Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-17 / 112. szám, szerda

2 I KOZELET 2017. május 17. | www.ujszo.com Matekból és szlovákból gyengék a diákok (Ján Krošlák felvétele) IBOS EMESE Pozsony. Idén a diákok két százalékkal jobb eredményt értek el a magyar írásbeli érettségin, mint tavaly. A szlovák írásbelik eredménye idén öt, a matematika pedig több mint nyolc százalékkal esett vissza a tavalyi eredményekhez képest - derül ki az országos eredményekből. Az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézetének (NUCEM) adatai alapján idén már­ciusban 39 670 diák tett érettségi vizsgát írásban, közülük 8 3-an pót­terminusban vizsgáztak. Jobb magyareredmónyek Magyar nyelvből 1703 diák írt írásbelit, átlag 57,6%-os eredményt értek el. Az adatok alapján a gimna­zisták 71,9, míg a szakközépiskolák diákjai 48,6%-ra írták meg a tesztet. A tavalyi eredményekhez képest az országos átlag 2%-ot javult, miköz­ben a gimnazisták eredménye a ta­valyi 66,4%-hoz képest jelentős elő­relépést jelent. Bodnár Mária, a Nagykaposi Gim­názium tanára szerint az idei magyar írásbeli feladattípusok megfeleltek a várakozásnak. „Néhány kérdés olyan tananyagrészt érintett, amely csak apró betűvel van feltüntetve a tan­könyvben” - értékelte a tesztet la­punknak Bodnár. Simon Beáta, a du- naszerdahelyi magángimnázium magyar nyelv és irodalom szakos ta­Nagy fejtörést okozott a matekteszt nára szerint az idei írásbeli teszt ab­ban különbözött az előző évek teszt­jeitől, hogy korrektebb, pontosabb volt, nem voltak félreérthető felada­tok, a feleletválasztós kérdéseknél egyértelműek voltak a helyes vála­szok. „Azt hiszem, kollégáim nevé­ben is mondhatom, nekünk tanárok­nak a teszt formájával szemben van­nak fenntartásaink. Jobb lenne, ha az érettségi írásbeli vizsgán a diákok ké­pességeit, gyakorlati tudását mérnék, nem csupán a lexikális ismereteikre lennének kiváncsiak, mert az az igazi tudásról nem okvetlenül ad hiteles képet” -magyarázta Simon Beáta. Gyengébb szlováktudás Szlovák nyelvből idén a magyar diákok átlag 43,8%-os eredményt értek el, a gimnazisták 54%-os, a szakközépiskolák diákjai viszont mindössze 37,5%-os tesztet produ­káltak. A tavalyi eredményekhez képest az országos átlag közel 5%-ot esett vissza. Rosszabb hír, hogy mintegy 500 diák 33%-os vagy en­nél rosszabb eredményt ért el, így a gyengén és alulteljesítők száma a ta­valyi 341-hez képest 158-cal nőtt. „Az előző évek rossz tapasztalatai után a számon kért szókészlet a va­lós élet igényeit tükrözte. A szöveg­értéshez kapcsolódó feladatok, te­kintettel arra, hogy nem anyanyelv­ről van szó, túlságosan időigényesek voltak” - mondta Leck Judit gimná­ziumi tanár. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, néhányan a szemel­vények szerzői közül is úgy vélik, több szövegértési feladat sem volt egyértelmű az idei érettségi tesztek­ben szlovák nyelvből és szlovák iro­dalomból. Neház matematika A matematikatesztek országos eredménye ingadozó, idén az orszá­gos átlag 45,9%. Ez a szlovák nyelv­nél is jelentősebb visszaesés: a tava­lyi átlaghoz képest ugyanis 8,4%-kal rosszabb. A gimnazisták átlaga 51,1%, a szakközépiskolások vi­szont 33,4%-ot érek el. Összesen 584 diák nem írta meg a matematika írás­belit, közülük 153-an gimnazisták. Eszenyi Adél, a Nagykaposi Gimná­zium matematikatanára szerint a fel­adatok igényesek voltak, de az előírt tananyaghoz kapcsolódtak. „Néme­lyik feladat megfogalmazásában el­tért a tankönyvben megszokottól” — véli Eszenyi. Édes Erzsébet, a ko­máromi Selye János Gimnázium matematikaszakos pedagógusa sze­rint az idei feladatok nem voltak ne­hezebbek, mint a korábbiak. „Ez az évfolyam volt az, amely már az új módszer szerint tanulta a matemati­kát, valószínűleg a számolási kész­ségük lehetett gyengébb színvona­lon, mert az alap- és a középiskolák­nak is nagy munka árán, de át kellett állni az új módszerre. Nekünk is át kellett dolgoznunk a programunkat, az alapiskolából érkező diákok tu­dásszintjéhez kellett igazítani” - ma­gyarázta Édes Erzsébet. Az angol jobban megy Az emelt szintű angol tesztet átla­gosan 57%-ra, a német írásbelit pe­dig 42,7%-ra teljesítették az idei érettségizők. Bertók Erzsébet angol­tanár szerint a legtöbb figyelmet a hallás utáni szövegértés igényelte. „Az íráskészséget mérő feladat té­mája - a divat - a fiúk számára nem volt túl életközeli” - zárta Bertók Er­zsébet. A NUCEM a napokban hozza nyilvánosságra a részletes, iskolákra lebontott teszteredményeket. írásbeli számokban 2017: magyar nyelv 57,6% szlovák nyelv 43,8% matematika 45,9% 2016: magyar nyelv 55,5% szlovák nyelv 48,6% matematika 54,3% 2015: magyar nyelv 52,9% szlovák nyelv 45,6% matematika 45,7% 2014: magyar nyelv 51,8% szlovák nyelv 47,9% matematika 54,4% Júliustól csak 13 kórház nyújt ingyenes parkolást Időt nyer az állam a kisajátítási törvénnyel Akadozó magyar-magyar párbeszéd Pozsony. Elakadt a ma­gyar-magyar szakmai párbeszéd, a Híd és az MKP között a politi­kai egyeztetések sem voltak eredményesek. Menyhárt József, az MKP elnöke ígéri, hogy meg­próbálják újraindítani a folyama­tot, az oktatás területén szerinte sok olyan kérdés van, melyben együtt kell gondolkodni. Ravasz Abel szerint a magyar-magyar párbeszéd zárónyilatkozatának tartalma nagyban egyezik a Híd programjával. „Ilyen a kisiskolák megmentése, az óvodahálózat bővítése vagy a magyar nyelvű romák integrációja. Ézeken to­vábbra is dolgozunk” - mondta. Szerinte, ha újabb egyeztetésre kerül sor, az inkább kulturális vagy gazdasági területen zajlik majd. Kisebbségi kérdésekben való egyeztetések kapcsán a Híd nyitott a civil szervezetek és az MKP felé is. Jókai Tibor, a pedagógusszö­vetség elnöke szerint a novem­beri szakmai párbeszédnek a rozsnyói közoktatási konferenci­án volt folytatása. „Ott a pártok szakemberei és az oktatási szer­vezetek képviselői egyeztettek” - mondta Jókai. Állítja, a szervezet továbbra is nyitott a pártokkal va­ló párbeszédre, és szerinte, a pár­tok is nyitottak az SZMPSZ felé, így a tárgyalásoknak nincs aka­dálya. A korábban megfogal­mazott oktatási problémák, pél­dául az óvodai férőhelyek hiá­nya kapcsán nem lát előrelépést, és továbbra is nagyon égető problémának látja. (fm) ÖSSZEFOGLALÓ A legfontosabb két állami kórháznál legkorábban év végén válhat ingyenessé a parkolás a betegeknek. A po­zsonyi egyetemi kórház ugyanis bérbe adta több parkolóját, így az új rendszert csak akkor lehet megszün­tetni, ha szerződést bontanak a parkoló üzemeltetőjével. Pozsony. Július elsejétől csak egy pozsonyi kórháznál lesz ingyenes a parkolás a betegeknek és kísérőik­nek: egyedül a rákkórház parkoló­ját tudják megnyitni, az egyetemi kórház és az egyetemi gyerekkór­ház parkolójában év végéig még várhatóan fizetniük kell. Ennek az az oka, hogy a két kórház parkolóit egy cég bérli és üzemelteti, így első lépésként szerződést kell módosí­tani vagy bontani velük. Ugyanez vonatkozik az érsekúj­vári kórházra is, amely szintén bérbe adta a parkolóját. A kórház parko­lójának ügyét az önkormányzat is tárgyalta, lapunk információi szerint a kórháznak szeptemberben jár le a bérleti szerződése az O.Z.O.N. cég­gel. Az egészségügyi minisztérium nem tudta megerősíteni, hogy már szeptembertől ingyen parkolhatnak a kórház betegei. A szaktárca év vé­géig további öt kórházzal akar meg­egyezni az ingyenes parkolásról. Több egyetemi kórház előtt azon­ban már júliustól ingyenes lesz a parkolás, így a nyitrai, a nagyszom­bati, a kassai egyetemi kórház, va­lamint a kassai egyetemi gyerek­kórház parkolójában sem kell majd fizetniük a betegeknek az első órá­kért. „Összesen 13 kórháznál lesz ingyenes 4 vagy 5 óra parkolás júli­us elsejétől a miniszter utasítása alapján” - tájékoztatta lapunkat Zu­zana Eliášová, az egészségügyi mi­nisztérium szóvivője. Jelenleg foly­nak a tárgyalások arról, hogy 4 óra lesz ingyenes és a fennmaradó idő­ért átalánydíjat kémek majd a be­tegtől, vagy pedig 5 óra lesz ingye­nes, és a fennmaradó időt az érvény­ben lévő díjszabás szerint kell majd fizetniük a betegeknek. A következő körben - várhatóan október végéig - három újabb, az Az érsekújvári kórház bérbe adta a parkolóját, a bérleti szerződés szeptemberben jár le. Egyelőre nem tudni, hogy szeptembertől itt is ingye­nes lehet-e a parkolás. egészségügyi minisztérium fenntar­tásában lévő kórház parkolójába - köztük a nagykürtösi kórházéba - is beengedik majd ingyen a betegeket. Az még nem teljesen világos, hogy a betegek hogyan élhetnek majd az ingyenes parkolással. Várhatóan az orvostól kapnak majd igazolást a ke­zelésről, a fizetés részletein a szak­tárca még dolgozik. (ip|, száz) FINTA MÁRK Pozsony. Gyorsított eljárásban fogadta el a parlament azt a tör­vényt, melynek révén az állam olyan telkeken is megkezdheti az autópályák építését, melyekkel kapcsolatban még nem zárult le a kisajátítási eljárás. A javaslatot csak a múlt héten fogadta el a kormány. Érsek Arpád (Híd), a törvénymódosítást be­nyújtó közlekedési minisztérium vezetője szerint a javaslattal azok ellen a telekspekulánsok ellen ve­szik fel a harcot, akik miatt jelen­leg áll például a pozsonyi D4-es körgyűrű építése. Elmondása sze­rint ezek a spekulánsok még me­zőgazdasági területként felvásá­rolták a telkek egy részét, és minél több pénzt akarnak kisajtolni a ki­sajátítási eljárás során azzal, hogy késleltetik a döntést, időzavarba hozva ezzel az államot. Addig ugyanis, míg nem történt meg a ki­sajátítás, a hivatalok nem adhatják ki az építési engedélyt, márpedig a D4-es körgyűrű esetében az állam olyan szerződést kötött a kivitele­ző konzorciummal, melyben ga­rantálták az engedélyeztetést, és az építkezés befejezésének csúszása esetén komoly büntetést kell fizet­niük. A törvényjavaslat azonban az „előzetes kisajátítás” intézményé­nek bevezetésével lehetővé teszi, hogy olyan telkeken is elkezdőd­hessenek bizonyos visszafordít­ható építkezési munkálatok, me­lyeknél még nem zárult le a kisa­játítás - az államnak elég azt do­kumentálnia, hogy az eljárás már zajlik, és kiemelkedő közérdek fűződik hozzá. A javaslat ellen az ellenzéki SaS és az OEaNO is élesen tiltakozott, a tegnapi parlamenti vitában pedig az állam felelősségét firtatták, a te­lekkisajátítás és az autópálya­építés rendszerét bírálták, mely szerintük teret ad a telekspekulán­soknak, mivel nem rendezi előre a telkek tulajdonviszonyait. Ján Marosz, az OÉaNO képvi­selője szerint a D4-es esetén szó sincs telekspekulációról, a Nem­zeti Autópálya-társaság (NDS) ezeknél a telkeknél saját magát hozta rossz helyzetbe és időzavar­ba azzal, hogy bizonyos tulajdo­nosoknak egyszerűen nem küldte el a szerződéseket, vagy elhunyt tulajdonosokkal próbálta felvenni a kapcsolatot az örökösök helyett. Szerinte ez menedzseri kudarc, mely szakértők szerint 100-200 millió eurós büntetést is eredmé­nyezhet, így felelősségre vonással kell járnia. Ondrej Dostál (SaS) ki­fogásolta az előzetes kisajátítás in­tézményét, és alkotmányellenes­nek nevezte a javaslatot. Simon Zsolt (független) pedig a módosí­tás visszavonását kérte, és egy át­fogó törvénytervezetet sürgetett, mely többek közt fix árat határoz meg a telekfelvásárlásoknál, és megállítja a telekspekulánsok nyerészkedését. Az ellenzék módosító javaslatai közül végül nem fogadtak el egyet sem, a parlament 87 igen, 57 nem és 1 tartózkodás mellett megsza­vazta a törvénymódosítást.

Next

/
Thumbnails
Contents