Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-28 / 98. szám, péntek

KULTÚRA A kormány megmenthetné a kiadókat Ami a magyar könyvpiacon óriási összeg, az állami beruházásokhoz képest bagatellnek számít (Fotó: litera.hu) JUHÁSZ KATALIN A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésé­nek 3 milliárd forintos állami segítségre lenne szüksége az Alexandra könyvbirodalom csődje miatt válságba került piac megmentéséhez. Az Orbán-kormány azonban nem sieti el a döntést, a szervezet máig nem kapott választ arra a javaslatcsomagra, amelyet hetekkel ezelőtt fogalmazott meg. Kocsis András Sándor­ral, az MKKE elnökével beszélgettünk a kilátásokról. Ez egy meglehetősen bonyolult modell, amelynek lényege, hogy a bedőlt Alexandra kereskedelmi partnerei komoly összeggel tar­toznak a könyvkiadóknak. Lát ki­utat ebből a helyzetből? A két főszereplő a Könyvbazár nevű nagykereskedelmi cég és a Rainbow Kft. kiskereskedelmi vál­lalat, amely 56 könyvesboltot mű­ködtetett. Januárban Matyi Dezső tulajdonos bejelentette az Alexand­ra fizetésképtelenségét, ami azt je­lenti, hogy 2,5—3 milliárd forint lát­szik elveszni. Ez a magyar kiadói pi­acon iszonyatos összeg, és sok ki­sebb kiadót hoz nehéz helyzetbe, il­letve léhetetlenít el. Már akkor meg­fogalmaztunk néhány javaslatot, amelyekre elutasító választ kaptunk. Ezek után összeállítottam egy hat­pontos rövid- és középtávú javaslat- csomagot, amelyet elküldtem Orbán Viktor miniszterelnöknek. Egy hó­nap múlva azt a választ kaptam, hogy az ügyet továbbították Varga Mi­hály pénzügyminiszterhez. Azóta semmi nem történt. Tehát továbbra sem tudni, mi lesz a könyvkiadók kintlevőségei­vel? Sajnos nem. Daniel Kehlmann világhírű német író azt nyilatkozta, hogy a magyar irodalom a világ él­vonalában van. Szerinte ha egy 10 milliós ország ennyi kiváló írót tud kitermelni, akkor bizony a világiro­dalom egyik központja Magyaror­szág. Ez egy közös kulturális kin­csünk, itt nincsjobb- és baloldal. Úgy vélem, ennek a kincsnek a megmen­tése stratégiai feladat. Mi soha nem leszünk a vas és acél országa, sem mezőgazdasági nagyhatalom, vi­szont olyan tudományos és kulturá­lis potenciállal rendelkezünk, amire nagyon vigyáznunk kellene. Ezt az igyekezetei sajnos nem látom. Hárommilliárd forint bagatell összegnek tűnik a stadionok épí­tésének költségeihez, illetve más nagyszabású állami beruházáshoz képest... Szerintem is inkább gesztusértékű segítség lenne, ha az Állami Követe­léskezelő Részvénytársaság felvásá­rolná a kiadók követeléseit. Hiszen egy jogi személy nagyságrendekkel több eséllyel tud megjelenni a felszá­molásban, mint hétszáz beszállító. El tudja képzelni, hogy hétszáz kisebb- nagyobb cég bármit is visszaszerez­het a kintlevőségeiből? Milyen indokkal utasította el az állam az önök első javaslatát? Azzal, hogy az EU-normatívák nem engedik az ilyen jellegű támo­gatást. Ami abszolút nem így van, hi­szen ez nem támogatás, hanem egy piaci tranzakció. Arról is vitázunk a kormánnyal, hogy a nyomdából ki­jövő könyv vajon termék-e avagy szolgáltatás. A kormány szerint szol­gáltatás, amit nem lehet levonni az iparűzési adóalapból. Ez európai vi­szonylatban is példátlan, sehol nem minősül szolgáltatásnak a könyv. A másik problémát a társasági adó je­lenti. Jelen pillanatban a kiemelt lát­ványsportok, a film és a színházak fo­gadhatnak el pénzt vállalkozásoktól. Megkérdeztem, hogy a könyv miért nem tartozik ebbe a kategóriába? Azt a választ kaptam egy kormánytiszt­Kocsis András Sándor nem túl optimista És szerintem év végére elkerülhetet­len lesz 4—5 milliárd forintos forgal­mi veszteség. A magyar állam mindeközben horribilis összegekkel támogat bi­zonyos projekteket, például a Nemzeti Könyvtár sorozatot, vagy az Arany-emlékév kapcsán megje­lenő kötetet, amelyre a szlovákiai Méry Ratio kiadó kapott támoga­tást. Erről mi a véleményük? Szerintünk a versenytörvénybe, a vállalkozás szabadságának elvébe ütközik, hogy az állam beleavatkozik a tisztán piaci szabályok szerint működő magyarországi könyvkiadás rendszerébe. Az ön által említett könyvsorozat 380 millió forinttal va­ló támogatása számomra felfoghatat­lan. A másik egy kétezer példányban megjelenő, 40 millióval támogatott kötet. Ugyancsak a Méry Ratio fogja megkapni azt a 140 milliós állami tá­mogatást, amelyből Arany Toldiját adják ki díszkötésben, Jankovics Marcell illusztrációival. Nem akarok összegekkel dobálózni, de viszony­lag pontosan meg tudom mondani, mennyibe kerül 140 ezer példány ki­adása. Az az összeg köszönővi­szonyban sincs a kötetre megítélt, példátlanul magas támogatással. És persze azt is helytelennek tartom, hogy a kormány pályázat nélkül je­lölt ki egy kiadót erre a feladatra. A kiadó ez esetben semmilyen piaci kockázatot nem visel, hiszen a köte­tet minden Kárpát-medencei érettsé­giző megkapja. Miközben az összes többi kiadó bizományos értékesítési formában kénytelen tevékenykedni, komoly finanszírozási kockázattal. Hány kiadó működik ma Ma­gyarországon? Nehéz megmondani. Tizenöt na­gyobb kiadó jegyzi a forgalom ötven százalékát, de összesen több száz kisebb-nagyobb kiadóról, családi vállalkozásról beszélhetünk. Ezek kerültek a legkomolyabb veszély- helyzetbe. Ha az állam nem lép, be­dőlnek. Hitellel nem tudják finanszí­rozni az elkövetkező időszakot, mert ha mínuszba kerül a mérlegük az elő­re leírt éves veszteség miatt, akkor nem kapnak banki hitelt. A kis ki­adóknak ugyanis általában nincs in- gatlanvagyonuk. A könyvkészletet pedig nem fogadja el fedezetként a bank. Az erősek tehát erősebbek lesz­nek, a gyengék gyengébbek. Maga a szakma túléli ezt a válságot, de vérzik a szívem, mert adott esetben konku­rens kiadók mehetnek tönkre. Ha egy kiadó azért dől be, mert nem dolgo­zik jól, azt mondom: ilyen a piac. De ha azért kénytelen lehúzni a redőnyt, mert valakik eltüntették a pénzüket, az bizony nincs rendben. Együttlét Dunaszerdahelyen Dunaszerdahely. A tegnap megkezdődött 27. Tartóshullám - Mediawave Együttlét komá­romi eseménysorozata mellett Dunaszerdahely, azNFG Klub is kínál programokat az érdeklő­dőknek. Ma 17 órától a Media­wave nemzetközi filmversenyé­re beérkezett alkotásokból lát­ható válogatás: kisjátékfilmek, animációk, dokumentumfilmek a világ minden tájáról. Este nyolckor a budapesti AZNAP projekt ad koncertet: a transz- etno ösvényein járva a szarmata és szláv népzenei elemeket öt­vöző zenekar expresszív átélésre invitál. Holnap 13.00-kor indul a nemzetközi filmversenyre beér­kezett pályamunkák vetítése, este nyolctól pedig a Moon Base Patel Disco (azaz a közös név mögött megbújó két érsekújvári DJ) vezényli le a Mediawave dunaszerdahelyi afterpartiját. A kétnapos együttlét egész ideje alatt megtekinthető Husz- licska Áron, azaz Huszlion grafikusművész poszterkiállítá­sa azNFG Klubban. (ú) Elhunyt Jonathan Demme filmrendező New York. Elhunyt Jonathan Demme Oscar-díjas amerikai film­rendező, olyan művek alkotója, mint A bárányok hallgatnak, a Philadel­phia vagy A mandzsúriai jelölt. Szó­vivőjének közlése szerint a nyelő­csőrákban szenvedő 73 éves filmes szerda reggel halt meg. Demme azon ritka filmesek közé tartozott, akik saját útjukat járva let­tek sikeresek Hollywoodban, szíve­sen forgatott tabudöntögető, ellent­Legnagyobb sikere A bárányok hall­gatnak volt (TASR/AP-felvétel) mondásos filmeket, amelyek szóra­koztatók, de a szereplők lelkének mélységeit tátják fel. Néhány kis költségvetésű filmben való köz­reműködés után a hetvenes évek vé­gétől forgatott komolyabb munkákat. Pályafutása legnagyobb sikere 1991- ben az Oscar-esővel jutalmazott A bárányok hallgatnak című pszi- chothriller lett, Demme a rendezésért járó Oscar-díjat vehette át. Sikerso­rozatát a Philadelphia - Az érinthe­tetlen című drámájával folytatta. A film főhőse egy nagyvállalat tehet­séges, homoszexuális ügyvédje (Tom Hanks alakította), akit kirúgnak, mi­után megtámadja az AIDS, de ő a tár­gyalóteremben bebizonyitja, hogy jogtalanul bocsátották el. Jonathan Demme a zene területére is kirándult, megrendezte a Talkin Heads koncertfilmjét, majd néhány klipet Neil Young, Bruce Springste­en, a New Order és a Fine Young Cannibals számára. A Justin Timber- lake énekesről forgatott, JT and the Tennessee Kids című tavalyi kon­certfilmje volt az utolsó nagyobb munkája. (MTI) Már látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Ige-idők - A reformáció 500 éve című kiállítása. A nagyszabású tárlat csaknem 100 kölcsönző intéz­mény (magyarországi és határon túli múzeumok, gyűjtemények és egy­házközségek) összefogásának eredménye. Az együttműködésnek kö­szönhetően a közönség több mint 400 - köztük több, múzeumban eddig soha be nem mutatott - tárgyat tekinthet meg november 5-ig Budapes­ten. A páratlan kincsek között ott vannak az erdélyi fejedelmek portréi, Hu­szár Gál énekeskönyve, amely a világon egyetlen példányban létezik, az Esterházy-gyűjtemény egyes darabjai, a 17. századi politikai röplapok, va­lamint a 18. századi torvaji szószékorgona (képünkön). (Fotó: MNM) viselőtől, hogy a könyv az üzleti élet része. Hát a színház és a film vajon mi? A focicsapat vajon nem üzleti vállalkozás? Szerintem abszolút po­litikai döntés kérdése, hogy kit akar­nak támogatni, és kit nem. Tételezzük fel a legrosszabbat, azt, hogy továbbra sem történik semmi. Ez esetben mi várható? Az, hogy több kiadó erősen redu­kálni kényszerül a tevékenységét, il­letve többen tönkre fognak menni. Ezt az irgalmatlan mennyiségű kieső for­góeszközt ugyanis nem lehet pótolni. Egy évet adok ennek a folyamatnak, ennyi idő alatt talán konszolidálni tudja magát a magyar könyvszakma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents