Új Szó, 2017. május (70. évfolyam, 100-124. szám)
2017-05-06 / 104. szám, szombat
www.ujszo.com I 2017. május 6. KÖZÉLET I 3 Egyre aktívabb a Kreml Szlovákiában FINTA MÁRK Az ma már nem kérdés, hogy az orosz politikai, katonai és titkosszolgálati befolyás jelen van Szlovákiában, elsősorban a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok köreiben. A hibrid háború és a dezinforméciós támadások pedig már a civil lakosság életére is hatással vannak. Ennek mechanizmusait tárta fel egy új tanulmány, mely rávilágít, mennyire sebezhetők vagyunk az orosz befolyással szemben. Szlovákia a Kreml befolyásának egyik legfőbb célpontja - nemcsak azért, mert a lakosság egy része ru- szofil attitűdöt mutat, de a kulturális és a politikai kapocs is erős - állapítja meg a tanulmány, mely a V4-es országok és Ausztria szélsőséges mozgalmait, és az ezekre gyakorolt orosz befolyást vizsgálja. A tanulmányt a magyar Political Capital jegyzi, a Szlovákiáról szóló részt a téma legavatottabb szlovákiai szakemberei, Grigorij Mesežnikov, Radovan Brá- nik és Daniel Milo készítették. Támadása Nyugat ellen A növekvő orosz befolyás és a szélsőséges mozgalmak előretörése Szlovákiában összefüggésben áll egymással. Az ország történelmi, gazdasági és geopolitikai helyzete bizonyos értelemben predesztinálta a jelenlegi helyzetet, és tette fontossá nemcsak Szlovákiát, de egész Közép-Európát Oroszország Nyugattal folytatott hibrid háborújában. Le kell szögezni: a V4-es országok EU-tagországok, a NATO tagjai, deklaráltan nyugatorientált állami doktrínával, ám hosszú évtizedek szovjet terhével, és évszázadok turbulens történelmével a hátukon. És éppen ezt használja ki a Kreml. Oroszország stratégiai célja ugyanis, hogy gyengítse a nyugati, liberális demokráciát, ennek egyik eszköze pedig, hogy kiaknázza a közép-kelet-európai térség legkomolyabb belső gyengeségeit. A területi viták emlékét, a nacionalista- szeparatista tendenciákat, a soviniszta ideológiák nemzetet újra naggyá tevő ígéreteinek szellemét - fogalmaznak a tanulmány szerzői. Ezt pedig több tényező is elősegíti Szlovákiában. Egyrészt a jelenlegi politikai kontextus, melyben a fosodorbeli pártok, a kormányzó, magát szociáldemokratának mondó Smer (élén a Kelet és a Nyugat közt lavírozó Ro- bret Fico kormányfővel), a nemzeti SNS, sőt, még a libertariánus ellenzéki SaS is a magáévá tette az idegenellenes, gyakran kisebbségellenes retorikát - ezzel fellazítva a talajt a szárba szökkenő antiliberalizmus- nak, EU- és NATO-ellenes geopolitikai narratívának, és az ezt hangoztató, egyre erősödő, valódi szélsőségeseknek. Ezek a pártok, mozgalmak jó része pedig egyrészt alapvetően soviniszta és nacionalista, másrészt oroszbarát pánszlávista elveket vall. Ezek a mozgalmak 2016-ra konszolidálták helyzetüket, ami a szélsőséges ĽSNS parlamentbe kerülésével, és azutáni népszerűségnyerésével tovább erősödött. S épp ezeken a könnyen befolyásolható és irányítható, ideológiailag zavaros szervezeteken keresztül akarja megvalósítani céljait a Kreml Szlovákiában. Szlovákiai szálak A tanulmány szerint az oroszbarát radikalizáció három szinten is fenyegeti Szlovákia nemzetbiztonságát. Egyrészt politikai szinten Kot- leba pártján és más, párttá formálódó szélsőjobb illetve szélsőbal szervezeteken keresztül - említésre méltó az ultranacionalista Szlovák Megújhodási Mozgalom, illetve a szélsőbaloldali Vzdor minipárt. Másrészt a paramilitáris csoportokon, a Vzdor Kysuce Akciócsoporton vagy épp a Szlovák Honvédek (Slovenskí branci) szervezeten keresztül, melyek hátterében egyre határozottabban fellelhetők az orosz szálak. Harmadrészt pedig a fegyveres erőkbe, a rendőrségbe és a hadseregbe beszivárgó szélsőségeseken keresztül, melyek belülről igyekeznek bontani a védelmi struktúrákat. Mindhárom szintet alaposan feltérképezték a tanulmány készítői, és érdekes dolgokat találtak. Félkatonai radikálisok A legveszélyesebbnek a tanulmány a Kreml-barát félkatonai radikálisokat tartja, rámutatva, ezek a szervezetek hosszú távú szervezési és katonai kapcsolatban állnak orosz hivatalos és szélsőséges szervezetekkel. A Szlovák Honvédek egyik korábbi prominens tagja, Martin Keprta például - mint azt korábban megírtuk - Ukrajnában zsoldosként harcolt a donbasszi szeparatisták oldalán. Peter Svrček, a szervezetvezetője pedig amellett, hogy egy orosz honvédő szervezettől, a Stj ágtól kapott katonai kiképzést, volt Szpecnaz- instruktorokkal működik együtt. A tanulmány szerint Svrček nem hiva(Jozef Jakubčo felvétele) talos információk szerint gyakran jár a Balkánon is, ahol volt jugoszláv tisztekkel találkozik, és állítólag innen származó katonai felszereléshez is jutott meglehetősen alacsony áron. Beszivárgók A Lukáš Kopáč vezette Vzdor Kysuce legalább ilyen veszélyes, ha nem veszélyesebb - az utóbbi időben a tanulmány szerzői szerint háttérbe húzódtak, politikai célokat dédelgetve. A csoportot az orosz kapcsolatairól ismert Magyar Nemzeti Arcvonal mellett más külföldi, például cseh csoportokhoz is erős szálak fűzik. Szervezettebbek, fizikailag felkészültebbek, mint a Szlovák Honvédek, annak ellenére, hogy tagságuk sosem volt kétszáz főnél több. A tanulmány szerzői szerint gyanítható, hogy tagjaik beszivárognak a szlovák fegyveres erőkbe, a rendőrségbe és a hadseregbe is - melyekben már jelenleg is nagyon magas a szélsőségesek és az oroszbarát narratíva támogatottsága. A beszivárgással kapcsolatban a tanulmány említést tesz a radikalizálódó tartalékos katonák szervezetéről, az ASV-ről, és vezetőjükről, Jozef Žamovičanról is, akiről korábban már lapunk is írt. Emellett részletesen beszámolnak egy akkreditált pozsonyi személy- és vagyonvédelmi magán-szakközépiskoláról, melynek tanulói jó eséllyel kapnak állást a fegyveres erőknél, és lesznek profi katonák vagy rendőrök. A szerzők szerint ez az iskola intézményi szinten terjeszti. az orosz propagandát, alapítója, Štefan Kurilla ismert harcművész nagyon erős orosz kapcsolatokkal bír. Kurilla mindezt az iskola életét feltáró Denník N napilapnak tagadta, személyes elfogultsággal vádolva Radovan Bránikot, a tanulmány egyik szerzőjét. Működő dezinformáció A lakosságra a hibrid háborúban kétségtelenül a dezinformációs kampányok és álhíroldalak és Facebook-propagandaoldalak vannak a legnagyobb hatással. A tanulmány ezeket is alaposan megvizsgálta, rámutatva, az összeesküvéselméletekkel teli, a nyugati irányultságot bíráló, EU-ellenes, nyíltan oroszbarát sajtótermékekből több is eredményesen működik az országban. Kiemelték a Zem a vek elnevezésű magazint, a Slobodný vysielač online rádiót és a Hlavne- spravy.sk portált is, melyek bizonyíthatóan erős orosz kapcsolatokkal, orosz forrásokból működnek. Rajtuk kívül rengeteg hasonló web- oldal működik: 2015-ben Juraj Smatana médiaelemző 42 cseh és szlovák nyelvű, orosz propagandát terjesztő portált tartalmazó listát készített, ezek száma pedig azóta tovább nőtt. Emellett a Facebookon is több, rengeteg lájkkal rendelkező propagandaoldal működik. Hogyan tovább? A tanulmányt bemutató budapesti konferencián több szakértő szájából is elhangzott: a V4-es országok kormányai egyelőre vajmi keveset tesznek az orosz befolyás és dezinformációs kampányok ellen. A szlovák szerzők az országtanulmányban több ajánlást is megfogalmaznak. Véleményük szerint a szlovák hatóságoknak jóval nagyobb intenzitással kellene monitorozniuk a fent említett szervezetek működését, és jelentéseiket éves szinten közzé kellene tenniük. Javasolják továbbá a zéró toleranciát a szélsőséges megnyilvánulásokkal szemben, egy komoly, speciális egység felállítását a hibrid fenyegetések ellen, deradika- lizációs programok indítását, és szorosabb együttműködést a fenyegetésekkel harcoló civil szervezetekkel és a sajtóval. Szlovákián FINTA MÁRK Újra Szlovákiában járt az Éjjeli Farkasok, a hírhedt orosz nacionalista motorosbanda, melyet Vlagyimir Putyin motorosaikánt is szokott emlegetni a sajtó. A motorosok Oroszországból Berlinbe tartanak, hogy ott ünnepelják a fasizmus felett aratott győzelem napját. Az Éjjeli Farkasok néhány napja a duklai hágónál és Felsővízközben (Svidník) koszorúzták meg a szovjet emlékműveket, jártak Besztercebányán, csütörtökön pedig a pozsonyi Slavínon emlékeztek. Míg tavaly nagyobb hírveréssel érkeztek, és sokan voltak rájuk kíváncsiak, idén csak néhány tucat emberrel koszorúztak. r Jártak emellett Budapesten is, ahol a 168 óra szerint a Fiume úti sírkertben tartottak rendezvényt. Lengyelországba idén sem jutottak be Putyin motorosai - a belépési tilalom már tavaly is diplomáciai feszültséget okozott a két ország között, mivel Oroszország kiemelten támogatja a csoportot, állítólag több tízmillió rubel támogatást kapnak évente. Északi szomszédunknál ezért csupán az Éjjeli Farkasok nem orosz- országi tagjai motorozhattak. Pozsonyban a motorosok mellett néhány tucatnyian gyűltek össze, köztük volt Alexej Fedotov pozsonyi orosz nagykövet, valamint az oroszbarát nézeteiről ismert Ján Čamo- gurský volt szlovák kormányfő is. A Farkasok Szlovákiából Csehországba távoztak csütörtök este. A bandát 1989-ben alapították, az amerikai Hell s Angels mintájára. Bár apolitikus szervezetnek vallják magukat, a banda jelenlegi vezetője Alekszander Zaldosztanov Vlagyimir Putyin barátjának mondhatja magát, mi több, korábban úgy nyilatkozott, vallásos rajongással tiszteli az orosz államfőt, Isten ajándékának tartja őt. A banda egyébként a szélsőséges szcéna kiemelkedő szervezete. Az.ukrán válság idején Krímben .járőröztek”, és rendszeresen járnak a kelet-ukrajnai szeparatisták- nál, ahol állítólag a harcokba is bekapcsolódnak. Elénk kapcsolatokat tartanak fenn a szlovákiai szélsőségesekkel, többek közt a Szlovák Honvédekkel (Slovenskí branci). A Honvédek „civil szárnya” egy tanulmány szerint tavaly „A mi hazánk - a mi jövőnk” néven 50 fővel patrióta motorosbandát alapított az Éjjeli Farkasok mintájára. A Farkasok Besztercebányán (Ján Krošlák felvétele) keresztül szabadon átvonultak az Éjjeli Farkasok Afélkatonai csoportok máraz utcákon is megjelentek
