Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-13 / 109. szám, szombat
www.ujszo.com SZALON 2017. MÁJUS 13. m Babiczky Tibor: Médeia hagyatéka E lőző nap nagy vihar volt. A város fölött a felhők, mint az örvénylő nyersbeton. Láthatatlan keverőlapátok ütemes moraja a mennydörgés. Őrjöngött a szél. A házak, akár felnyitott konzervek, álltak sorban az utcák polcain, előttük emberek, kifolyt, eltékozolt, romlandó tartalom. Eltelt az éjszaka. Próbál feltápász- kodni a nyár, mint egy ketrecbe zárt, lomha vadállat. Amputált fák az utak sötéttel átitatott gézszalagja fölött. Szirénák sárga, vörös és kék forgása, akár a háborodottak örökké elsikló tekintete. Egy autó csuklásra emlékeztető hangja, ahogyan — a kelleténél nagyobb sebességgel - egy fekvőrendőrőn áthalad. Vihar után ki gondol a halálra? Mint egy befejezetlenül hagyott épület betonelemeiből a hajlított vasak, üres jelen időmbe szúr a múlt. Ülök kezdet és vég között félúton, egy Dunára néző teraszon. És egy szempárra gondolok. Ahogyan aranyszínűből hirtelen zöldbe vált, majd vissza arannyá. Ott van benne az idő, az én időm. És a száj, ahogy dacosan megfeszül. Az áll puha íve közvedenül sírás után. A vállak aprócska öble, délolasz táj, szórt fény, előszezon. Azt mondta, fél megválni bármitől is, annyi mindent elvettek már tőle. Gyerekkora óta ragaszkodik a tárgyaihoz. Kislányként a szemetet is párosával dobta ki, nehogy magányos legyen szegény. Iszonyú volt elképzelnie egy hasznaveheteden tárgyat egyedül. Elfogadható sors lenne, gondoltam. Ezzel ki lehetne békülni. Hogy habár elkerülhetedenül a létezés szemétdombjára kerülünk, legalább ne legyünk magányra ítélve. Se addig, se azután. Mit adsz annak, akitől mindent elvettek? Ügy értem, mit adsz neki először? A sötétség elmorzsolja a csillagok rózsafuzérét. Arany és zöld napokat szeretnék. Hogy egy tekintet megfesse az időt. Hogy tűz és föld egyeden új elemmé legyen. Ülök a teraszon, nézem a folyót, és ahogy kanyarodik, mintha mosolyogna. Megint rá gondolok, az arany és zöld szeműre. Megpillant, felnevet. A női mosoly csupa rejtély. Nem Alexander Roslin: Hölgy legyezővel (1768) V A mosoly mögött mindig sors van, egy röhögés vagy egy vigyor mögött csupán egy történet.. Egy valódi női mosolyban benne van a férfi mosolya is. véleden, hogy évente több millióan állnak meg a világ talán leghíresebb mosolya előtt a párizsi Louvre-ban.- A Mona Lisa megfejthetetlen. Egy mosoly mögött mindig sors van - vágy, remény, bizalom, megbocsátás, és sok esetben fájdalom. A mosoly az ember egyeden eszköze, amellyel a boldogságot és a szenvedést egyaránt képes kifejezni. Az egyeden, amely a boldogság és a szenvedés azon különös egyvelegét megmutatja, amit szerelemnek hívunk. A mosoly mögött mindig sors van, egy röhögés vagy egy vigyor mögött csupán egy történet. A férfiak nem mosolyognak sokat. Nem mintha ne volna sorsuk, ne lennének vágyaik, reményeik. Egyszerűen csak várnak. A nő mosolya ugyanis egyet jelent az összetartozással. Egy női szájszegletben, egy mosolygó női szempárban a férfi megláthatja saját magát. Érzelmeinek, önzésének, vágyainak, esen- dőségének legtisztább tükre ez. Egy valódi női mosolyban benne van a férfi mosolya is. Dobozba zártam egy egész életet. És amikor ki szerettem volna pakolni, a dobozban nem volt semmi, csak hamu és csontok Meg egy drágakő. Ki gondolta volna? Magam sem tudom, hogyan lehetséges, de mosolygok. könyv a TEMETŐRŐL EtsöésmásoäikKönyu, temetőről. Itta és rajzolta , SAMKOTÁLE Mit olvas? Most épp a Samko Tálé: Könyv a temetőről című regény magyar fordítását olvasom, hangosan fel-felnevetve. Komáromból származom, s a könyv ihletője egy valós komáromi talicskás papírgyűjtögető férfi volt (azt hiszem, Nokedlinek csúfolták). Az ő személyén keresztül utazunk visz- sza a kommunizmus idejébe Komáromba. A könyv megjelenésekor nagy siker volt Szlovákiában, több nyelvre is lefordították, és sokáig titok övezte, hogy ki a valódi szerző. Daniela Kapitáňová műve végre megjelent magyarul is, ajánlom mindenkinek. Az film- és színházművészetben kicsit jártasabbaknak szívesen ajánlom Ingmar Bergman Laterna Magica c. könyvét, ezt szintén nemrégen olvastam. Egy őszintének tűnő, irodalmi igényességDANIELA kapitáňova gel megírt vallomás ez, egy izgalmas, másokkal és magával szemben is kíméleden művész életéről, a színházhoz és filmhez íuződő szerelméről; nagyon tetszett. Most éppen foglalkoztat a szlovák kultúra is, de nem annyira szeretek szlovákul olvasni, ezért a tavaly magyarul megjelent Szlovák Dekameron - Huszadik századi szlovák novellák című gyűjteményt is olvasgatom. Molnár Csaba filmrendező SAROKPONT Csókosok H át, megint bekötötték a mi Nóránk fejét, most már jogerősen is. A családnevét fölösleges leírnom, lapzártáig még megváltozhat. Gondolom, most azért sokan felhorkannak, hogy miénknek neveztem ezt a kassai ... ööö, izé, szóval őt. Mert ugyan ki szeretne egy különösen jelentős kárt okozó csalásért elítélt bizniszcelebbel egy morfémán osztozni? Alkossanak vele csoportképző „mi”-t a való- ságshow-k rajongói! Osztom ezt a véleményt. De amióta a másodfokú ítélet jogerőre emelkedett, lett egy másik is. Hogy mi a hézag? Joghézag. Egy olyan országban élünk, ahol, ha nem tetszik az elsőfokú ítélet, meg lehet kérni a felperes kezét. A bíró pedig süsse meg a Btk.-át, esedeg álljon vőfélynek! Micsoda távlatokat nyitott sok magányos szívnek! És egyben a leckét is feladta nekünk. Mert ugye van szerelmi házasság, érdekházasság, névházasság..., de ez most mi? Előre megfontolt, különös kegyetlenséggel elkövetett házasság? Éljárási cselekmény során történt, hirtelen felindulásból elkövetett házasság? Maradandó károsodást okozó, gondadanság- ból elkövetett házasság? Hogy nem első pillantásra szerettek egymásba, az tuti. Régi befektetési partnerek ők. De lehet, hogy a pozícióváltás segített: ki van felül, ki pedig alul. Sok múlhat rajta. Vagy a peres eljárás során nyújtott jogi szaktanácsadás izgatta fel őket? Rátapintottak az erogén zónájukra? Jó kis petting lehetett, mondhatom, ha meg sem várva a fellebbezést, két ítélethirdetés között (ítéletidőben) rohantak egybekelni. Nem vagyok ám teljesen naiv, kiskoromban sűrűn lapozgattam a királylányoknak szánt szakirodalmat, én is hiszek a csók megváltó erejében. És nincs az a rút varangy, akit (amit?) meg ne csókolnék, ha tíz év börtön fenyeget. No de a királyfinak mi ebben a buli? A mínusz 850 ezer eurós hozomány? Esedeg arra spekulál a bitangja, hogy majd háziúrként joga lesz ledolgoztatni az adósságot? Vajon hány elmosott meisseni csésze, hány félig átsült bélszín, hány üveg rumos meggy, hány ropogósra vasalt Versace-ing kell a törlesztéshez? Én az ilyen Noszty- fajzatból még egy kis családon belüli erőszakot is kinézek. Hogy megnövelje a törlesztő részleteket. Szegény Nora, nem lett volna jobb a dutyiban? Ahol főznek, mosnak rád? Még mielőtt bárki is rosszhiszeműséggel vádolna, sietek leszögezni, hogy bírósági végzésem van arról, hogy jóhiszemű vagyok. Igaz, nem mindig, csak egy konkrét ügyben. Nem tudtam, hogy egy bizonyos összeg fölött csak banki átutalással szabad fizetni. De fizettem! Kétszer is. Akkoriban történt, amikor a belügyminiszterünk azzal dicsekedett, hogy egy koffer pénzt kapott készpénzben. Nem tudják véledenül, ő mennyit kapott? Hizsnyai Tóth Ildikó A mellékletet szerkeszti: Czajlik Katalin. Telefon: 02/59233449. E-mail: szalon@ujszo.com. Levélcím: Szalon, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1.
