Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-12 / 108. szám, péntek

KULTÚRA Pozsonyba tart az uralkodónő Négy ország összefogásában készül tévéfilm Mária Teréziáról Mária Terézia és férje: Marie-Luise Stockingerés Vojta Kotek (Képarchívum) RÖVIDEN Forró ritmusok a Moziban Somorja. Ma 19 órától a Hot Jazz Band lép fel a somoijai Mozi klub­ban. A méltán népszerű „hagyo­mányőrzők” a múlt század '20-as, '30-as, '40-es éveinek magyar san­zonjait és szvingslágereit keltik életre a dixieland revival jegyében. Repertoáijukon olyan zeneszerzők és előadók nevéhez köthető dalok találhatók meg, mint Fényes Sza­bolcs, Seress Rezső, Karády Kata­lin, Kalmár Pál, Kabos Gyula, Louis Armstrong, George Gers- win, Benny Goodman vagy Duke Ellington. A zenekar hat alkalom­mal szerepelt a világ egyik legko­molyabb tradicionális j azzfeszti- válján, a kaliforniai Sacramentó- ban. 2015-ben a magyarországi jazz-zenekarok közüí elsőként ré­szesült a legmagasabb állami ki­tüntetésben, a Kossuth-díjban. A Hot Jazz Band alapitása óta 14 al­bumot jelentetett meg. (luk) A Hot Jazz Band (Képarchívum) A boldog békeidők pozsonyi épületei Pozsony. Vasárnap újabb város­nézésre várja az érdeklődőket a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás. Folytatódik B. Mánya Ágnes so­rozata a boldog békeidők épüle­teiről. A témában könyveket is jegyző helytörténész az egykori gőzvasút indóháza előtt (Sancová 1) várj a a résztvevőket 14 órakor. A vele tartók szemügyre vehetik az első pozsonyi indóházat, majd a Palugyay-villát (Pražská 1) és a Sánc út százéves bérházait. Vé­gigsétálnak a Mély úton (Hlboká cesta) az egykori Schlesinger- féle vízgyógyintézetig (Hlboká cesta 7), majd a Mária Oltalma Árvaház épületének megtekinté­se után visszafordulnak. A Ste­fánia úton végigsétálva a város­néző séta a Grassalkovich-palota előtt ér véget. (k) Németh Krisztián kiállítása Somorja. Holnap 20.00-kor nyit­ják meg az At Home Galleryben Németh Krisztián No Beginning No End című kiállítását. A fiatal hazai képzőművész installációját egy szoborsérülés inspirálta. 2002-ben a New York-i Metropo­litan Múzeumban nem sokkal zá­rás után apró darabokra tört Tullio Lombardo életnagyságú Ádám- szobra. A szobrot az 1490-es években alkotta Lombardo, és a reneszánsz szobrászat egyik fő műveként tartják számon. Tizen­két éven át dolgoztak a sérült remekmű helyreállításán. Tavaly végre ismét sikerült felállítani a Metropolitan Múzeumban. A Lombardo-mű balesetét az okozta, hogy a talapzat nem bírta tovább a márványszobor súlyát, és összetört alatta. Németh Krisztián alkotása ebből az esetből kiindul­va a „saját súlyukat nem bíró” szimbólumok lerombolásáról és a lerombolt ideálok újraépítésének lehetőségéről szól. A kiállítás jú­nius 11 -ig tekinthető meg a so­moijai zsinagógában. (tb) Ma nyílik a magyar pavilon kiállítása Velence. Várnai Gyula képzőművész és Petrányi Zsolt kurátor Peace on Earth! (Békét a világnak!) című kiállításával nyílik meg ma az 57. Velencei Képző- művészeti Biennále magyar pavi­lonja. Az idén a Viva Arte Viva címmel meghirdetett biennále kö­zéppontjában maga a művészet, a művészi alkotófolyamat és gon­dolkodásmód áll. Á Giardini park­ban található magyar pavilon Peace on Earth! című kiállítása a hideg- háborús korszak egyik utópiáját, a világbéke eszméjét helyezi a jelen megváltozott viszonyai közé. A tárlat nyitóeleme az évtizedekig Dunaújváros legmagasabb épüle­tén látható, angolra fordított PEACE ON EARTH! neonfelirat, melyet a projekt keretében újra­gyártottak, de az installáció része egyebek mellett az 1960-1970-es évek mintegy nyolcezer kitűző­jéből épült szivárványinstalláció és több videomunka is. A velencei biennále a szakmai napok után holnap nyílik meg a nagyközön­ség előtt és november 26-ig lesz látogatható. (MTI) SZABÓ G. LÁSZLÓ Német-római császári her­cegnő, osztrák főhercegnő, magyar és cseh királynő volt, a Habsburg-Lotaringiai ház „ősanyja", minden idők leg­jelentősebb európai uralko­dónője. Róla, a 300 éve szüle­tett Mária Teréziáról készül most kétszer százperces tévéfilm. Nagyszabású, történelmi helyszí­neken forgó, drága, korhű kosztü­mök százait felvonultató, négy or­szág összefogásában, hollywoodi rendező irányításával készülő pro­dukció foglalkoztatja most az állami cseh, osztrák, szlovák és magyar te­levízió stábjait. Ezt megelőzően nem is voltak még részesei soha akkora koprodukciós munkának, de ha Má­ria Teréziáról szól a történet, akkor nem is maradhat ki belőle egyetlen ország sem a négy közül. A forgatókönyvet a cseh Mirka Zlatníková írta, aki szerint nem volt könnyű úgy megkomponálni a tör­ténetet, hogy azzal mind a négy or­szág elégedett legyen, és mind a négy nemzet a maga Mária Teréziáját lás­sa benne. „Máshogy viszonyultak hozzá az osztrákok, másképpen a magyarok, és a szlovákokkal együtt a cseheknek is van egy határozott Mária Terézia-képiik. Áz egyik or­szágban az államalkotó nagy­asszonyt látták benne, mások a ke­ménykezű uralkodónőt, megint má­sok számára a romantika köde fedi alakját. Ami viszont mind a négy nemzet körében híressé tette: ő ve­zette be a kötelező iskolalátogatást. Számomra mindenképpen egy erős nő, határozott asszony, aki nehéz időkben vette a vállára a Habsburg uralkodóház terheit.” A filmbeli történet 1723-ban kez­dődik, amikor apját, VI. Károlyt (II. Károly néven) cseh királlyá koronáz­zák a prágai várban. Mária Terézia Walburga Amalia Christiana von Habsburg hatéves akkor. A kétrészes film teljes egészében róla szól. Lát­juk majd a szerelmes nőt, aki 1736­ban Bécsben feleségül megy Lotarin- giai Ferenc István herceghez. Házas­ságukból tizenhat gyermek született, akik közül hat korán meghalt. Ami ugyancsak híressé tette: 1754-ben bevezette a kettős vámrendszert, ami rossz hatással volt a magyar ipar fej­lődésére. A magyarországi agrárter­mékekre a birodalom határain belül alacsony kiviteli vámot szabtak, a magyar iparcikkek kivitelét pedig alaposan megnehezítették. Mária Te­rézia a foldesurakkal szemben meg akarta védeni a jobbágyokat, szabá­lyozta azok adózóképességét, terheit és jogait. 1765-től uralkodása végéig felvilágosult abszolutista módsze­rekkel kormányzott, sokáig ország- gyűlést sem hívott össze. Szívügye az oktatás volt, az egyházat állami kor­dában óhajtotta tartani, ő vezette be az erkölcsrendészetet. Hímzett, varrt, fiatalon ügetőversenyekre nevezett be, még terhesen is lóra ült. Mai megítélése két szélsőséges ál­láspont között ingadozik. Mivel a csehek máshogy viszonyulnak hoz­zá, a koprodukciós film legerősebb láncszemeként tartják kezükben e nagyszabású televíziós vállalkozást. A legtöbb forgatási helyszínt is Cseh­ország biztosítja a filmhez. Eddig Prágában és környékén, nemrég pe­dig Kroméŕížben zajlottak a felvéte­lek, a következő hetekben azonban Bécsben és Pozsonyban is feltűnnek majd a produkció kamionjai. Robert Dronhelm, a film temesvári származású amerikai rendezője Bécsben végzett a filmművészeti akadémián. A szentpétervári balet­tintézet növendékeinek mindennap­jairól szóló Children of Theater Street című dokumentumfilmjével Oscar- díjra jelölték. Tolsztoj Háború és bé­kéjéből és Anna Frank naplójából té­véfilmet rendezett, Herbert von Ka- rajanról, a világhírű karmesterről és a Rolling Stones egyik alapító tagjáról, Bili Wymanről portréfilmet forga­tott. O örökítette meg a bécsi Staats­oper nagy sikerű Bohéméletét is An­na Netrebko és Roberto Villazon fő­szereplésével. Négy ország több mint ötven szí­nésze kapott szerepet a filmben. Má­ria Teréziát az osztrák Marie-Luise Stockinger, az uralkodónő férjét, Lo- taringiai Ferencet a prágai Vojta Ko­tek formálja meg. Á magyar színé­szek közül Nagy Ervin Esterházy Pált, Adorjáni Bálint Esterházy Miklóst, Tenki Réka Lorenc grófhőt, Rátóti Zoltán von Grumkow porosz követet alakítja. A kész filmet ez év végére, rosszabb esetben 2018 elejére ígérik az alkotók. Felgyorsított tempóban dolgozik a nemzetközi stáb. Tornaija Léva A NYERTESEKNEK GRATULÁLUNK! TV-készüléket n; Kalita István, Anderkó Tibor Cziria Sándor,

Next

/
Thumbnails
Contents