Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-05 / 80. szám, szerda
4 | KÜLFÖLD 2017. április 5. | www.ujszo.com RÖVIDEN Agyonlőttek két orosz rendőrt Mégis öngyilkos merénylet Tizennégyre nőtt a szentpétervári metróban elkövetett robbantás áldozatainak száma Asztrahán. Agyonlőttek két rendőrt a dél-oroszországi Asztrahánban, a terület kormányzója, Alekszandr Zsilkin szerint a tettesek radikális iszla- misták voltak. „Radikális iszla- misták csoportja közlekedési balesetet idézett elő, majd tüzet nyitott a helyszínre érkező közlekedési rendőrökre” - áll a kormányzó sajtóközleményében. Zsilkin közölte, azonosították az elkövetőket, és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) keresi őket. A fegyveresek hétfő éjjel támadtak a közlekedési rendőrökre egy áruház előtt, többször rájuk lőttek, elvették a fegyvereiket és elmenekültek. (MTI) Hiába a tűzszünet, lőnek a szakadárok Kijav. A négy napja életbe léptetett tűzszüneti megállapodás ellenére két ukrán katona esett el, és öt sebesült meg a Moszkva által támogatott szakadárok egyre növekvő számú tüzérségi támadásainak következtében Kelet-Ukrajnában - közölte tegnap a kijevi hadműveleti parancsnokság. A legtöbb támadás a frontvonal déli szakaszát, Ma- riupol azovi-tengerparti kikötőváros térségét érte. A helyzet továbbra is feszült a Donyeck melletti Sahta Butyivka, valamint Avgyijivka településeknél. Utóbbit már hetek óta hevesen támadják a szakadárok, több ízben nemcsak katonai állásokat lőttek, de lakott területekre is csapódtak be lövedékek. (MTI) Brexit: ismeretlen gazdasági kockázat London. A brit kormány még fel sem mérte azokat a gazdasági, jogi és egyéb kockázatokat, amelyek abból erednének, ha a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások megállapodás nélkül zárulnának - áll a londoni alsóház brexittel foglalkozó bizottságnak tegnap ismertetett jelentésében. A tanulmány szerint az egyik fő aggodalomforrás az, hogy a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának cégei elveszthetik európai szolgáltatásnyújtási engedélyeiket, ha a brit EU-tagság úgy szűnik meg, hogy nincs megállapodás az EU-val a további kereskedelmi kapcsolat- rendszerről. A kormány nem mutatta ki hatásvizsgálatokkal, „mi lehet még rosszabb a megállapodás elmaradásánál”. (MTI) USA: megvonja a pénzt az ENSZ-től New York. Az Egyesült Államok megvonta pénzügyi támogatását az ENSZ Népesedési Alapjától (UNFPA). Azért szüntetik meg az UNFPA pénzelését, mert támogatj a vagy részt vesz egy kínai program szervezésében, amely kényszerabortuszokat, illetve nem önkéntes meddőségi beavatkozásokat bonyolít le. (MTI) Tisztelgés a metróban. A városban nemzeti gyászt rendeltek el. (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Szentpétervár. A szentpétervári metrón egy kirgiz származású férfi követett ei öngyilkos merényletet, aki kapcsolatban állt szélsőségesekkel. Az Oroszországban élt merénylő 22 éves volt. A halálos áldozatok száma 14-re nőtt. Az elkövető a metrókocsi közepén állt, nem messze az ajtótól. „A robbanószerkezet vagy a testéhez volt erősítve, vagy a hátizsákjában volt, vagy kézben tartotta azt, a hasa magasságában” - mondta a névtelenül nyilatkozó forrás. A robbantó egyik kezét vezetékekkel együtt találták meg és azt szakértői vizsgálatra küldték. A detonáció helyszínén sok, az áldozatoktól származó testmaradvány is szétszóródott. A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Plos- csagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak. A működésbe hozott, fémgolyókkal és anyacsavarokkal megtöltött szerkezet robbanóereje 200-300 gramm trotilnak felelt meg. A Rosszija 24 hírtelevízió úgy tudja, hogy a Ploscsagy Voszsztanyija állomáson felfedezett pokolgép robbanóereje egy kilogramm trotilnak felelt meg, így sokkal nagyobb pusztítást okozhatott volna, mint az, amelyet működésbe hoztak. Kirgiz lehetett az elkövető Kirgiz származású orosz állampolgár a szentpétervári metrórobbantás elkövetője - jelentette be a kirgiz GKNB biztonsági szolgálat szóvivője. Rahat Szulajmanov szóvivő szerint a támadó valószínűleg a 22 esztendős, Os városában született Ak- barzson Dzsalilov lehet. Sajtóértesülések szerint Dzsalilov kapcsolatban állt Oroszországban betiltott csoportokkal. Hivatalosan is a Kirgizisztán- ból Oroszországba elszármazott Dzsalilovot nevezte meg a metróban elkövetett robbantás gyanúsítottjaként az orosz Nyomozó Bizottság. Dzsalilov genetikai nyomot hagyott a második, fel nem robbant pokolgépet tartalmazó táskán is. Ezért a legfontosabb bűnügyekben nyomozó orosz szövetségi hatóság szerint a genetikai bizonyítékok és a biztonsági kamerák felvételei alapján „okkal feltételezhető, hogy a metrókocsiban elkövetett terrorcselekmény mögött ugyanaz az ember áll, aki a Ploscsagy Voszsztanyija állomáson hagyott egy robbanószerkezetet tartalmazó táskát”. A Kommerszant napilap úgy értesült, hogy Dzsalilovnak a robbanás után csak a feje maradt épen, az alapján azonosították. A robbantás téma volt Szergej Lavrov orosz és Er- lan Adildaev kirgiz külügyminiszter moszkvai megbeszélésén. Adildaev szerint meg kell várni, hogy a biztonsági szervek megállapítsák, hogy valóban kapcsolatban állt-e az Iszlám Állam terrorszervezettel. Mindkét miniszter hangsúlyozta a terrorellenes összefogás fontosságát. Újabb szigorítás jöhst Tizennégyre emelkedett a szentpétervári metróban elkövetett pokolgépes robbantás áldozatainak a száma - közölte tegnap az orosz egészségügyi miniszter. Veronyika Szkvorcova szerint 11 ember a helyszínen halt meg, míg hárman később haltak bele súlyos sebesüléseikbe. A szentpétervári kórházakban 49 sebesültet ápolnak, közülük 12-nek súlyos az állapota. Georgij Poltavcsen- ko szentpétervári kormányzó közölte, hogy három külföldi - fehérorosz, tádzsik és üzbég - állampolgár van az áldozatok között. Bombafenyegetés miatt tegnap átmenetileg lezárták a szentpétervári metróhálózat egyik legforgalmasabb csomópontját, a Szennája Ploscsagy, a Szpaszkaja és a Szadovaja állomást. Az orosz sajtó a robbantás politikai és társadalmi következményeit boncolgatta. A Kommerszant napilap úgy véli, a merénylet további hatósági szigorításokat eredményez majd és megváltozik a politika napirendje. Putyin orosz elnök lehet „a megmentő, a kemény kéz”. A Vedomosztyi napilap a titkosszolgálatok felelősségét kérte számon. A titkosszolgálatok csupán újabb jogköröket kapnak és újabb pénzeket. Orosz sajátosságként említve, hogy nincs nyilvános felelősségre vonás náluk. Soraikban utoljára csupán 1995-ben volt tisztogatás, azután, hogy 200 csecsen harcos támadta meg a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházát, majd elba- rikádozta magát egy kórházban, ahol 1500 embert ejtettek fogságba. Az emlékezet virágai az ismeretlen katona emlékművénél (tasr/ap) Teret veszítő demokrácia Mérges gázt vetettek be Mérges gázzal hajtottak végre légi csapást tegnap Szíria északnyugati részén, legalább 100 ember meghalt, 400-an pedig légzési nehézségekkel küszködnek - közölte az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). Damaszkusz/Brüsszel. A londoni székhelyű emigráns szervezet szerint az emberek a mérgező gáz következtében fulladtak meg Han Sejkun településen. Az OSDH azt nem közölte, milyen típusú gázról lehet szó, és ki hajtotta végre a támadást. Százak szenvednek légzési problémákkal, egészségügyi források ájulást és hányást említettek a tünetek között, az áldozatoknak habzott a szája. Idlíb tartományt a kormányellenes erők és szélsőségesek uralják. A 2011 márciusa óta tartó, 320 ezer halálos áldozatot szedő konfliktus során már számos alkalommal érkeztek hűek mérges gázok bevetéséről. A kormányerők tagadják, hogy vegyi fegyvert vetettek volna be a harcokban. Szíria 2013-ban ratifikálta a vegyi fegyverek tilalmáról kötött nemzetközi egyezményt. Elsődlegesen a Bassár el-Ászad elnök vezette rezsim felelős a Szíriában kedden elkövetett feltételezett vegyifegyver-támadás- ért - szögezte le Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonság- politikai főképviselője. Több mint 20 halálos és 70 sebesült áldozata van a Damaszkusztól keletre fekvő - az ellenzékiek fellegvárának számító - Kelet-Gútát ért légi- és tüzérségi támadásoknak. A legtöbb halálesetet Kelet-Gúta legnagyobb településén, Dúmán jegyezték fel, ahol ismeretlen felségjelzésű repülők bombáztak. Ezzel párhuzamosan a szíriai kormányerők tüzérsége rakétákat lőtt ki Kfar Bat- nára, Szakbára és Hamúrijára, e támadásokban nyolcán sebesültek meg. A támadásokra a szír hadsereg és szövetségeseinek előrenyomulásával egy időben került sor. A kormányerőknek sikerült megközelíteniük a főváros északkeleti részén található Barze külvárosi negyedét, ahol az Ahrar al-Sham, az Első Brigád és a Dzsejs al-Iszlam nevű iszla- mista csoport tartózkodik A támadásokra válaszul Kelet-Gúta felől több rakétatámadást hajtottak végre a főváros központja ellen - rakéták csapódtak be az Omajjádok terénél és az al-Kaimárija kerületében. (MTI) Washington. A washingtoni székhelyű Freedom House non- profit szervezet posztkommunista országokról szóló friss jelentése szerint a beszámolók közzétételének kezdete, azaz 1995 óta most fordult elő először, hogy a Közép- Európától Közép-Ázsiáig teijedő térségben több tekintélyelvű rezsim van, mint megszilárdult demokrácia. Az egykori keleti tömb 29 országáról szóló, A populizmus hamis ígérete c. éves jelentésében a Freedom House rámutatott: míg konszolidált tekintélyelvű rezsimből nyolc van a vizsgált térségben, megszilárdult demokráciából csak hét. 2005-ben még 4:8 volt az arány a demokráciák javára. A 2017-es jelentés szerint a vizsgált országok több mint felénél (18 állam) romlott a demokráciamutató. Soha nem szerepelt még olyan rosszul Magyarország a Freedom House jelentésében, mint most: a 2016-os évet összegző Nations in Transit kiadványban a régió utolsó helyére csúszott vissza, Románia és Bulgária is megelőzte. A nonprofit nemzetközi szervezet hét mutató alapján becsüli fel az egyes országok demokrácia pontszámát. A vizsgált hét területből Magyarország esetében ötnél állapított meg visszaesést a Freedom House: romlott a magyar állam teljesítménye a választási folyamatok, a civil társadalom, a független média, a demokratikus kormányzás és a korrupció esetében is. Két területen, az önkormányzati kormányzás és az igazságszolgáltatás esetében nem történt változás 2015-höz képest. A friss jelentésben Magyarország Lengyelországgal közösen külön fejezetet kapott, mivel a Freedom House szerint a két ország közelmúltbeli visszaesése között sok a hasonlóság, és le lehet ebből vonni tanulságokat más országok számára is. Az elmúlt évtizedben régiónk országainak demokratikus pontjai gyorsabb ütemben csökkentek, mint a másik két vizsgált régióé, a Balkáné és Eurázsiáé. Főleg a korrupció növekedése és a szabad sajtó elleni támadások miatt. A nagy zuhanásnak komoly szereplője Magyarország, ugyanis déli szomszédunk vitte véghez a legnagyobb visszaesést. Szlovákiát és Csehországot a konszolidált demokráciák közé sorolták, Magyarországot Szerbiával és Romániával együtt a részlegesen konszolidáltak közé. (MTI,444 hu)
