Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-06 / 104. szám, szombat
14 ÉRDEKESSÉG PRESSZÓ ■ 2017. MÁJUS 6. www.ujszo.com Az elmúlt több mint 40 évben csak kiváltságos vendégek járhattak errefelé Látogatható a spanyol királyi család mallorcai nyári rezidenciájának kertje M egnyitották a látogatók előtt a spanyol királyi család mallorcai nyári rezidenciájának több mint kilencezer négyzetméteres kertjét. Az első érdeklődők kedden léphettek be a Palma városában található Marivent-palota területére, ahol az elmúlt több mint 40 évben csak kiváltságos vendégek járhattak. A palotát övező kertben mintegy negyvenféle, a mediterrán térségben őshonos növény, például fuge-, citrom- és pálmafák szegélyezte sétányokon, rózsabokrok között barangolhatnak a látogatók. A lugasokban elhelyezték a világhírű képzőművész, Joan Miró 12 bronzszobrát, így a park egyben kiállítótérré is vált. A palotakert az év kilenc és fél hónapjában fogad látogatókat, a fennmaradó időben a királyi család használja az ingadant. Hagyományosan itt töltik a húsvéti nagyhetet, valamint július 15. és szeptember 15. között a nyári vakáció jelentős részét. A baleári autonóm kormány 217 ezer eurót szánt a kert „látogatóbaráttá” tételére, amely magában foglalja az akadálymentesítést, mosdók építését, padok elhelyezését. Az ingyenesen látogatható kert fenntartási költségeire 100 ezer euróval számolnak évente, ebben benne van egyebek mellett a biztonsági őrök és a kertészek alkalmazása is. A spanyol királyi család 1973 óta tölti a nyarakat a Marivent- palotában, amelyet egy görög mecénás, Juan de Saridakis építtetett 1923-ban. Az ingatlanhoz teniszpálya, úszómedence is tartozik, valamint közvetlen lejárata van a tengerpartra. A palotában több európai nemesi család vendégeskedett már, például 1986-ban Károly herceg, brit trónörökös feleségével, Dianával és fiaival. (MTI) A palotát övező kertben mediterrán növények szegélyezte utacská- kon sétálhatnak a látogatók (Fotók: Fotolia) Internetes szavazáson keresik Erdély hét csodáját Erdély hét csodájának kiválasztására indított internetes szavazást aTransindex.ro erdélyi hírportál és a goTransylvania telefonos alkalmazás fejlesztője. A kezdeményezés által szeretnék széles körben felhívni a figyelmet az erdélyi tájakra, szokásokra, művészetre, a történelemre és az épített örökségre. A szervezők felkérésére erdélyi szakértők, szakmai szervezetek és közéleti személyiségek ajánlottak erdélyi csodákat. Az ajánlatok alapján állt össze egy 34-es lista, melyet a kezdeményezés honlapján (https://erdelyicsodak. transindex, ro/), illetve telefonkészülékeken a goTransylvania útikalauz-alkalmazás keretében lehet böngészni. Az ajánlott erdélyi nevezetességek között természeti látnivalók (például a Gyilkos-tó és a Békás-szoros, a torockói Székelykő, a székelyföldi Egyes-kő, a Szent Anna-tó és a Tordai-hasadék), az épített örökség remekművei (köztük a kolozsvári Bánffy-palota, a székelyderzsi erődtemplom és Vajdahunyad vára), az élővilág ritkaságai (például a mocsári kockásliliom és a békászó sas), ital- és ételkülönlegességek (így a szilágysági pálinka és a tordai pecsenye), vagy fontos történelmi események (mint amilyen például a vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető 1568-as tordai ország- gyűlés) is szerepelnek. Amint a kezdeményezők keddi közleményükben hangsúlyozták, nem a verseny kiélezése a céljuk, hanem az erdélyi értékek érdek A Gyilkos-tó vízéből fenyőcsonkok állnak ki, amelyek az egykori fenyőerdő maradványai (Fotók: Wikipedia/PaszczuiOl, Wikipedia/Hints Zoltán) A Sárkányok kertje w Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a lista korántsem teljes... Vajdahunyad vára nélküli bemutatása. Ezért igyekeznek minőségi felületet biztosítani arra, hogy mind az Erdélyben lakók, mind az érdeklődők hiteles képet kapjanak a régiónak azokról a szépségeiről, amelyek nem kaphatnak helyet a romániai országi- mázsban. „Tisztában vagyunk vele, hogy ez a lista korántsem teljes, számos nyilvánvaló és kevésbé nyilvánvaló, ám ugyanannyira fantasztikus csoda nem került most be a Válogatásba (hiszen minden általunk felkért személy és szervezet a számára legkedvesebb csodákat javasolta), ezért előre is elnézést kérünk. Ugyanakkor mi ebben elsősorban egy lehetőséget látunk a kezdeményezés folytatására és bővítésére, hiszen bőven vannak még csodáink, amelyek megérdemlik, hogy bemutassuk őket” - írták az Erdély hét csodája honlapon. A regisztrált szavazók május 28-ig voksolhatnak. (MTI) A Felvidék Árpád-kori templomait vizsgálja új könyvében Németh Zsolt A Dunántúl és a Csallóköz különleges alaprajzi és építészeti sajátosságokat mutató ősi templomai után új könyvében a Felvidék nyugati részének Árpád-kori templomait vizsgálja Németh Zsolt fizikus. A B.K.E. Kiadó gondozásában megjelent Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai II. című kötetben a tipikustól eltérő alaprajzzal rendelkezező kilenc felvidéki - köztük a bényi, apátkolosi, dévényi, ducói, dejtei -, valamint a dunántúli Hidegség községben található templomépület vizsgálata kapott helyett - mondta el az MTI- nek a szerző. Németh Zsolt hozzáfűzte: a régészeti és művészettörténeti kutatásokból hiányzó szempontokat vesz figyelembe könyvei megírásakor, így például vizsgálja a templomok akusztikáját, tájolását, fényviszonyait is. ,A régészet és a művészettörténet meglehetősen materialista módon kezeli a templomokat, tehát nem szakrális építményként tekint rájuk. Nem veszik figyelembe, hogy ezekben a templomokban bizonyos szakrális tevékenységek zajlottak, az egész épületkialakítás ennek a szolgálatában állt” - fogalmazott a fizikus. A szerző szerint több ezer tipikus alaprajzúnak tekinthető, hosszházas elrendezésű Árpád-kori templom található a Kárpát-medencében, ahol emellett mintegy 150 kerek alaprajzú templom is áll. Mint fogalmazott, a hosszházas alaprajz pontosan azért lett kitalálva, mert ez szolgálta legjobban a római rítusú liturgia térrendezési igényeit. A kerek alaprajzú templomok építésekor viszont másfajta szertartások igényeit helyezhették előtérbe. Jó példa erre a bényi templom. Az osztadan terű kerek épületnek eredetileg nem volt szentélye, a falába pedig 12 ülőftilkét építettek. Németh Zsolt úgy fogalmazott: nem vonja kétségbe, hogy itt hagyományos misék is zajlottak, de másfajta szertartásoknak is helyet kellett adjon a különleges elrendezésű templom. „Ügy gondolom, hogy templomot nem kizárólag azért építenek, hogy abban misét lehessen mondani, hanem egy templom eleve erővel rendelkező hely, és képes a gyógyításra. Aki oda betér, annak megnyugszik a lelke, lecsillapodik az elméje, és a rendeződő tudat és lélek automatikusan visszahat a fizikai testre, ezt a folyamatot nevezzük gyógyulásnak” - vélte a szerző. Németh Zsolt szerint sok mindent nem tudunk a 10-11. századi Kárpát-medencei kereszténységről, elvesztek az írott források, de a különleges alaprajzú épületek egyértelműen mutatják, hogy a misék mellett gyógyító, beavató szertartások is folytak ezekben a templomokban. (MTI)
