Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-10 / 106. szám, szerda
KÜLFÖLD 4 I 2017. május 10. I www.ujszo.com RÖVIDEN Venezuela: több mint száz sebesült Mun békét akar Koreának Rakétatesztek és atom kísérletek árnyékában döntöttek Dél-Korea új elnökének személyéről Caracas. 116 sebesültje volt az újabb kormányellenes tüntetésnek Caracasban, egy nyugatvenezuelai városban pedig több száz embert kellett kimenekíteni egy idős- és gyermekotthonból, miután tömegoszlatáskor a biztonsági erők könnygázgránátokat dobtak az épületbe. Egy fővárosi sugárúton több mint öt órán át tartott a szembenállás a tüntetők és a rendőrök, illetve a Nemzeti Gárda fegyveresei között. „Csak az erőszak és a nép oldalán nem álló fegyveres erők nyújtanak támogatást az elnöknek, Nicolás Madurónak” - hangoztatta María Albert Barrios ellenzéki képviselő. Venezuelát története eddigi legnagyobb társadalmi, politikai és gazdasági válsága sújtj a. (MTI) Lefejezhettek egy orosz tisztet Rákká. Orosz nyelvű videofelvételt tett közzé az Iszlám Állam terrorszervezet, melyben a dzsi- hádisták szerint egy orosz hírszerző tiszt lefejezése látható - tudatta a muszlim szélsőséges szervezetek megfigyelésével foglalkozó, amerikai SITE Intelligence Group szervezet. A felvételen egy fekete kezeslábast viselő férfi térdel a sivatagban, aki arra szólítja fel az orosz ügynököket, adják fel magukat. „Ez az idióta elhitte, hogy a hazája nem hagyja cserben, ha elfogják” - mondja egy narrátor, majd egy szakállas férfi késsel levágja a fogoly fejét. Moszkva tagadja, hogy katonát vesztett volna. (MTI) Menedékjog török katonáknak Köln. Első alkalommal kaptak politikai menedékjogot török katonák és családtagjaik Németországban. A tavaly júliusi sikertelen puccskísérletet követően tízezreket vettek őrizetbe vagy függesztettek fel állásaikból Törökországban. A politikai menedékjogot kapott török polgárok között NATO-katonák is vannak, akik a török hadseregből való elbocsátásukat megelőzően Németországban állomásoztak. A török hatalomátvételi kísérlet óta a családtagjaikkal együtt összesen 414 török katona, diplomata, bíró és magas rangú tisztségviselő nyújtott be menedékkérelmet Németországban. (MTI) Százak haltak meg a tengeri útvonalon Róma/Madrid. 150-200 ember veszett a Földközi-tengerbe a hétvégén, miután három, illegális bevándorlókkal teli hajó is balesetet szenvedett. Az év eleje óta 43 ezren érkeztek már Olaszországba, kivétel nélkül a líbiai partokról indultak el. Az ENSZ szerint az idén már több mint 1150, Észak-Afrikából Olaszországba eljutni próbáló ember vesztette életét a Földközi-tengeren. Mintegy száz afrikai menedékkérőnek sikerült átjutnia illegálisan Marokkóból a spanyol Melillába. (MTI) Egyszelfi az elnökválasztás nyertesével. Mun (balról) békülékeny. (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Szöul. Magas részvétel mellett zajlott tegnap a dél-koreai elnökválasztás, amelyen a korrupció miatt hatalmától megfosztott volt elnök, Pák Gun Hje utódját választották meg. Mun, a győztes elnökjelölt az eddigi keménykedés helyett inkább közeledne Észak-Koreához ás tárgyalna a phenjani vezetóssel. A dél-koreai választási rendszerben az elnökválasztás győztese az, aki a legtöbb szavazatot kapja, nincs 2. forduló. A végleges eredményeket ma teszik közzé. Az elnökválasztáson 13 jelölt indult. A legnépszerűbb a liberális ellenzéki Demokrata Párt egykori elnöke, Mun Dzsae In, aki az exit pollok szerint megnyerte a választást. A baloldali-liberális Mun 2012-ben nem sokkal kapott ki Pák Gun Hjetől. A korábbi elnök, a 65 éves Pák Gun Hje, Pák Csöng Hi néhai diktátor lánya, Dél-Korea első elnöknője ellen a korrupciós botrányok miatti tömeges tüntetések nyomására indítottak tavaly alkotmányos vádeljárást, és hivatalosan márciusban mondatták le véglegesen a tisztségéből. A múlt hónap végén vették őrizetbe azzal a váddal, hogy bizalmas barátnőjével, Csoj Szun Szillel összejátszott vállalatok megzsarolásában, kenőpénzek elfogadásában és más bűncselekményekben. Ha a bíróság bűnösnek találja, tíz évtől életfogytig tartó elzárásra ítélheti a volt elnököt. A korrupciós üggyel összefüggésben az ügyészség vád alá helyezte vagy letartóztatta a politikai és gazdasági elit több képviselőjét, köztük a Samsung- csoportot irányító Li Dzse Jongot is. Az elnökválasztási kampányban központi kérdés volt az Észak-Korea jelentette fenyegetés. Phenjan felszólította a dél-koreaiakat, hogy ne támogassák a konzervatív erőket, és mondjanak ítéletet a „konzervatív bábok, a volt elnök cinkostársai felett”. Az elmúlt hetekben az újabb rakétatesztekkel és atomkísérlettel fenyegetőző Észak-Korea körül egyre feszültebb lett a helyzet, felvonult már amerikai repülőgép-hordozó és atom-tengeralattjáró is a közelben. Mun megválasztása nemcsak a rakétavédelem szempontjából vetne fel kérdéseket (a délre telepített amerikai rakétavédelmi rendszert is felülvizsgálhatja), hanem Észak- Korea esetében a konzervatívok eddigi kemény hozzáállásához képest is egészen új irányt szabhat. Mun már többször is jelezte, hogy az északkoreai helyzet megoldásához a tárgyalásokat is fontosnak tartja, és nyitottabb lenne az együttműködésre Phenjannal. Mun a Washington Postnak adott interjújában közölte, nem kezdeményezne tárgyalásokat Észak-Koreával anélkül, hogy ne egyeztetne erről az Egyesült Államokkal, és csak akkor találkozna közvetlenül Kim Dzsong Unnál, ha ez elvezethetne az atomfegyvermentes Koreai-félszigetig. Ha a tíz évvel ezelőtti, enyhébb, párbeszédre törekvő déli álláspont kerülhetne újra előtérbe, akkor a dél-koreai elnökválasztás eredménye az egész koreai helyzetet és a Trump- kormányzat mozgásterét is alapvetően befolyásolhatja. (MTI, index) Macron leendő kormányáról tárgyal Emmanuel Macron megválasztott francia elnök elkezdte az egyeztetéseket első kormányának összeállításáról. A politikus mozgalma új néven ós új vezetővel párttá alakul. Párizs. Minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnöke még nem árulta el, hogy a vasárnapi beiktatását követően ki vezetheti az új kormányt, de egy éve alakult politikai mozgalmának főtitkára, Richard Ferrand nem zárta ki, hogy az eddig ellenzékben lévő jobboldalról érkezik a miniszterelnök. Bruno Le Maire volt miniszter, a jobboldal egyik vezetője ezt alapfeltételnek tekinti ahhoz, hogy csatlakozzon az új kormányhoz. Á korábban Francois Fiiion konzervatív elnökjelölt kampánystábjához tartozó Bruno Le Maire-t a francia sajtó esélyesnek tartja valamelyik miniszteri posztra. Christophe Cas- taner, a megválasztott elnök szóvivője elmondta: az új elnöki többségben fele-fele arányban lesznek nők és férfiak, felét a civil társadalomból érkező szakemberek, a másik felét pedig korábbi szocialista, jobboldali és centrista politikusok fogják alkotni. A Szocialista Párt tegnap ülésezett, hogy eldöntse: Emmanuel Macron többségéhez vagy pedig az ellenzékhez kíván tartozni. Bemard Cazeneuve távozó miniszterelnök és a párt választási kampányának vezetője egyértelműen kizárta, hogy tagja lesz az új kormánynak, ugyanakkor ellenzéki szerepet sem szeretne vállalni Macronnal szemben. Manuel Valis korábbi szocialista miniszterelnök viszont bejelentette, szeretne az elnöki többség jelöltje lenni a júniusi nemzetgyűlési választásokon, és ennek érdekében Macron La République en marche (A Köztársaság lendületben) néven újjáalakuló pártjába is belépne. Az 577 képviselői helyre a mozgalom pályázatot írt ki, s a képviselői helyekre több mint 16 ezren jelentkeztek. A kiválasztott jelöltek névsorát, akik közül eddig 14 név ismert csak, csütörtökön ismerteti a szervezet, amelynek kitűzött célja a politikai élet erkölcsössé tétele, ezért kizárólag büntetlen előéletű választópolgárok jelentkezését fogadták el. Emmanuel Macron hétfőn lemondott az egy éve alakult politikai mozgalma vezetéséről, amely La République en marche (A Köztársaság lendületben) névvel párttá alakul és mind az 577 választókörzetben indít jelöltet a júniusi nemzetgyűlési választásokon. Donald Trump amerikai elnök május 25-én Brüsszelben találkozik Macron leendő államfővel. (MTI) Fehér Ház: téma az orosz befolyás Washington. Sally Yates, az amerikai igazságügyi miniszter volt helyettese állítása szerint szintén figyelmeztette a Fehér Házat: Michael Flynnt, Trump elnök első nemzetbiztonsági főtanácsadóját zsarolhatják az oroszok. Yates az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) volt vezetőjével (az amerikai hírszerzés volt csúcsvezetőjével), James Clapperrel együtt jelent meg a szenátus igazságügyi bizottságának egyik albizottsága előtt, hogy beszámoljon arról, milyen információi voltak Donald Trump elnök munkatársainak orosz kapcsolatairól, és minderről még kiknek volt tudomásuk. A DNI volt vezetője hozzátette: az oroszok „akár gratulálhatnak is maguknak, mert a legvadabb elvárásaikat is túlszárnyalták”. (MTI) Orosz ballisztikus rakéta a moszkvai Vörös téren, ahol tegnap 10 ezer katona és 114 egységnyi haditechnika vonult fel. Az orosz fegyveres erők képesek visszaverni minden agressziót, ám a terrorizmus és más fenyegetések elleni harchoz nemzetközi összefogás szükséges - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a náci Németország felett aratott győzelem 72. évfordulója alkalmából tegnap megtartott díszszemlén. Az orosz fővárosban a rossz időjárás miatt lemondták a díszszemle részét képező látványos légi parádét. (tasr/ap) Zeman védelmezi Babišt Prága. Folytatódik a kötélhúzás a cseh államfő és a kormányfő között, Miloš Zeman köztársasági elnök szóvivője útján közölte: egyelőre nem tesz eleget Bohuslav So- botka kormányfő javaslatának, hogy május 9-i hatállyal mentse fel Andrej Babiš kormányfőhelyettest, pénzügyminisztert tisztségéből. Az elnök csak május 18-át követően, kínai látogatásáról visszatérve foglalkozik a kormányfő javaslatával - közölte Jirí Ovčáček elnöki szóvivő. Zeman álláspontját tolmácsolva kifejtette: nem a kormányfő feladata, hogy meghatározza az államfő lépéseit. Ráadásul az elnöki hivatal szerint a felmentési javaslat sérti a kormánykoalíciós szerződést, mert a dokumentum szerint minden személycseréről a kormányfőnek konzultálnia kell a koalíciós partnerpárt elnökével. Vagyis a pénzügyminiszter leváltását Babišsal mint az ANO mozgalom elnökével kellene Sobotká- nak megbeszélnie. Zeman szerint a személycsere feltétele, hogy mondják fel a kormánykoalíciós szerződést, ebben az esetben hajlandó volna Ľubomír Zaorálek külügyminisztert kormányfővé kinevezni - az érintett ettől azonnal elhatárolódott. „Felszólítom az elnököt, tartsa tiszteletben az alkotmányt” - reagált a Hradzsin közléseire a miniszterelnök. Sobotka szerint az alkotmány egyértelmű: az elnöknek teljesítenie kell a kormányfő javaslatát, mégpedig haladéktalanul és minden feltétel nélkül. A belpolitikai válságot Babiš tisztázatlan pénzügyei és sajtóügyei robbantották ki - a politikus több ízben is befolyásolni akarta a Mladá fronta Dnes újságíróit. (MTI, ú)
