Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-03 / 101. szám, szerda

KULTÚRA 6 I 2017. május 3.1 www.ujszo.com Szép új intemetfíiggő világ Ponsoldt filmje nem más, mint Dave Eggers félelmetesen aktuális regényének zanzásított változata KACSINECZ KRISZTIÁN Vajon feláldozható-e a magán­élet azért cserébe, hogy ne legyen több bűn a világban? Vajon a tökéletes átláthatóság valóban elvezet a tökéletes demokráciához? Ha mindenki néhány másodperc alatt véle­ményt nyilváníthat ás szavaz­hat bármely fontos kérdésről, megvalósítva ezáltal a lehető legközvetlenebb demokráciát, mi szükség van még egyál­talán képviselőkre és a rend­kívül költséges állami intéz­ményekre? Ugyanakkor, ha minden egyes szavazat egyetlen cég rendszerén fiit keresztül, és ugyanez a cég rendel­kezik minden fontos adattal - bele­értve az államtitkokat is mindent tud a felhasználóiról és könnyűszerrel megvalósíthatja az információáram­lás totális, központi ellenőrzését, ak­kor nem inkább egy totalitárius tár­sadalom van kialakulóban? Fajsúlyos és húsbavágóan aktuális kérdéseket vet fel Dave Eggers ta­valy magyarul is megjelent bestsel­lere, A Kör, amelyre - mint az vár­ható volt - viszonylag rövid időn be­lül Hollywood is lecsapott. A napok­ban mutatták be James Ponsoldt ren­dezésében a filmadaptációt, melynek forgatókönyvét a rendező mellett maga Eggers jegyzi. Ettől azonban csak még nagyobb csalódás a film, amely a regény szinte minden zicce­rét kihagyja. A regény főhőse a huszonéves, ambiciózus, kezdetben kissé vissza­húzódó Mae, aki álmai állását kapja meg a Köméi, a Google-t, a Face- bookot és az Apple-t is magába ol­vasztó tech-óriáscégnél. A könyvben szépen végigkövethető a jellemfejlő­dése, vagyis inkább a személyiségé­nek feloldódása az egyéniséget és az egyediséget egoizmusnak kikiáltó, hiperszociális virtuális közösségben. Viselkedését, szavait, sőt gondolatait A világot behálózni igyekvő, mindentudásra törekvő Bailey (Tom Hanks) (Fotó: tasr/ap) is egyre inkább az a tudat határozza meg, hogy a nap minden percében milliók kísérik figyelemmel a cég egyik legújabb találmányának, az ap­ró, drót nélküli OrSzem kamerának köszönhetően, amely állandó, online közvetítést nyújt az életéről. Mae-t végül teljesen magába szip­pantja a digitális kollektivizmus, és már az sem jelent gondot neki, hogy főnöke, a fanatikus zseni, Eamon Bailey hatására belássa: volt barátja, Mercer, aki az elsők között ismerte fel a Körben rejlő veszélyeket, és saját, autonóm individuumának megőrzése érdekében inkább az önkéntes szám­űzetést választotta, valójában elme­beteg, zavart, antiszociális egyén. Arról pedig, hogy élő, egyenes adás­ban hajszolták az öngyilkosságba, miután a Kör csúcstechnológiájával felkutatták a rejtekhelyén, valójában csak ő maga tehet, hiszen elutasította a millió, barátilag kinyújtott kezet, amely visszarángatta volna őt az „emberiség szerető kebelére”. Mae a volt barátja halála, kollégája és leg­jobb barátnője, Annie összeomlása, a szüleitől való elhidegülés és a céget irányító három „bölcs” egyike, a rej­tőzködő informatikai zseni, Ty fi­gyelmeztetése ellenére is lojális ma­rad a Körhöz: teljes gőzzel dolgozik tovább a tökéletes átláthatósággal, egyetértéssel és egyenlőséggel fém­jelzett szép új világ megteremtésén, FILMKOCKA A kör ■ Eredeti cim: The Circle ■ Szlovák cím: Kruh ■ Színes, amerikai dráma, 2017,110 perc * Rendező: James Ponsoldt • Forgatókönyvíró: James Ponsoldt, Dave Eggers ■ Operatőr: Matthew Libatiq'ue ■ Zene: Danny Elfman ■ Szereplők: Emma Watson, Tom Hanks, Karen Gillan, John Boyega, Ellar Coltrane, Ellen Wong r * A film előzetesét megnézhetik az u|«zo.com-on. ignorálva a járulékos áldozatokat. Ez a végkifejlet csak még félelmeteseb­bé és erőteljesebbé teszi a mű üzene­tét: a közösségi oldalaktól való füg­gőségünknek, mely által személyisé­günk egyre inkább a lájkok, megosz­tások, online fogyasztási szokások és mások rólunk alkotott véleményének a halmazává redukálódik, beláthatat­lan következményei lehetnek, nem­csak egyéniségünkre, társas kapcso­latainkra, hanem a társadalom egé­szére nézve is. A film a könyv által boncolgatott súlyos problémákat épp hogy érinti. Néhány félmondatból tudjuk csak meg, hogy a Körrel nincs minden rendben, de hogy mik az egyik és a másik oldal - a világot behálózni igyekvő, mindentudásra törekvő Bailey (Tom Hanks) és az ezt ellenző Ty (John Boyega) - mélyebb moti­vációi, indokai és érvei, arról alig esik •szó. Mae valahol a két tábor között vergődik a filmben, de még az sem derül ki egyértelműen, végül melyik mellett kötelezi el magát. A karakter sokkal egysíkúbb és statikusabb a re­génybeli megfelelőjénél, némi mély­séget csupán Emma Watson figye­lemre méltó játéka kölcsönöz neki. A film a korhatáros tartalmak (szexje­lenetek, vulgarizmusok) mellett mintha a mélyebb drámát is szándé­kosan kerülné. Mae rivalizálása Annie-vel (Karen Gillan) teljesen ki­marad (ahogy Annie összeomlása és az ahhoz vezető okok is, a sötét csa­ládi titkok kötelező „közkinccsé” té­tele), Mercerrel (Ellar Coltrane) és a szüleivel való konfliktusa is elsikkad. A regény egyik főszereplője, Mae kollégája és barátja, Francis, aki nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a lány feladva addigi kapcsolatait és személyiségét, feltétlenül lojális tag­jává váljon a gépiesen mosolygó és bólogató körösök hadának, fel sem tűnik a filmben. Teljesen érthetetlen, hogy miért jutott ilyen kevés szerep a regény egy további kulcsfigurájának, Ty-nak (az egyébként tehetséges John Boyega pocsék választás volt erre a szerepre), és miért maradt ki a kettős identitásával összefüggő regénybeli csavar. A film így nem más, mint Eggers fontos és félelmetesen aktuális regé­nyének zanzásított, egyszerűsített változata. Mint egy néhány mosoly­gó arccal és sok-sok homíokránccal telepumpált zing azoknak, akik lus­ták olvasni és túl sokat gondolkodni. Nemes Jeles választott: Jakab Julié a főszerep Budapest. A Saul fiában is Iá-, tott Jakab Juli kapta Nemes Jeles László új filmje, a Sunset című kosztümös dráma főszerepét, a férfi főszereplő pedig egy román színész, a Toni Erdmannban is lá­tott Vlad Ivanov lesz. Nemes Jeles László másfél éves casting után választotta ki új film­je főszereplőjét, és júniusban kez­Jakab Juli a Sunsethez készített hangulatfotón (LaokoonFilmgroup) di a forgatást. Jakab Juli egy epi­zódszerep erejéig látható volt az Oscar-díjas Saul fiában, továbbá szerepelt a VAN valami fürcsa és megmagyarázhatatlan és a Senki szigete című filmekben is. A Sunsetről annyit lehet tudni, hogy 1913-ban játszódik Buda­pesten, és egy árvaházban nevel­kedett fiatal nő, Leiter írisz törté­netét dolgozza fel, aki néhai szülei kalapos szalonjában szeretne dol­gozni, ám az új tulajdonos nem tart igényt a munkájára. írisz ugyan­akkor megtudja, hogy él egy báty­ja, akiről korábban nem hallott, közben pedig felnőtté válik Euró­pa alkonyán, mielőtt a 20. századi civilizáció sötétségbe borul. A Sunset forgatókönyvét Nemes Jeles Lászlójegyzi, Clara Royer-vei és Matthieu Taponier-vel közösen: velük írta a Saul fiát is. Újra a csa­pat tagja Erdély Mátyás operatőr, a zeneszerző Melis László, a hang­mérnök Zányi Tamás és Rajk Lász­ló díszlettervező. (origo, index) FÜLVIDÉK Folyamatos egyszerűsödés A Magashegyi és a Jóvilágvan a magyar zenepiac két rokon lelkű, a szó mai értelemében vett pop­együttese. Mindkettő élén kariz­matikus énekesnő áll, mindkettő kiváló, külső szövegíróval dolgo­zik. A zenéjük fogadtatása azonban nem egyforma: az előbbi tarol, az utóbbit egy jóval kisebb, bár egyre bővülő tábor kedveli. Ennyit tesz az erős magyarországi médiajelenlét és annak szinte teljes hiánya. Bár a párkányi Jóvilágvan tagjai szerint zenéjük nem feltétlenül a tömegnek szól, nem is kifejezetten slágeres muzsika. Pedig ezzel megszólítható a „tömeg”, s az slágerré tenné a ze­nét. A magyarországi kereskedelmi rádióknak nem érdekük a külhoni zenekar támogatása. Még annyira sem, mint néhány évvel ezelőtt. A Jóvilágvan az első nagylemeze, a 2011 -es Hanne stílusát psziche­delikus popkatyvasznak nevezte. Való igaz, az akkori, gazdagon hangszerelt popzenéjében a dzsessz, a funky, a diszkó, a nép­zene, a folk, a drum and bass és a ska elemei is fellelhetők. A zené­szek a második albumnál, a 2013- as Štúrovszkaya címűnél már egyszerűbb hangzásra törekedtek. Az új CD-n is ezt az utat járják. A maximalizmusuk újabban a zenei minimalizmusban tükröződik. A héttagú, Bokor Réka énekesnővel felálló együttesnek új dobosa van, Jáger Zoltán személyében. A self- titled című nagylemez zeneileg az előzőekhez képest lassúbb, nyu- godtabb, könnyedebb, letisztultabb. Hegyi Krisztina fő szövegíró ügye­sen bánik a szavakkal, mondaniva­lója többféleképpen értelmezhető, ezért mindenki annyi társadalom­kritikát hall ki belőle, amennyit akar. Az albumon a mifelénk már slágerré vált Melyiké vagy? mellett tíz szerzemény kapott helyet, tölte­lékdal nincs rajta. Bármelyik slá­gerré válhatna: a Renoir, a klipesí- tett Idő, a Felhő, az Anna, a Leopárd (ez az egyetlen, amelyet nem Réka, hanem Szabó Máté gitáros énekel), az Apollón pánhoz, a Múltra folt, a Körhinta, az Abrakadabra vagy az Ölni ölni. „ Ölni, ölni, embert ölni de nehéz. Ahogy megfogom, meg­remeg kezemben ez a kés. És minden szúrás végül csak nekem fáj..." - énekli Réka az utóbbi zeneszámban. Néhány éve valaki azt mondta, a Jóvilágvant a hangszerelése miatt ignorálják a magyarországi rádiók, a dalai felépítése, harmóniája túl összetett. Erre most már nem fog- hatják rá. Valami újat kéne kitalálni. Puha József Jóvilágvan: self-titled Szerzői kiadás, 2017 Értékelés: 9/10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents