Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-16 / 111. szám, kedd
8 I KÜLFÖLD 2017. május 16. I www.ujszo.com Ausztriára választások várnak A kormánykoalíciós Osztrák Néppárt élére a 31 éves Sebastian Kurz külügyminiszter állt RÖVIDEN Új FBI-igazgató: szigorú demokraták Washington. Chuck Schumer demokrata párti szenátor szerint a demokrata törvényhozók valószínűleg nem szavazzák meg a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) új igazgatójelöltjét addig, amíg nem neveznek ki külön ügyészt az Oroszország állítólagos beavatkozásáról folyó vizsgálat irányítására. A szenátor kifejtette: a vizsgálatot irányító ügyész a kongresszusnak tartozna beszámolási kötelezettséggel és nem az igazságügyi minisztériumnak vagy a Fehér Háznak, s így elkerülhető a kormányzat esetleges beavatkozása. (MTI) Venezuelai ellenzék: beszéd a haderővel Caracas. Párbeszédet sürget a venezuelai ellenzék a hadsereg vezetésével a dél-amerikai országban uralkodó súlyos politikai válságról. „Felszólítom Vladimír Padrino Lopez védelmi minisztert, nyisson utat a fegyveres erőkkel folytatandó őszinte párbeszéd előtt” - mondta Julio Borges, az ellenzéki többségű törvényhozás elnöke. Az egyre súlyosbodó válságban a hadsereg eddig szilárdan Nicolás Maduro szocialista államfő pártján állt. A fővárosban, Caracasban vasárnap több tucat, feketébe öltözött nő követelte a rendszerellenes tüntetők elleni erőszak beszüntetését. Felszólították a katonákat, tegyék le a fegyvert, és ne lőjenek az ellenzékiekre. (MTI) Varsó 200 katonát küld Lettországba Varsó. Lengyelország 200 katonát vezényel a Lettországban formálódó nemzetközi NATO- zászlóaljba - erősítette meg Andrzej Duda lengyel államfő a Raimonds Vejonis lett elnökkel közösen megtartott sajtóértekezleten. A lengyel államfő május elején hagyta jóvá azt a döntést, melynek érteimében június végéig 200 lengyel katona a lettországi, 250 katona pedig a romániai NATO-alakulatban teljesít szolgálatot, féléves rotációs rendszerben. A NATO a keletukrajnai konfliktus és az ottani orosz beavatkozás miatt a tavaly júliusi varsói csúcstalálkozón úgy döntött, hogy csapaterősítést hajt végre Lengyelországban, Észtországban, Litvániában és Lettországban. (MTI) Elefántcsontparton lőnek a katonák Abidjan . Lövöldözésbe torkollt Elefántcsontparton a katonák lázadása elmaradt zsoldjukért. A zendülés résztvevői több városban utakat zártak le, és az ellenük tüntető civilek közé lőttek. A lázadók főleg a fővárosban, Abid- janban és második legnagyobb városában, Bouakében bénították meg az életet. A lakosság jó része nem rokonszenvezik velük, mert túlzónak tartja követeléseiket, és sokan tüntetésbe fogtak ellenük, erre válaszul a katonák közéjük lőttek. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Folytatódik a koalíciós válság Ausztriában, Christian Kern osztrák kancellár arra utalt, hogy Ausztriában még idén előrehozott választások lesznek. Vasárnap az új választásokat szorgalmazó Sebastian Kurz külügyminisztert választotta a kisebbik koalíciós partner Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetése a konzervatív párt új elnökének. Christian Kém kancellár az osztrák televízióban (ORF) nyilatkozva elmondta: tovább kívánja kormányozni az országot, hogy az utolsó hónapokban még megvalósítsa a kormányprogramot. Ugyanakkor kijelentette, hogy a kisebbségi kormányzást nem tekinti életképes opciónak. A kancellár szerint a két kormánykoalíciós párt között vége az Történelmi vereséget szenvedett a Martin Schulz vezette Német Szociáldemokrata Párt a vasárnapi helyi törvényhozási választáson a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában. Berlin. A szociáldemokraták (SPD) az utóbbi 50 évből 45-öt kormányon töltöttek el Észak-Rajna- Vesztfáliában, a következő ciklusban viszont minden jel szerint ellenzékben lesznek. Az SPD a szavazatok 30,9%- át érte el, ami 8,2 százalék- pontos gyengülés az előző, 2012-es választáson elérthez képest, és a párt eddigi legrosszabb helyi eredménye. Eddigi koalíciós társuk, a Zöldek is kudarcot vallottak, támogatottságuk csaknem megfeleződött, a 2012-es 11,3%-ról 6,2%-ra süllyedt. A szociáldemokraták és a baloldali ökopárt koalíciója így elveszítette többségét a düsseldorfi Landtagban. A szociáldemokrata fellegvárként számon tartott tartományban - a pártelnök Martin Schulz szűkebb hazájában - fölényesen győzött a Kereszténydemokegyüttműködésnek. „Nem szabad úgy tenni, mintha ezt nem akarnánk tudomásul venni” - jelentette ki, utalva pártja és a kisebbik koalíciós erő, a konzervatív néppárt (ÖVP) közötti kapcsolatra., Ausztriát nem fogom a káoszba taszítani” - válaszolta arra a kérdésre, hogy a néppárti miniszterek elbocsátását kéri-e az államfőtől. „Következetesen dolgozzuk végig a nyarat, azután foglalkozzanak a választási kampánnyal” - fogalmazott. Reinhold Mitterlehner osztrák al- kancellár, a kisebbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke, tudományos, kutatási és gazdasági ügyekért felelős miniszter múlt szerdán bejelentette, hogy lemond minden tisztségéről. Vasárnap a kisebbik koalíciós partner, a konzervatív ÖVP elnöksége megválasztotta új elnökét a lemondott Reinhold Mitterlehner helyébe. A mindössze 31 éves Sebastian Kurz külügyminiszter mellett a pártvezetés egyhangúlag döntött, egyúttal határoztak a párt rata Unió (CDU), az Angela Merkel kancellár vezette párt a szavazatok 33,4%-át gyűjtötte össze, ami 7,1 százalékpontos erősödés 2012-höz képest. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) története legjobb eredményével, 12,4%-kal előlépett a tartományi gyűlés 3. számú erejévé. A németországi lakosság ötödét kitevő, 18 milliós tartományban tartott választás volt az utolsó erőpróba a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt. Az SPD veresége azt jelenti, hogy az elveszített Saar-vidéki és schleswigholsteini Landtag-választás után sorban a harmadik kudarcot szenvedik el, amióta az Európai Parlament volt elnöke, Martin Schulz az év elején átvette a párt vezetését és a szociáldemokraták kancelláijelöltje lett. A legtöbb elemző szerint a Bundestag-választás kampányába „0:3-as vereséggel” belevágó pártnak minimális esélye maradt a győzelemre. A szociáldemokraták központjában a Észak-Rajna-Vesztfália „elvesztését” mindig fontos figyelmeztetőjelnek tekintik. (MTI) A 31 éves Sebastian Kurz teljesen átszabná néppártját, az ÖVP-t (tasr/ap) megújulásáról is. Az ÖVP vezetése ezáltal támogatta a Kurz által bemutatott feltételeket, amelyekkel vállalta a pártvezetői tisztséget. Ezek között szerepel, hogy a pártelnök hatáskörébe tartozzanak a személyi döntések, önállóan állíthassa össze pártja szövetségi választási listáját, önállóan választhassa meg a jövendő pártfőtitkár személyét, valamint kormányzati csapatát, nem pedig a pártelnökség határozata alapján, ahogyan ez eddig történt. Ezen felül szabad kezet kért bármilyen összetételű koalíciós tárgyalásokhoz, és a párt tartalmi vezetését is magának követelte. Az ülésen megállapodtak arról is, hogy a következő választáson Sebastian Kurz listája - az új néppárt (Liste Sebastian Kurz - die neue Volkspartei) néven indulnak. A Der Standard lap szerint Kurz mindent egy lapra tett fel, s ha kísérlete meghiúsul, vége a politikai karrierjének, és az ÖVP is „megtörik” hosszú időre. Kurz tegnap találkozott Christian Kern kancellárral, azt javasolva, hogy hozzák előre a parlamenti választás időpontját. Kurz tervei szerint az előrehozott választásokat 2018 ősze helyett idén kora ősszel rendezhetnék. francia államfő tegnap késő délutáni berlini bemutatkozó látogatása előtt tartott tájékoztatóján a német kormányfő kiemelte, hogy nyitott Emmanuel Macron felvetéseire és mindent megtesz azért, hogy Németország és Franciaország közösen hozzájáruljon az Európai Unió fejlődéséhez. Az együttműködés alapja a barátság és a kölcsönös tisztelet, ami azt is jelenti, hogy Németország nem viselkedhet „kioktató” módon Franciaországgal. „Én leszek az utolsó, aki megmondja Franciaországnak, hogy mit kellene tennie” - húzta alá Angela Merkel. A megbeszélések fontos területe az euróövezet jövője lesz - tette hozzá Merkel. Ez azért is fontos, mert a németeknek csak akkor mehet jól a sora, ha az EU és az euróövezet is fejlődik. Az elképzelések között szerepel egy közös pénzügyi alap megteremtése, amelyből az államháztartási, gazdaságszerkezeti reformokra vállalkozó tagállamok kaphatnak támogatást. A vasárnap beiktatott Macronnak a berlini az első hivatalos útja elnökként. (MTI) Kiütötték a szocdemeket Újonc francia kormányfő Párizs/Berlin. A normandiai Le Havre jobboldali polgármesterét, Edouard Philippe-et nevezte ki az új francia államfő, Emmanuel Macron kormányfőnek - jelentette be Alexis Kohler, az elnöki hivatal új vezetője. A 46 éves Edouard Philippe a kormányfői tisztséget december óta betöltő szocialista Bemard Cazeneuve-öt követi a miniszterelnöki székben. Első feladata az új francia kormány összeállítása lesz, ennek tagjait ma nevezi meg az elnöki hivatal. A fiatalon még szocialista színekben politizáló városvezető a jobbközép Köztársaságiak államfőjelölt-állító választásán alulmaradt Alain Jup- pé volt kormányfő legbelsőbb politikai köréhez tartozik. A kinevezéssel Emmanuel Macron nem titkolt célja a jobboldal destabilizá- lása és a legnagyobb ellenzéki párt, a jobbközép Köztársaságiak szét- robbantása a júniusi nemzetgyűlési választások előtt. Macron megválasztása Francia- ország elnökének új lendületet adhat Európának - jelentette ki Angela Merkel német kancellár. Az új Szükségállapotot hirdettek a húszi lázadók ellenőrzése alatt álló jemeni főváros, Szanaa tisztségviselői a városban kitört kolerajárvány miatt, amely mostanra több tucat halálos áldozatot követelt. Az Arab-félsziget déli részén fekvő országot megroppantotta az Irán támogatását élvező síita húszi lázadók és a nyugati támogatású, Szaúd-Arábia vezette katonai koalíció között bő 2 éve zajló háború, amelyben már több mint 10 ezer ember halt meg, nagyrészt a szinte mindennapossá vált légi csapások következtében. (Sita/ap) Veszélyes Kim rakétája Phenjan. Észak-Korea megerősítette, vasárnap egy új fejlesztésű nagy hatótávolságú ballisztikus rakétával hajtott végre sikeres kísérletet. A KCNA hivatalos hírügynökség jelentése szerint siker koronázta a Hvanszon-12 jelzésű, föld-föld típusú hadászati ballisztikus rakéta tesztelését szolgáló kísérletet, amelyet a helyszínen személyesen felügyelt Kim Dzsong Un észak-koreai vezető. Az indítás célja „az újonnan kifejlesztett, nagy méretű nukleáris robbanótöltet hordozására képes” rakéta taktikai és technológiai jellemzőinek ellenőrzése volt - közölte a KCNA. A rakéta a phenjani közlés szerint 2111 km magasságba emelkedett, és 787 kilométert repült, mielőtt becsapódott a Japán-tengerbe. Az orosz védelmi minisztérium értékelése szerint magasabban és távolabbra repült, mint az a közepes hatótávolságú társa, amelyet Phenjan februárban sikeresen tesztelt. Kim Dzsong Un leszögezte, az USA-nak már számolnia kell a realitásokkal, miután kontinentális területei és ázsiai, csendes-óceáni hadműveleti területe elérhetővé váltak egy észak-koreai megtorló csapás számára. Egy amerikai szakértő szerint a legújabb rakétakísérlet nemcsak azt mutatta meg, hogy a kommunista ország képes csapást mérni az amerikai haderő guami katonai támaszpontjára, de azt is, hogy hatalmasat lépett előre egy interkontinentális ballisztikus rakéta kifejlesztése terén. Az észak-koreai rakétaprogramot figyelemmel követő John Schilling repülési szakértő kijelentette, a vasárnap tesztelt rakéta mintegy „4500 kilométer távolságra repülhetett volna, amennyiben a maximális röppályájára állítják”. (MTI)
