Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-16 / 111. szám, kedd
2 I RÖVIDEN Az AB dönteni akar az amnesztiákról Kassa. Még három hete van az Alkotmánybíróságnak (AB), hogy megvizsgálja, összhangban van-e az alkotmánnyal a mečiari amnesztiák eltörlése. A bead- vánnyalkapcsolatos álláspontját már Andrej Kiska államfő, a parlament és a kormány is eljuttatta az AB-hoz. A taláros testület egyelőre nem tűzte napirendjére a beadvány megtárgyalását és azt sem közölte, nyilvános vagy zárt ülésen dönt-e az amnesztiák törléséről. Ugyanakkor az AB minden elkövet azért, hogy a törvényes határidőn belül állást foglaljon az amnesztiák törlésével kapcsolatban. (SITA, ie) A faliúságtender a Smerhez is köthető Pozsony. A Közbeszerzési Hivatal (UVO) smeres hivatalvezetőjével készítette elő az egyik vádlott a faliújságtendert. A regionális politikushoz más botrányok is köthetők. Az első Fico- kormány alatt az SNS vezette régiófejlesztési minisztérium egy minisztériumi faliújságon tette közzé a 3,6 milliárd korona összértékű pályázatot. Az ügyben 5 személyt vádoltak meg, köztük két volt SNS-es minisztert. (denník N, ie) KOZELET 2017. május 16. | www.ujszo.com Elindult az iskolabusz tesztelése IBOS EMESE Doborgaz (Dobrohošť). Tegnap reggeltől prábaüzemmódban jár az iskolabusz a Vajka-Doborgaz-Oroszvár útvonalon. Az iskolabuszt a tanév végéig tesztelik. Az oktatási tárca szerint a következő tanévben mér az ország más településein is közlekedhetnek iskolabuszok. Az iskolabusszal Vajkáról a do- borgazi alsó tagozatos magyar alapiskolába 5 kisdiák utazhat rendszeresen. Doborgazról a teljes szervezettségű oroszvári szlovák alapiskolába megy a busz, ahova nyolc gyereket szállít ugyan, de jóval több érdeklődő is lenne. Bős felé egyelőre nem megy A Duna felvízcsatomája által elzárt három településről egyébként a legtöbb diák, mintegy 30, a bősi Amadé László Alapiskolába jár. Boráros József, Doborgaz polgármestere szerint a közlekedést Bősre a rendes autóbuszjárattal is meg lehet oldani. „Oroszvárra körülményesebb a közlekedés, oda csak autóval fuvarozhatják a szülők a gyerekeket” - indokolta a polgármester, hogy miért ezt az útvonalat választották a tesztelésre. Doborgazról 6.40-kor indul rendes autóbuszjárat Oroszvárra, a tanítás 8-kor kezdődik. Bősre 6.37-kor és 7-kor indul rendes járat Doborgazról, előbbi 7-kor, utóbbi pedig 7.30 körül ér a településre. A tervek szerint a busz napközben az időseket szállítja majd So- morjára orvoshoz. Délután viszont ismét iskolabuszként működik. Boráros József a próbaüzemmód költségét havi 1300-1500 euróra becsüli. „Az összeg a kisbusz üzemeltetési költségét, a biztosítást és a sofőr fizetését is tartalmazza” — mondta a polgármester, hozzátéve, mivel nyugdíjas sofőrjük van, a költségek alacsonyabbak. A tesztelés teljes költségét egyébként az oktatási tárca állja. Ősztől máshol is lesz busz Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter a tanulók biztonságát emelte ki a próbaüzemmód kapcsán. „A tesztelés után a nyári vakáció alatt kidolgozzuk az iskolabuszokra vonatkozó pályázati felhívásunkat. Már a következő tanévben az ország más településein is különböző férőhelyes autóbuszokkal járhatnának a gyerekek iskolába” — mondta Peter Plavčan. A tárcavezető hozzátette, a tesztelés bejelentése óta számos megkeresés érkezett a tárcához, ezért pályázók százaival számol. Bár a regionális iskolahálózat felülről irányított racionalizációjáról letett a tárca, az iskolabuszok beindításától mégis némi optimalizációt remél. Plavčan szerint ugyanis a kisebb önkormányzatok választási lehetőséget kapnak, hogy a helyi alsó tagozatos iskolát vagy a sulibuszt finanszírozzák. Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter szerint a gyerekek biztonsága mellett az iskolabuszok azoknak a szülőknek is segítséget jelentenek majd, akik a gyerekek fuvarozása miatt kerülő úton mentek reggelente munkába. A buszokat a beliigy veszi Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter nem konkretizálta, milyen összeget különített el a tárca az iskolabuszokra. Állítja azonban, hogy a minisztériumnak elegendő tartaléka van a járművek beszerzésére. ,A belügyminisztérium támogatni fogja a sofőrök átképzését, vagyis a D típusú jogosítvány megszerzését is. A nyolcszemélyes minibusz mellett több férőhelyes járművek beszerzésében is gondolkodunk” - mondta Kaliňák. Hozzátette, a járművek a belügyminisztérium veszi meg, fenntartásuk és üzemeltetési költségeik térítéséről viszont az önkormányzatoknak és az oktatási tárcának kell megállapodnia. Az oktatási minisztérium csak a diákok szállítási költségeit fogja'fedezni, a buszok további működési költsége már az ön- kormányzatokat terheli. A támogatási összeg nőtt, viszont a kiadók kevesebbet kaptak Légpuskával a szélsőségesek ellen LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Több magyar könyvét lapkiadó is nehéz helyzetbe került idén, mert a Nemzeti Kisebbségek Kultúrája támogatási rendszerben a pályázatokat véleményező bizottságok csökkentették az írott kultúra támogatását. Valódi korrekcióra már nincs lehetőség. A magyar kisebbségi kultúrára szánt támogatás teljes keretösszegét ugyan a kisebbségügyi biztos hivatala határozza meg az egyes nemzetiségek számaránya és egyéb kritériumok figyelembe vételével, a támogatás további sorsa azonban a pályázatokat értékelő, többségükben a kisebbségi szakemberekből álló bizottságok határozzák meg. A magyar kisebbség kérvényeiről két bizottság dönt, első lépésben azonban meghatározzák a két bizottságra jutó támogatási keretösszeget. Az egyik bizottság az úgynevezett írott kultúrára - könyv- és lapkiadás, honlapok - érkezett pályázatokat bírálja el, a másik az „élő kultúrára” - rendezvények, táborok, kutatási projektek stb. - benyújtott kérvényekre javasol támogatást. A korábbi években az elosztás aránya általában 60:40 volt az „élő kultúra” javára, ami 2016-ban például azt eredményezte, hogy a magyar kisebbségnek jutó 1 926 000 eurós támogatásból hozzávetőlegesen 1,173 millió eurót osztottak fel az „élő kultúrára”, 782 ezer eurót pedig az „írott kultúrára” érkezett projektek között. Mínusz ÍOO ezer Idén a teljes támogatási keretösszeg 500 ezer euróval nőtt, a magyar kisebbségi szervezetek 312 ezer euróval több támogatást kaptak projektjeikre. Ennek ellenére az írott kultúrára érkezett pályázatok között a tavalyinál is 100 ezer euróval alacsonyabb összeget oszthatott szét a bizottság, mert a korábbi arányt 70:30- ra módosították az „élő kultúra” javára. Az „élő kultúra” így 1,587 millió euró támogatást kapott, míg az „írott” csak 680 ezret, miközben egy évvel korábban még az alacsonyabb kerettámogatásból is 782 ezer euró jutott a lap- és könyvkiadásra. Ellehetetlenítés A Szlovákiai Magyar írók Társasága közleményben tiltakozott - igaz, megkésve, április végén—a táMagyar kulturális támogatások 2016 - összesen 1,955 millió euró: ► élő kultúra 1173177 euró ► írott kultúra 782118 euró 2017 - összesen 2,268 millió euró: ► élő kultúra 1587 600 euró ► írott kultúra 680 400 euró (Forrás: narodnostnemensiny.gov.sk) mogatás elosztása ellen. „Az idei pénzelosztás a szakadék szélére sodorja a szlovákiai magyar írásbeliséget. Az eddigi értesüléseink szerint a könyvkiadás és a lapok támogatása jó esetben is csupán a tavalyi szinten marad, rosszabb esetben csökken. Ez a forráshiány ellehetetleníti a minőségi lap- és könyvkiadást és a műfordítói tevékenységet is” - áll a szervezet nyilatkozatában. Változtatni nem lehet Mivel a két bizottság felosztotta a teljes támogatási összeget, idén már kicsi az esélye annak, hogy a lap- és könyvkiadást utólag támogathatná a kisebbségügyi biztos hivatala. „Figyelmeztettem a bizottságok tagjait, hogy ők a pénz elosztásával egyfajta irányvonalat állítanak fel, próbáljanak meg stratégiában gondolkodni - tájékoztatta lapunkat Bukovszky László (Híd) kisebbségügyi kormánybiztos. - A bizottságok jelenlévő tagjai egyöntetű döntést hoztak, egy ember tartózkodott.” A támogatás elosztásáról szerettük volna megkérdezni a bizottságok tagjait is. Egyikük név nélkül nyilatkozott. Szerinte a 70:30-as arányt a javaslatot előterjesztő bizottsági tag azzal indokolta, hogy nagyon sok kérvény érkezett „élő kultúrára”, nagy volt a támogatás iránti igény. „Nagyon gyorsan hoztunk döntést, sajnos nem vitattuk meg alaposan az elosztási arányt” - mondta az egyik neve elhallgatását kérő tag. Az írott kultúrát legfeljebb akkor támogathatja majd a hivatal, ha lesznek olyan pályázók, akik a nekik megítélt támogatást nem veszik fel. FINTA MÁRK Pozsony. A Szlovák Honvédek (Slovenskí Branci) szélsőséges, félkatonai szervezet nemrég egy nyitrai iskolában tartott honvédelmi gyakorlatot. Az SNS miniszterei gyakorlatilag erre reagálva szeretnék megtalálni a módját, hogyan hozhatnák vissza a honvédelmi nevelést az iskolákba külön tantárgyként - kiszorítva a terepről a szélsőségeseket. Az, hogy milyen koncepció alapján tenné ezt meg Peter Plavčan oktatási és Peter Gajdos védelmi miniszter, egyelőre még nem ismert. Az oktatási tárca szerint egyelőre még csak a lehetőségeket keresik arra, hogyan lehetne az „egészséges hazafiságot” erősítő honvédelmi nevelés - mely a 90-es évek elején tűnt el az iskolákból - ismét kötelező tantárgy. „Ha mi nem tesszük ezt meg, az illegális csoportok fogják” - mondta Gajdoš. A honvédelmi nevelés bizonyos formáit a jelenlegi kerettanterv is tartalmazza, egyéb tantárgyak és iskolai programok keretein belül oktatják azokat a készségeket, melyek rendkívüli helyzetekben szükségesek, ipari vagy természeti katasztrófák, terrortámadás, balesetek esetén. A témát különböző didaktikus játékok, gyakorlatok, kurzusok révén ismerik meg a diákok - természetet járnak, légpuskával lőnek vagy gránátot dobnak. Mindez ugyanakkor nem kap nagy hangsúlyt az iskolákban, nem veszik igazán komolyan. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója lapunknak elmondta, ők honvédelmi és természetvédelmi gyakorlatokon, valamint például tűzvédelmi gyakorlatokon oktatják a témát. Andruskó leszögezte, a szélsőségesség megelőzése az iskolákban nagyon fontos, ám nem látja be, miért épp külön honvédelmi neveléssel kellene ezt megoldani, nem érzi benne a koncepciót. Véleménye szerint a megelőzést komplex módon, tervszerűen, több tantárgyat érintő módon kellene megvalósítani, egyebek mellett például a 20. század történelme oktatásának erősítésével, hogy a diákok szembesüljenek a múlt évszázad tragédiáival és az elfogadhatatlan ideológiák borzalmas hatásaival. Radovan Bránik biztonságpolitikai elemző lapunknak azt mondta, ha a honvédelmi nevelést mint önálló tantárgyat hozzáértő szakemberek dolgozzák ki és tanítják majd, és nem ad hoc módon és felületesen valósul meg, hasznos lehet az új tárgy. Ám a rendelkezésre álló koncepciók szerinte egyáltalán nem ragadják meg a probléma lényegét. Ha tényleg alapvető reformra kerül sor ezen a téren, ahhoz véleménye szerint egy komoly, több minisztérium illetékeseit magába foglaló munkacsoportot kell felállítani, mely kidolgozza a stratégiát. A kilencvenes évek elején eltűnt honvédelmi nevelés jelentős részét, körülbelül negyedét tette ki az ideológiai nevelés. Bránik szerint a honvédelmi nevelésnek apoliti- kusnak kell lennie, ám a törvények és demokrácia tiszteletét mindenképpen tartalmaznia kell. A doborgazi gyerekek már ingyen utaznak iskolába (Somogyi Tibor felvétele) ;
