Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-12 / 108. szám, péntek

101 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. május 12. | www.ujszo.com NIČ NÁS NEZASTAVÍ PREKONÁVAME NEPREKONATEĽNÉ. TVORÍME BUDÚCNOSŤ LOGISTIKY. Pridaj sa k nám www.pracavamazone.sk amazon MPl 70300 A fertőzés hallatlanul gyorsan terjedt, sokan áldozatául eshet­tek, a szakértők ellenőrzést javasolnak (Képarchívum) Adathalászveszély az interneten IT-CAFÉ-HÍR A támadó program rekord­sebességgel fertőzte meg a fiókokat, így nem árt néhány biztonsági intézkedés. Viharos gyorsasággal járta be a szaklapok oldalait a hír, hogy a Google Dokumentu­mokat felhasználva veszé­lyes és nagy méretű adathal- ásztámadás folyik az interne­ten. A felhasználók látszólag ismerőseiktől kaptak olyan üzeneteket, melyekben sze­repelt egy Google Docs link, erre rákattintva egy olyan vá- lasztóképemyő jelent meg, ahol valósnak tűnő fiókok je­lentek meg, de ha innen to­vábblépett a felhasználó, a szoftver engedélyeket kért, többek közt arra, hogy a cím­jegyzéket és a leveleket is el­érhesse. A kampány azért volt kü­lönösen veszélyes, mivel nem a szokásos módon, hanem a Google rendszerén belül működött, így elaltathatta a kevésbé éberek gyanakvását. Miután a támadó bejutott, a címjegyzék alapján tovább terjeszthette a fertőzést. A Google már bejelentette, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, majd letiltották az alkalmazás használatát, pár óra múlva pedig közölték, hogy megszüntették a hibát. Ugyanakkor a fertőzés hallatlanul gyorsan terjedt, sokan áldozatául eshettek, a szakértők ellenőrzést java­solnak, először is azt, hogy a fiókbeállításoknál az enge­délyek menüpontban szerepel-e a „Google Docs” alkalmazás, ha igen, akkor el kell távolítani, illetve szokás szerint elmondják, hogy a jelszócsere nem árthat, és ajánlott a kétfaktoros azono­sítást is beállítani. Egy temetkezési vállalkozó találta fel a tárcsás telefont TUDOMÁNY Az érintőképernyős okostelefonok világából visszagondolva őskori konstrukciónak tűnik még egy nyomógombos kósziilók is, hát móg annak elődje, a tárcsás telefon. Almon Brown Strowger karrierje elég kalandos volt: 1839-ben született, huszon­évesen végigharcolta az amerikai polgárháborút, az­tán tanár lett, végül temetke­zési vállalkozó Kansas City­ben. Sokáig csak ő foglalko­zott ilyesmivel a városban, ezért elég jól prosperált az üzlet. Aztán, valamikor az 1880-as évek végén vége lett a jó világnak, konkurens te­metkezési vállalkozó kezdett el dolgozni a városban. Strowgemek hiába volt hely­zeti előnye az ismertségből fakadóan, a frissen nyitott vetélytárs egyre-másra szip- kázta el előle az ügyfeleket. Hamarosan ki is derült, mi a konkurencia titka: a felesége volt a város telefonközpon­tosa. Akkoriban a telefonálás úgy működött, hogy az em­ber felvette a kagylót, beje­lentkezett a központba, ott a telefonközpontosnak meg­mondta, kit szeretne felhívni, ő pedig manuálisan összekö­tötte a hívó és a hívott vona­lait. Esetünkben ez persze úgy működött, hogy ha valaki csak úgy általánosságban „a temetkezési vállalkozót” kérte, akkor az asszony nem kérdezett vissza, hogy melyi­ket a kettő közül, hanem szó nélkül a férjéhez kapcsolt. Mr. Strowger üzlete így sor­vadni kezdett, és jó úton ha­ladt a csőd felé. Valamit mu­száj volt kitalálnia. Strowger kreatív megoldást választott: fabrikált egy elektromechani­kus eszközt, ami kiváltotta az emberi tényezőt a telefonköz­pontokból. A Strowger- kapcsolónak nevezett kütyü lehetővé tette, hogy a hívó au­tomatikusan összekapcsolód­jon a hívott féllel. Miután 1891-ben szabadalmaztatta a találmányt, céget alapított Strowger Automatic Te­lephone Exchange Company néven, és áruba bocsátotta a szabadalmat. A telefonköz­pontok működését felgyorsító találmány nagy siker lett; az ■ első kereskedelmi verzió már a később vagy száz évig egyeduralkodó tárcsázós megoldást használta a hívott fél beazonosítására, és 100 te­lefonszám kezelésére volt ké­pes. Strowger 1898-ban 10 ezer dollárért adta el a cégét, ez mai pénzben nagyjából 280 ezer dollárt jelent. A világ egyik legrosszabb biznisze volt: másfél évtizeddel később a szabadalmakat 2,5 millió dollárért vette meg a Bell Sys­tems. Strowgert viszont ez nem zavarta különösebben, visszatért a temetkezési biz­niszhez - ahol így már nem kapott tisztességtelen előnyt a konkurencia - és abban is dol­gozott egészen haláláig. (Index)

Next

/
Thumbnails
Contents