Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-01 / 77. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. április 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Egy délibáb nyomában A csütörtöki szavazás egy pillanatra visszaadhatta az emberek hitét SZALAY ZOLTÁN ~W" r # hitte volna, hogy ~m ilyet is leírhatunk I 2017-ben, de a szlovákiai demokratikus parlamenti pártok politikusai végre józan döntést hoztak. 124 képviselő támogatta a kilencvenes évek maffiaállamával való leszámolást. Néhány héttel ezelőtt még teljesen valószínűtlennek látszott, hogy erre sor kerülhet. Most egy sziszifuszinak tűnő küzdelemben értek el kulcsfontosságú előrelépést. A folyamat még így is nehézkes, véglegesen csak május végére derül ki, valóban megszűnnek-e a mečiari amnesztiák. Ezek után dől el, folytatódhatnak-e azok a büntetőjogi eljárások, amelyek az amnesztiák kihirdetése miatt szakadtak félbe. Odáig, hogy a kilencvenes évek politikai bűnözői közül bárki is rács mögé kerüljön, még rettenetesen hosszú út vezet. Mi történhet? Kicsi a valószínűsége, hogy ezek után ne találtatna 90 képviselő az amnesztiák eltörléséről szóló határozathoz. Az már valószínűbb, hogy az Alkotmánybíróságon megtörik ez a mostani lendület. Jelen pillanatban nehezen elképzelhető, hogy az alkotmánybírók rábólintanak a határozatra: valószínűbb, hogy nem hoznak döntést, ahogy ezt már több hasonló, politikailag kényes ügyben tették. Nem lepődnénk meg, ha megpróbálnák elkenni a dolgot: a 60 nap leteltével így a parlament határozata érvényes maradna. Ez esetben az igazságszolgáltatásé lesz a következő kulcsszerep: Michal Serbin korábbi ügyész épp egy hete megjelent inteijúnkban mondta: a vádirat kész, csak elő kell venni a fiókból. Bátor ügyészekre és bírókra lesz szükség, hogy az egész mostani politikai felhajtás valódi értelmet nyerjen. És felelős állampolgári kiállásra, hogy az ügy ne vesszen el az igazságszolgáltatás labirintusában. A csütörtöki parlamenti szavazás egy röpke pillanatra visszaadhatta a hitet az embereknek: van olyan fontos ügy, amely mögé odaáll az egész demokratikus politikai spektrum. Egészen bizarr pillanatoknak lehettünk tanúi, amikor Sulik és Matovič még meg is dicsérte a koalíciós vezetőket rugalmasságukért. Ez talán azt mutatja, nem teljesen reménytelen a hazai demokrácia helyzete. Egy másik fontos tanulsága a csütörtöki szavazásnak, hogy a parlamentben ülő fasiszták ismét levizsgáztak felelősségtudatból. Ismét megmutatták, képtelenek józanul mérlegelni, és nem fontos nekik az ország demokratikus rendje. Az is kiderül hamarosan, Robert Fico mennyire gondolta komolyan a mečiari örökség felszámolását. Még mindig megteheti ugyanis, hogy az amnesztiák eltörlését fényes politikai sikerként könyvelje el, ugyanakkor a háttérben biztosítsa, hogy senkinek ne essen bántódása a maffiaállam bűnözői közül. A valódi siker és politikai eredmény az lesz, ha megszületnek az első bírósági ítéletek. De ez még most is délibábnak tűnik. A színház határai BEKE ZSOLT N em minősül újdonságnak annak megállapítása, hogy már csak az elvakultak hisznek abban, hogy a határ túloldalán nemzetépítés folyik. Ferge Zsuzsa szociológus mondja, hogy Magyarországon a rendszerváltás után egyetlen párt jelentkezett átfogó tervvel a szociális politika terén, és ez nem volt más, mint a 2010 utáni Fidesz. Csakhogy ez nem az alsóbb és egyre süllyedő rétegek felemelését célozta, hanem a hierarchia fenntartását, sőt, a társadalmi olló tágabbra nyitását. A hierarchia őrzése klasszikus konzervatív gondolat, azonban az Orbán-rezsim mindezt felettébb erőszakos módon vitte át a gyakorlatba, aminek az olló nyitása is az egyik oka, vagy éppen következménye volt. Mindeközben pedig mintha régi módon a nemzet alatt a nemességet értené, egy újkori feudális réteg kialakítását vitte véghez. A művelet során az elitet is megpróbálta átalakítani, mind összetételét, mind minőségét tekintve. Feuda- lista terve sajnos az elit teljes spektrumát érinti, hiszen annakjó esetben határozott véleménye van az antidemokratikus intézkedésekről. Nem csupán az ún. rendszerváltó elit ellen lép fel, amely egyes vélemények szerint túloz, amikor a politikába való közvetlen beleszólás jogát vindikálja magának. Hanem azok ellen is, akik nem szeretnének beleszólni semmibe - elég, ha a nemzeti jelző hiányzik jellemzésükből. Vagy épp olyan emberrel/intézménnyel állnak kapcsolatban, aki/ami nem illethető ezzel a jelzővel. Jó példa a Közép- Európai Egyetem (CEU), amely egy hónapja még nem engedett területén kormányellenes vitát folytatni a Momentum Mozgalomnak, mára pedig a megszűnés szélére került. Az elit átformálása elől a kultúra sem menekül. Az orbáni gépezet a feje tetejére állítja annak minden szegmensét. Legutóbb Jordán Tamás esete jelezte a rendszer gátlástalanságát. Jordánt egyetlen pályázóként nem választották meg az általa létrehozott szombathelyi Weöres Sándor Színház élére, hiába állt ki mellette a város színház iránt érdeklődő lakosainak többsége, illetve a szakma legjava, élükön a nemzet színészeivel. Később, kegyet gyakorolva, egy évre megbízottként meghagyták funkciójában. A direktor szakmai alázatát, elszántságát és kitartását bizonyítja, hogy ilyen körülmények között is folytatja munkáját. Mégis van lejjebb. Szombathely alpolgármestere a városi képviselői-testület ülésén Jordán koráról nem éppen szalonképesen beszélve azt mondta, hogy képes volt két Alföldi-előadás közt elmenni Kálmán Olgához a Hírtévébe. Aki még nem tudta volna, hogy miért is kell mennie, ezek után a markerek után ráérez. Mindamellett a színház munkáját a jogi, kulturális, sport és civil ügyekkel foglalkozó bizottság fogja szakmailag ellenőrizni ajövőben. Létezni lehet ilyen körülmények között is, ha úgy adódik. Élni... „Felülete fényesebb, világosabb, sósabb" LAJOS P. JÁNOS komoly csinnadrattával bemutatott élelmiszervizsgálat eredményei ellenére kipukkadni látszik a nagy élelmi- szerbotrány-lufi. Meglepő lenne, ha a V4-ek a magyar földművelésügyi minisztérium vizsgálatának eredményével a zsebükben Brüsszelben rárúgnák az Európai Bizottságra az ajtót, és vállalva, hogy kinevettetik magukat, követelnék, hogy a kréker ugyanolyan hólyagos legyen Magyarországon is, mint Belgiumban. Ugyan Fazekas Sándor miniszter azt állította, hogy „kettős mérce” működik a multiknál, Magyarországra silányabb minőségű élelmiszert szállítanak vagy helyben silányabb minőséget gyártanak, az általa készíttetett vizsgálat eredménye nem ezt bizonyítja, vagy legalábbis a különbség nem akkora, mint ahogyan azt ő beállította. Feltehetően arra számított, hogy a vizsgálat eredményeit már senki nem olvassa el, különben nem tette volna fel a Nébih honlapjára. Mit vizsgáltak? 96 termékpárt, ebből 51 párnak teljesen azonos volt az összetétele, 25 azonos márkájú és külső megjelenésű volt, 20 pedig csak hasonló, vagyis a márka és az összetétel sem volt azonos. Mire jutottak? Például arra, hogy a cseh Közel jobb, mint a magyar. Meglepő módon ugyanis azonos terméknek vették a Popovicében gyártott 4,8 százalékos alkoholtartalmú Közel sört a Magyarországon, a Dreher által gyártott 4 százalék alkoholtartalmú Közeliek Az összetevőkben ugyan nem találtak különbséget, de azt a megdöbbentő „érzékszervi különbséget” fedezték fel, hogy a cseh sör, jobb minőségű”. Aki ezért megharagszik a Közeire, annak javaslom, hogy igyon Heineként, amin ugyan vörös csillag van, de a magyar földművelésügyi minisztérium szerint is ugyanolyan Ausztriában, mint Magyarországon. A sokat emlegetett Nutella sem rosszabb Magyarországon, mint a sógoroknál vagy Olaszországban. Az osztrák és a magyar termék közt nem találtak különbséget sem összetevők, sem íz tekintetében, az olasz azonban „világosabb és lágyabb”, ellenben a magyar sötétebb. 25 olyan terméket találtak, amelyek esetében maga a gyártó ismeri el, hogy eltérő az összetételük. Ilyen például a német és a bolgár Milka tejcsokoládé. A kakaótartalom és egyéb fontos alapanyagok esetében ugyan nincs különbség, de a bolgár a szójalecitin mellett még egy emul- geálószert is tartalmaz, és világosabb, kevésbé krémeš. Ezzel szemben a belga TUC sós kréker (Kräcker) nem tartalmaz napraforgólecitint, míg a magyar igen, a belga „felülete kevésbé érdes és hólyagos, sötétebb, kevésbé sós”, viszont a magyar „felülete fényesebb, világosabb, sósabb”. A meglehetősen nevetséges példákat még tovább sorolhatnám, de ezek a különbségek csak arra jók, hogy egy összesített táblázatban kimutathassák, hogy hány termékben találtak különbséget. Az ugyanis jól hangzik, hogy az 51 azonos termékből 27 esetében érzékszervi különbséget találtak. Csak valaki utána ne nézzen, hogy milyen különbséget. FIGYELŐ Orbán Viktor a „Soros-egyetemről" A „Soros-egyetem” jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Emlékeztetett: az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük Soros György egyeteme is. Hiába milliárdos valaki, Magyar- országon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat - hangoztatta, hozzátéve: „a csalás az csalás, akárki is követi el. Magyarország egy olyan ország, amely a tudást támogatja, de a csalást nem tűri el”. Az egyetem erre az állításra máris reagált, hangsúlyozva: „A CEU teljes mértékben visszautasítja a miniszterelnök azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el.” Arra a kérdésre, hogy szerinte fél- egy év múlva is lesz-e Középeurópai Egyetem (CEU) Magyar- országon, Orbán azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben. A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatra utalva jelezte, egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kormányközi megállapodást kell kötni. Arra a felvetésre, hogy a CEU-val is tárgyalnak-e, Orbán azt felelte: a CEU- nak csak be kell tartania a törvényeket, „velük nem kell tárgyalnunk, mert - lehet, hogy szeretnék, de - most még nem ők az amerikai kormány”. A miniszterelnök kiemelte: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmeznivalójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet nem fair. Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest „van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomák egy magyart meg egy amerikait” —fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és „felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját egyetemeinket hátrányba hozni”, és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek. A CEU-ra többek között azért nehéz bekerülni és jelentkeznek oda annyian a világ minden részéről, mert vannak szakok, melyek után valóban két országban akkreditált diploma jár. Hogy ez miért okozna kárt a többi magyar egyetemnek, az rejtély. (MTI, 444.hu)
