Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-04 / 79. szám, kedd
8 KÜLFÖLD 2017. április 4. | www.ujszo.com RÖVIDEN Uniós tanácskozás a szír helyzetről Luxembourg. Elképzelhetetlen, hogy a szíriai politikai helyzet újra olyan legyen, mint a háborút megelőzően - jelentette ki Fe- . derica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az uniós tagországok külügyminisztereinek tárgyalásán. Hangoztatta: az Európai Unió mindig is azt az álláspontot képviselte, hogy lehetetlen visszaállítani azt a helyzetet, amely a konfliktusok kitörését megelőzően, 6-7 évvel ezelőtt volt Szíriában. Jean-Marc Ayra- ult francia külügyminiszter kijelentette, a szíriai rendezés csak úgy képzelhető el, ha Bassár el- Aszad szír elnök „eltűnik” a politikai életből. Franciaország nem tudja elképzelni, hogy Aszad bármilyen formában vezesse a rendezés után létrejövő új Szíriát. Sigmar Gabriel német külügyminiszter szerint Bassár el-Aszad szíriai elnök diktátor. (MTI) Örmény választás: nyert a kormánypárt Jereván. A Szerzs Szargszján államfő vezette kormánypárt nyerte meg a vasárnapi örményországi parlamenti választást. Az Örményország Köztársasági Pártja a voksok 49,12%-át szerezte meg, míg a Gagik Carukján dúsgazdag üzletember nevével fémjelzett ellenzéki pártszövetség a szavazatok 27,32%-át gyűjtötte össze. A vasárnapi volt az első parlamenti választás a 2015-ös alkotmányreform óta, aminek értelmében az államfő hatáskörei Szargszján hivatali idejének lejárta után, 2018-ban a miniszterelnökre szállnak át. (MTI) Izraelt már védi a Dávid Parittyája Jeruzsálem. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök óva intette Izrael ellenségeit az ország megtámadásától a Dávid Parittyája nevű rakétaelhárítórendszer avatásán ünnepségén. Netanjahu rendkívül fontosnak nevezte az Amerikával közösen kifejlesztett, közepes hatótávolságú rakéták elfogására tervezett védelmi rendszert, és hangsúlyozta, „aki megtámad minket, az életveszélynek teszi ki magát”. A Hacer katonai bázison átadott új rendszer 40-300 km távolságról, vagyis elsősorban Libanonból indított rakéták ellen nyújt majd védelmet. (MTI) Oroszország 24 órán belül támadna Vilnius. Litvánia titkosszolgálata szerint Oroszország katonai fejlesztései révén a parancs kiadását követően már 24 órán belül képes lenne támadást indítani a balti országok ellen, és ez a gyorsaság arra kárhoztatná a NATO-t, hogy csupán a térségben eleve jelen lévő erőivel tudna ellenállni. A három kis ország egyre nyugtalanabbul tekint Moszkvára azóta, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet. (MTI) Vucsics lesz az új szeri» elnök Az egykor kőkemény nacionalista szerb kormányfő elsöprő fölénnyel nyerte a választást MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Belgrád.Alekszandar Vucsics nyerte meg a vasárnapi szerbiai elnökválasztást - közölte tegnap a választási bizottság. A kormányfőre a polgárok 55,1396-a adta a voksát. Szása Jankovies korábbi ombudsman a szavazatok 16,25%-át szerezte meg, a 3. helyen pedig az elnökválasztás legkomolytalanabb jelöltje végzett. Ljubisa Preletacsevics Beli, egy viccpárt jelöltje ironikus kampányával a szavazatok 9,43%-át gyűjtötte be. A választás eredményeiből az is látszik, hogy gyengült a radikális jobboldal támogatottsága. A voksolás legnagyobb vesztese az ultranacionalista Vojiszlav Seselj, akire a szavazók csupán 4,47%-a voksolt, és ez az ötödik helyre volt elég. Seseljt csak egy kicsivel előzte meg a szintén nacionalista húrokat pengető, de 'mérsékeltebb álláspontot képviselő volt külügyminiszter, Vük Jeremies. A megalázó vereséget Seselj gyakorlatilag azzal ismerte el, hogy nem állt az újságírók elé, amire a korábbi választások alkalmával soha nem volt példa. A Seselj vezette Szerb Radikális Párt a tavalyi előrehozott parlamenti választáson a 3. helyen végzett a voksok 8,1 %-ának megszerzésével, így az eredmény népszerűsége óriási csökkenéséről tanúskodik. A hivatalban lévő Tomiszlav Ni- kolics államfő mandátuma május 31- én jár le, ezt követően teheti le elnöki esküjét Alekszandar Vucsics, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezetője. Arról már az új elnök dönt, kit javasol miniszterelnöknek maga helyett, a pártok jelöltjeivel júniusban kezdheti meg a konzultációkat. Nem kizárt, hogy az új kormányfő kinevezésével egy időben kormányátalakításra is sor kerülhet, és elképzelhető, hogy új védelmi és kulturális minisztere lesz az országnak. Vucsics bejelentette: elnöksége alatt a kormányfőként meghatározott irányvonalat kívánja folytatni, és meg akaija őrizni az ország és a régió stabilitását. Kiemelte, a magyar és a bosnyák többségű településeken is ő kapta a legtöbb voksot, tehát nem csak a többségi nemzet támogatását élvezi. Zene fülének. Vucsics simán nyerte a szerbiai elnökválasztást. (TASR/AP) A leendő elnök és jelenlegi kormányfő már az 1990-es évek elejétől kezdve aktívan részt vett a jugoszláv, majd a szerb politikában, 1993-ban, 23 évesen csatlakozott a Seselj vezette szélsőséges, nacionalista Szerb Radikális Párthoz (SRS), és még abban az évben a párt parlamenti képviselője lett. 1995-től már az SRS főtitkára volt. Az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején kemény hangvételű beszédekben védte a boszniai szerbek lépéseit. 1995 nyarán — néhány nappal azután, hogy a boszniai szerbek mintegy 8 ezer muszlimot gyilkoltak meg Srebreni- cában - azt mondta: „ha meggyilkoltok egy szerbet, mi 100 muszlimot ölünk meg”. E kijelentését azóta számos alkalommal a fejére olvasták, ő pedig kijelentette: azóta már megváltozott. Semjén sürget, ma dől el a CEU sorsa Semjén Zsolt miniszterelnök- helyettes tegnapi kivételessé- gi javaslatát máris megszavazta az Országgyűlés, azaz ma délig kivételes eljárásban tárgyalják meg és döntenek a képviselők a felsőoktatásról szóló törvényjavaslatról, ismertebb nevén a lax CEU-ról. Budapest. Ez azt jelenti, hogy ma az MSZP és az LMP javaslata ellenére nem lesz részletes és általános vita; helyette reggel első napirendi pontként összevont vita lesz a módosításról. Semjén Zsolt terve szerint a kivételes eljárást elrendelő döntés után három órán keresztül van lehetőség módosítók benyújtására, és az összegző módosító javaslatról való döntés után gyakorlatilag azonnal megtartanák a zárószavazást is. A házszabály szerint a kivételes eljárásban tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes eljárás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges. A miniszterelnök-helyettes „a törvényjavaslat mielőbbi elfogadásához fűződő kormányzati érdek miatt” kezdeményezte az Országgyűlés mai és holnapi napirendjének mielőbbi módosítását. Azért nevezhetjük lex CEU-nak, mert több pontja lényegében csak a budapesti egyetemet hozza lehetetlen helyzetbe. A kormány által benyújtott törvényjavaslat értelmében a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. Feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. A kormány és a Fidesz viszont már napok óta arra hivatkozik, hogy a CEU csal, törvénytelenül működik. Pedig még csak most fogják úgy megváltoztatni a törvényt, hogy annak ne feleljen meg. A CEU memorandumot juttatott el a képviselőknek a felső- oktatásról szóló törvény tervezett módosításában felmerülő „komoly jogi és alkotmányossági aggályokról”. A dokumentumban azt kérik, a képviselők ne támogassák a javaslatot. Kiemelték: a törvényjavaslat nyomán a CEU-Közép-európai Egyetem számára a további magyar- országi működés lehetetlenné válna. Tárgyalni fog a magyar kabinet és az USA kormánya a Közép-európai Egyetem ügyében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök. Száz erdélyi értelmiségi állt ki a CEU mellett. Kolozsvári, Csíkszeredái és nagyszebeni oktatási intézmények oktatói, kutatók, ügyvédek jegyzik azt a nyílt levelet, amit eddig 105-en írtak alá Balog Zoltán miniszternek címezve. A levélben azt írják, a nemzetközileg elismert tudás érték Erdélyben is, ezért kérik, hogy a kormány vonja vissza a CEU kiiktatására kitalált törvénytervezetet. Az erdélyiek azért is állnak ki a CEU mellett, mert a román kormány a magyarhoz kísértetiesen hasonló törvényt készül hozni az ottani magyar egyetemek megszorongatása érdekében. (MTI, 444.hu, hvg.hu) Trump: keményen Phenjan ellen London. Az Egyesült Államok önállóan, Kína segítsége nélkül, egyoldalú lépésekkel is hajlandó és képes felszámolni az észak-koreai atomfegyverfejlesztési program jelentette fenyegetést - mondta a brit Financial Timesnak Donald Trump amerikai elnök. Az amerikai elnök kijelentette: megvitatja az észak-koreai nukleáris fegyverkezés kérdését Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akit a napokban lát vendégül floridai rezidenciáján. Trump szerint Kínának nagy befolyása van Észak-Koreára, és „vagy úgy dönt, hogy segít nekünk Eszak-Korea ügyében, vagy úgy, hogy nem segít”. Hozzátette: ha Kína nem oldja meg az észak-koreai problémát, „majd mi megoldjuk”. Az amerikai elnök szerint az USA erre „teljes mértékben képes”. Kijelentette azonban, hogy ha Kína ebben a kérdésben segít az Egyesült Államoknak, az „Kínának is nagyon előnyös lenne”. (MTI) Lenin újra hatalomban! A baloldali kormánypárt jelöltje, Lenin Moreno nyerte meg az elnökválasztást Ecuadorban a vasárnap megtartott 2. forduló eredményei szerint. Morenóra a választók 51 százaléka adta a voksát, Guillermo Lasso ellenzéki jelöltre 49%-uk szavazott. Lasso egyelőre nem ismerte be vereségét, és a szavazatok újraszámlálását követeli, mert a szavazófülkéből kilépő választók megkérdezésén alapuló felmérés az ő győzelmét jósolta. (Tasr/ap) Gibraltár: London tombol London. London soha nem engedi meg, hogy Gibraltár akarata ellenére más ország fennhatósága alá kerüljön - közölte Theresa May brit miniszterelnök. May nyilatkozatának előzményeként komoly diplomáciai viszály robbant ki London és Madrid között, miután az Európai Tanács által a brit EU- tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalások irányelveiről összeállított tervezet gyakorlatilag vétójogot adna Spanyolországnak a Gibraltárt érintő döntésekben. May vasárnap telefonon beszélt a gibraltári önkormányzat vezetőjével, Fabian Pi- cardóval, akit biztosított arról, hogy az Egyesült Királyság „rendíthetetlenül” támogatja a jövőben is Gibraltárt és népét. Nincs szó a Gibraltár körül kialakult vita eszkalációjáról, az pedig végképp nem lehetséges, hogy az ügynek bármiféle katonai vonatkozása legyen - mondta tegnap May szóvivője. Gibraltáron 2002-ben már tartottak egy népszavazást arról, hogy a lakosság szeretne-e megosztott brit és spanyol fennhatóság alatt élni, de a résztvevők 98,5%-a elvetette ezt a megoldást. Sir Michael Falion brit védelmi kijelentette: Gibraltár lakói nem akarnak spanyol fennhatóság alatt élni, és London „maradéktalanul” megvédi ehhez fűződő jogukat. Spanyol- ország 1713-ban mondott le a 30 ezer lakosú stratégiai terület feletti felségjogról Londonjavára. (MTI)
