni kellett, de jobb lett volna a néppárti javaslat. En is ellene szavaztam. Azzal próbáltunk érvelni az elfogadott határozat ellen, hogy ez egy „ atomrobbantás ”, amelynek súlyos következményei lehetnek nemcsak Magyarországra, hanem a többi uniós tagállamra is. (Ipj)
