Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)

2017-05-09 / 105. szám, kedd

6 I KÜLFÖLD 2017. május 9.1 www.ujszo.com RÖVIDEN A Boko Haram elengedett 82 lányt Abuja. Fogolycserekeretében engedett szabadon a Boko Ha­ram nigériai szélsőséges szerve­zet 82 lányt a három évvel ko­rábban elraboltak közül - kö­zölte a nigériai kormány. Az el­nöki palota közölte, hogy a tú­szok hosszas tárgyalásokat kö­vetően nyerték vissza szabadsá­gukat, cserébe három feltétele­zett Boko Haram-tagért, akiket a hatóságok tartottak fogva. (MTI) Iráni-szaúdi viszály: háború fenyeget? Teherán. Gyakorlatilag teljes megsemmisüléssel fenyegette meg Hoszein Dehgán iráni vé­delmi miniszter Szaúd- Arábiát, válaszul arra, hogy a szaúdi he­lyettes trónörökös a múlt héten arról beszélt, Rijád nem fogja megvárni, míg megtámadják, hanem arra fog törekedni, hogy ne Szaúd-Arábiában, hanem Iránban legyen harc. Dehgán hozzátette: ha így lesz, „Szaúd- Arábiában Mekkán és Medinán kívül semmi nem marad”. (MTI) Schleswig-Holstein: nyert a CDU Kiel. Elismerte a Német Szoci­áldemokrata Pártnak (SPD) a Schleswig-Holstein tartomány­ban tartott vasárnapi helyi tör­vényhozási (Landtag) választá­son elszenvedett vereségét Mar­tin Schulz pártelnök-kancellár- jelölt. A Merkel vezette CDU a szavazatok 33,1 %-ával végzett az első helyen, erősödött a leg­utóbbi választáson elért 30,8%- hoz képest. A korábban a tarto­mányban vezető SPD a szavaza­tok 26,7%-át szerezte meg (MTI) Áder János letette elnöki esküjét Budapest. Tegnap az Országgyűlésben letette esküjét a köztársasági elnökként újravá­lasztott Áder János. A parlament március 13-án döntött arról, hogy Áder János lesz az államfő újabb öt évig. Áder drámai mértékűnek nevezte a politikai közbeszéd állapotának romlását, ezért az 1867-es kiegyezést ajánlotta követendő történelmi példaként az újraválasztását kö­vető eskütétele alkalmából el­mondott beszédében. (MTI) Putyin gratulált volt KGB-főnökónek Moszkva. A nácŕNémetország feletti győzelem évfordulója és 90. születésnapja alkalmából Vlagyimir Putyin felköszöntötte Lazar Matvejevet, aki a 80-as években az akkori szovjet ál­lambiztonsági szolgálat, a KGB képviselője volt a keletnémet belügyminisztériumnál, egyben ajelenlegi orosz elnök főnöke is, amikor az Drezdában folytatott hírszerzői tevékenységet. Az 1985 és 1990 között az NDK- ban hírszerzőként szolgált Pu­tyin moszkvai otthonában ke­reste fel Matvejevet. (MTI) Macron az új francia államfő A legifjabb elnök számára óriási próbatétel lesz a lecsúszó Franciaország rendbetétele Emmanuel Macron és felesége a Louvre előtt tartott ünnepségen (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. A voksok 66,06%-ával győzött Emmanuel Macron a franciaországi elnökválasztá­son, míg ellenfele, a Nemzeti Front jelöltje, Marine Le Pen a szavazatok 33,94%-át kapta - a leendő államfő előtt komoly gazdasági és politikai feladatok tornyosulnak. A korábban közölt részeredmé­nyek valamivel 66 százalék alatti győzelmet jeleztek Macronnak. A két elnökjelölt közötti különbség végül jóval nagyobbnak bizonyult a közvélemény-kutatásokban jelzet­teknél, másrészt alacsony, 75% alatti volt a részvétel. Ráadásul a Nemzeti Front a szavazatok arányát tekintve megdöntötte saját rekordját. A 39 éves volt szocialista gazdasági mi­niszter hangsúlyozta: az Európa és az azt alkotó népek, Európa és a polgá­rok közötti szálak újraszövésén fog munkálkodni. Minden idők legfiata­labb leendő francia elnöke ígéretet tett arra, hogy Franciaország a terroriz­mus elleni harc élére áll, és megvédi Franciaországot és Európát. A meg­választott elnök kijelentette, hogy a következő öt évben felelősségének tekinti a félelmek lecsillapítását és azt, hogy visszaadja a franciáknak az op­timizmusukat. Mint mondta, elsődle­ges feladatának tekinti, hogy helyre­állítsa a közélet tisztaságát. Európa lelkendezik Macron „nagyszerű győzelmet” aratott a franciaországi elnökválasz­táson - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár. A politikus aláhúz­ta, a megválasztott elnök nemcsak hazájában testesíti meg „milliók re­ménységét”, hanem Németország­ban és egész Európában is sok ember bízik benne. A volt szocialista gaz­dasági miniszter „bátran Európa- párti” választási kampányt folytatott, és kiáll a világ iránti nyitottság és a szociális piacgazdaság mellett. „A legkisebb kétség sincs bennem azzal kapcsolatban, hogy jól együttmű­ködünk majd” - emelte ki Merkel. „Franciaország mindig is központi szerepet játszott az Európai Unió épí­tésében és továbbfejlesztésében” — jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Macron megválasztott elnöknek írt gratuláló levelében. Tusk reményét fejezte ki, hogy Franciaor­szág továbbra is konstruktív módon járul hozzá a közös kihívások meg­oldásához és az európai egység fenn­tartásához. ,3oldog vagyok, hogy a franciák az európai jövőt választot­ták” - közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Kife­jezte örömét afelett, hogy Macron választási győzelmével megvédte az erős és progresszív Európát. Az euró árfolyama több havi csúcsra ugrotta dollárral és a jennel szemben. Nehéz örökséget kap Emmanuel Macron megválasztott elnök gazdaságpolitikájának célja a vállalati tevékenység liberalizálása, ennek érdekében a héten hivatalba lépő új államfő azt tervezi, hogy módszeresen lebontja a gazdaság normatív szerkezetét és csökkenti az állam súlyát. Macron a következő öt év alatt 120 ezer közalkalmazotti ál­lást szüntetne meg, ami 60 milliárd eurós megtakarítást eredményezne. Franciaország évek óta szenved a gyenge gazdasági növekedés és a magas munkanélküliség miatt. Több mint 3,5 millió ember munkanélküli, a munkaerőpiac túlságosan merev­nek számít - ezen ugyancsak változ­tatna Macron. Jól jellemzi a Macron előtt álló kihívások méretét, hogy egyik ígérete szerint például 7%-ra csökkentené a munkanélküliséget. A probléma csak az, hogy Franciaor­szágban 1990 óta egyszer sem járt 7% alatt a munkanélküliségi ráta. A kö­vetkező öt évben - hitelek révén - 50 milliárd eurót pumpálna állami be­ruházásokba, a legkülönbözőbb szektorokba. Beszédes adat, hogy az euró bevezetésekor a francia és né­met életszínvonal nagyjából azonos volt; ma viszont az egy főre eső né­met nemzeti jövedelem már jó 20 százalékkal magasabb, mint a fran­cia. Az utóbbi bő húsz évben a fran­ciáknál csak Európa beteg emberei, a válságról válságra bukdácsoló ola­szok tudtak gyengébb növekedést produkálni. Macronnak számos re­formtervéhez szüksége van parla­menti többségre. Az elmúlt 15 évben a francia államfők nemzetgyűlési többségre építhettek. Ez azonban most bizonytalan, a politikai térkép mélyreható változáson megy ke­resztül. A nemzetgyűlési választá­sok június 11 -én és 18-án lesznek. Londoni pénzügyi elemzők egyöntetű véleménye szerint nehéz gazdasági örökség vár Macronra, aki a várható ellenállás miatt gazdasági reformterveinek felvizezésére kény­szerülhet. A City vezető pénzügyi­gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői értékelésükben kiemelték, Macron a munkapiaci re­formokat tette reformprogramja el­sődleges elemévé. A ház szerint, ha az új francia elnöknek sikerülne elérnie annyit reformtervei közül, hogy a munkaidőről szóló megállapodáso­kat vállalati szintre szállítsák le a je­lenlegi gyakorlatban alkalmazott ágazati szintről, és ha sikerülne felső határt szabni a munkaügyi bíróságok által elbocsátások esetére megítélhe­tő kártérítések összegére, ez már „tisztes első lépést” jelentene a mun­kapiac rugalmasabbá tétele és a mun­kanélküliségi ráta csökkentése felé. Hackertámadás történt Vizsgálatot inditott a párizsi ügyészség a Macron kampánycsapa­tát ért számítógépes támadás ügyé­ben, amelynek eredményeként a bel­ső levelezésből több ezer e-mail vált nyilvánosan elérhetővé az interneten — jelentette be az ügyészség. Az ügyészség „adatkezelő rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés és a le­véltitok megsértése” miatt indított eljárást. Az elnökválasztási kam­pányt ellenőrző országos bizottság (CNCCEP) szombaton közölte, hogy jelentős mennyiségű adat és több ál­hír szivárgott ki a közösségi hálóra. Macron kampánycsapatának belső levelezéséből péntek éjjel több ezer e- mail vált nyilvánosan elérhetővé az interneten. (MTI, index, Portf.) Az ifjú elnök örömittas hívei. A csók után akár csalódás is jöhet. (SITA/ap) Venezuela: újabb halott Bundeswehr: razziáznak Belehalt sérüléseibe az a 20 éves venezuelai fiatal, aki csütörtökön a kormányellenes tüntetések során sebesült meg, ezzel 36-ra nőtt az április eleje óta tartó tüntetések áldozatainak száma. Caracas. Az ellenzéki Enzo Sca- rano, San Diego korábbi polgármes­tere arról számolt be, hogy az el­hunyt fiatal súlyos fejsérülést szen­vedett, valamint további öt ember megsebesült, közülük hárman könnyebben. A súlyosabban sebe­sültek egyikét a szemén, a másikat a hasán érte a lövés, amelyet „felte­hetőleg sörétes puskából adtak le” - tette hozzá Scarano. Április eleje óta mindennaposak az ellenzéki tünte­tések Caracasban, a tiltakozók elő­rehozott elnökválasztást követelnek - a tiltakozások során több mint 700- an sebesültek meg. Ellenfelei szerint az elnök diktátorként viselkedik, és el kívánja kerülni a választásokat, mert a súlyos gazdasági és politikai helyzet miatt elveszítené azokat. Á Demokratikus Egység Kerék­asztala (MŰD) nevű venezuelai el­lenzéki tömörülés hivatalosan is el­utasította Nicolás Maduro elnök al­kotmánymódosításra vonatkozó terveit. „Van egy alkotmányunk, és a kormány nem helyezheti azt erő­szakkal hatályon kívül” - hangsú­lyozta Henrique Capriles ellenzéki vezető. (MTI) Berlin. Átkutatják a német had­sereg (Bundeswehr) valamennyi laktanyáját, támaszpontját és egyéb telephelyét, mert egy terrorgyanús esettel összefüggésben a náci Né­metország hadereje, a Wehrmacht idejéből származó tárgyak kerültek elő - erősítette meg a német védel­mi minisztérium szóvivője a vizs­gálatról szóló sajtóhíreket. A Bun­deswehr főfelügyelője, Volker Wieker utasítása alapján vala­mennyi szolgálati helyen ellenőriz­ni kell, hogy miként érvényesülnek a Bundeswehr „hagyományértel­mezésére” vonatkozó szabályok. A főfelügyelő a magát szíriai mene­dékkérőnek álcázó, az állam elleni súlyos, erőszakos bűncselekmény előkészítésével gyanúsított Franco A. katonaügyével kapcsolatban rendelte el a vizsgálatot, mert „Wehrmacht-ereklyéket” találtak a terrorgyanú miatt előzetes letartóz­tatásba helyezett főhadnagy szol­gálati helyén, a franciaországi 111- kirchben - a német-francia dandár egyik egységének támaszpontján valamint Donaueschingenben, a dandár egy másik egységének szol­gálati helyén. A vizsgálat május 16- ig tart - mondta a szóvivő. Ursula von der Leyen védelmi miniszter az üggyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Wehrmacht „semmilyen módon nem alkotja a Bundeswehr hagyományainak részét”. Sajtóhí­rek szerint a két laktanyában a töb­bi között Wehrmacht-sisakokat és kitüntetéseket találtak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents