Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-17 / 112. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. május 17. | wvwv.ujszo.com RÖVIDEN Október 15-ón osztrák választások Menetrend az unió jövőjéről Merkel és Macron első közös tanácskozása: az ELI megújításában nem lehetnek tabuk Bócs. A parlamenti pártok vezetői tegnap megegyeztek abban, hogy október 15-én tartanák az előrehozott parlamenti választást Ausztriában. A két kormánykoalíciós párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnökei az ellenzéki Osztrák Szabadság- párt (FPÖ), a Zöldek, Neos és a Team Stronach párt vezetőit fogadták. Az erre vonatkozó indítványt ma terjesztik a parlament elé, amelynek legkésőbb június 30-ig kell szentesítenie azt. Ausztriában 2018 őszén tartották volna a parlamenti választást, azonban az osztrák kormánykoalíció válsága miatt hamarabb rendezik meg. A választásokig az Osztrák Néppárt Wolfgang Brandstetter igazságügyi minisztert javasolta az alkancellári pozíció betöltésére. (MTI) Újabb halottak Venezuelában Caracas. Újabb halottjai vannak Venezuelában a kormány- ellenes tüntetéseknek, ketten is életüket vesztették a demonstrálok és a biztonsági erők közötti összecsapásokban. A Nicolás Maduro elnök politikája ellen tüntetők 12 órás ülősztrájkot hirdettek meg, s míg a tiltakozó akciók a fővárosban, Caracas- ban nagyrészt békések maradtak, máshol összecsapásokba torkolltak. Hétfőn országszerte 35 tüntetőt vettek őrizetbe, az április elején kezdődött tüntetéshullámban eddig 40 ember vesztette életét, több százan pedig megsebesültek. (MTI) Iszlamizálódott egy 17 éves dán lány Koppenhága. Egy dániai törvényszék terrorizmus miatt elítélt egy 17 éves kamasz lányt, aki állítólag régi általános iskolája és egy koppenhágai zsidó oktatási intézmény ellen tervezett merényletet. Ügy tudni, hogy az iszlámra áttért dán lány a Koppenhágától 65 kilométerre nyugatra fekvő Kundby faluban lakott. Twitteren felvette a kapcsolatot az Iszlám Állam terrorszervezettel, és nagyon rövid idő alatt radikalizálódott. A tavaly januárban őrizetbe vett lánynál pokolgép készítéséhez szükséges, kereskedelmi forgalomban kapható vegyi anyagokat és berendezéseket találtak. (MTI) Letiltott orosz közösségi portálok Kijov. Petro Porosenko ukrán elnök rendelettel tiltotta le a hozzáférést Ukrajnában a Vkontak- tye és az Odnoklassznyiki orosz közösségi portálokhoz, valamint a Yandex internetes keresőhöz. Az Oroszország elleni szankciók bővítéséről szóló elnöki rendelet szerint az említett internetes oldalak 3 évig nem lesznek elérhetők Ukrajnában. Szintén hozzáférhetetlenné teszik az országban a Mail.ru levelező, a Kinopoiszk filmkereső weboldalakat. (MTI) Kézfogó. Emmanuel Macron újdonsült francia államfő első hivatalos külföldi útja Angela Merkel német kancellárhoz vezetett. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Németország és Franciaország közösen menetrendet készít az Európai Unió és az euróövezet továbbfejlesztéséről - jelentette be Angela Merkel kancellár Berlinben Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott megbeszélése után. Angela Merkel a francia államfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a menetrend az uniós integráció elmélyítését, az EU hatékonyságának növelését és az euróövezet megerősítését, válságtűrő képességének fokozását célozza. Emmanuel Macron hangsúlyozta, hogy „újra meg kell alapítani” az Európai Uniót és az euróövezetet. Mindketten kijelentették, hogy akár az Európai Unió működéséről szóló Lisszaboni Szerződés módosítása is szóba kerülhet. Amennyiben kormányközi megállapodások útján nem lehetséges a kívánt változtatások végrehajtása, Németország készen áll napirendre emelni a szerződésmódosítás ügyét - mondta Merkel. Aláhúzta, hogy a folyamatosan változó világban az EU szerkezete és a működéséről szóló szerződés nem lehet változtathatatlan, különben az EU „minden oldalról támadhatóvá válik”. Az EU megújításában nem lehetnek tabuk - tette hozzá a vasárnap hivatalba lépett francia elnök, akinek első külföldi útja a berlini bemutatkozó látogatás volt. Emmanuel Macron - akit a berlini kancellári hivatalnál több százan ünnepelve vártak - elmondta, hogy a két kormány közös testületet állít fel egy menetrend (road map) kidolgozására. A munkát a tervek szerint a két kormány együttes ülésen zárják le júliusban, a francia parlamenti választások után. Több területen már rövid távon eredményeket lehet elérni, ezek a közös menekültügyi politika, a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás és a kereskedelem - mondta a francia elnök. Kiemelte, hogy több pragmatizmusra, kevesebb bürokráciára és olyan Európára van szükség, amely „megvédi polgárait”. A menekültpolitikában „több realizmussal” kell tevékenykedni - jegyezte meg. Németország és Franciaország kapcsolata „történelmi pillanathoz” érkezett, az együttműködést egész Európa érdekében tovább kell fejleszteni, hogy feltartóztassák a populisták előrenyomulását - mondta Emmanuel Macron. Merkel támogatást ígért a francia államfő törekvéseihez. Trump titkot kotyoghatott ki Lavrovnak A The Washington Post című napilap szsrint Donald Trump amerikai elnök titkos információkat osztott meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel múlt heti tárgyalásaikon. Washington. Az információk egy harmadik ország kémeitől származtak, és a legmagasabb szintű titkosítás vonatkozott rájuk, még az amerikai hírszerzési szervezeteken belül is csak kevesek ismerhették. A forrás nem adott engedélyt arra, hogy az oroszok az információk birtokába jussanak, így az amerikai hírszerzés egy olyan partnerével kockáztatja a jó viszonyát, aminek az Iszlám Állam legbelsőbb köreihez van hozzáférése. A CIA és az NSA most pánikmódba kapcsolva igyekszik a kármentéssel. A Washington Post információi szerint az elnöknek egyszerűen kicsúsztak a titkos infók a száján, és olyasmiket mondott el az orosz külügyminiszternek, amiket az amerikaiak a legközelebbi katonai szövetségeseiknek sem árultak el. Ez komoly feszültségeket okozhat a NATO-ban. Az amerikai elnöknek amúgy elég széles jogköre van feloldani a kormányzati titkosítás alól információkat, így törvényt nem sértett. Az eset már nem az első Trump és az oroszok közös botrányainak sorában. Emlékezetes, hogy még az elnökválasztási kampányban Trump nyilvános beszédben Hillary Clinton e-mail-fiókjainak feltörésére, és a levelezése nyilvánosságra hozására buzdította az orosz hackereket. Az elnök orosz kapcsolataival, és az állítólagos zsarolhatóságával kapcsolatban régóta keringenek hírek a sajtóban, az FBI is nyomoz az ügyben, éppen ezért okozott óriási felháborodást, amikor az elnök pár napja derült égből villámcsapásként kirúgta az FBI igazgatóját. Az értesülésre Rex Tillerson külügyminiszter közleményben reagált: „A találkozón Trump elnök Lavrov külügyminiszterrel a témák széles körét vitatta meg, köztük a terrorelhárításra vonatkozó közös erőfeszítéseket és fenyegetéseket is. (...) ám a forrásokat, a módszereket vagy a katonai hadműveleteket nem vitatták meg.” Donald Trump tegnap Twitter-üzenetben közölte: elnökként abszolúte jogában áll a terrorizmussal és a légi közlekedés biztonságával összefüggő információkat megosztani Oroszországgal. A kongresszusi politikusok meglepetéssel reagáltak a napilap információira. „Zavarba ejtő, ha egyáltalán igaz” - fogalmazott Lindsey Graham dél-karolinai republikánus szenátor. Bob Corker, a szenátus külügyi bizottságának elnöke problematikusnak nevezte az ügyet. „Zavarónak mondanám, de mielőtt kommentálnánk, először derítsük ki, hogy mi történt” - nyilatkozott John McCain republikánus politikus, a szenátus katonai ügyekkel foglalkozó bizottságának vezetője. Mark Warner, a szenátus hírszerzési bizottságának vezető demokrata párti politikusa Twitter-bejegyzésben reagált. „Ha ez igaz, akkor ez óriási pofon a hírszerző közösségnek” - írta a virginiai politikus. (MTI, index) Phenjan indította a zsarolóvírust? Phenjan. Egy észak-koreai állami hackercsoport által használt kód sok hasonlóságot mutat a pénteken indult világméretű ki- bertámadás sorozatban felhasznált zsarolóvírus korábbi verziójával. Ez nem egyértelmű jel arra, hogy Észak-Korea felel a támadásokért, de a kutatók szerint jó kiindulási pont. Vlagyimir Pu- tyin orosz elnök leszögezte, hogy a támadások mögött nem Oroszország áll. Két nagy kiberbizton- sági cég, a Kaspersky és a Symantec is talált arra utaló jeleket, hogy a WannaCry egy korábbi verziója sok hasonlóságot mutat egy olyan kóddal, amit 2015-ben használt az Eszak-Koreához köthető Lazarus Group nevű hackercsoport. Ok feleltek korábban a Sony Picturest ért támadásért, és egy bangladesi bankot is kifosztottak. A kód azóta változott, de a szakemberek szerint felmerül annak lehetősége, hogy a zsarolóvírusos támadásokban Észak- Korea szerepet játszott. (24 hu) Még mindig menekülnek az ostromlott Moszulból. Az Iszlám Állam dzsihádis- ta szervezet fegyveresei már csak egy 12 négyzetkilométernyi területet tartanak ellenőrzésük alatt a nyugat-iraki Moszulban- közölte tegnap Jahja Raszúl dandártábornok, az iraki hadsereg szóvivője. John Dorrian repülőezredes, az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció szóvivője hozzátette, hogy a dzsihá- distákat teljesen körbevették, és „a teljes vereség határán" állnak. (tasr/ap) Erdogan tovább tisztogat Washington/Ankara. Donald Trump amerikai elnök tegnap Re- cep Tayyip Erdogan török államfőt fogadta a Fehér Házban, ez volt az első személyes találkozásuk. A szíriai kurdok felfegyverzésének ügyében, sem pedig az amerikai száműzetésben élő török hitszónok, Fethullah Gülen kiadatását illetően nem jutottak érdemi egyezségre. Gülen valaha Erdogan szövetségese volt, ma viszont már ellenfele: Erdogan őt és ki- teijedt hálózatát vádolja a tavaly nyári törökországi puccskísérlet megszervezésével. Különösen Trump múlt héten hozott döntése háborította fel Ankarát. Eszerint ugyanis Washington fegyvereket küld a Szíriában harcoló Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű fegyveres csoportnak. Az energiaügyi és az oktatásügyi minisztérium 85 alkalmazottja ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban annak gyanújával, hogy kapcsolatban állnak a tavaly július 15-ei puccskísérlet összeesküvőivel. Letartóztatásba helyezték Oguz Güvent, a Cumhuriyet kormánykritikus török napilap online változatának főszerkesztőjét is. Az igazságügyi tárca szerint az elmúlt 10 hónapban 48 636 embert helyeztek előzetes letartóztatásba az államcsínykísérlettel összefüggésben. Összesen 149 833 ember esetében indult eljárás, köztük katonák, rendőrök, bírák, ügyészek, egyetemi tanárok, üzletemberek, újságírók és minisztériumi alkalmazottak ellen. Emellett több mint 100 ezer embert elbocsátottak vagy felfüggesztettek állásából. (MTI)
