Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-28 / 98. szám, péntek
2 KOZELET 2017. április 28.1 www.ujszo.com Többen a szegénység küszöbén RÖVIDEN Razzia Kotlába képviselőjónól Pozsony. Extrémizmus bűncselekményével gyanúsítja a rendőrség Stanislav Mizíket, Marian Kotleba pártjának (ĽSNS) parlamenti képviselőjét, akinek irodájában tegnap a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökség tartott razziát. Mizík az egyik közösségi portálon le- zsidózta azokat, akiket Andrej Kiska államfő legutóbb kitüntetett. (SITA, ie) Nem vizsgálják Bašternák vagyonát Pozsony. Mivel az ügyészség nem találja indokoltnak, a bíróság sem fogja megvizsgálni Ladislav Bašternák vállalkozó vagyonát. A rendőrség hét különböző ügyben vizsgálódott Baštem§kkal kapcsolatban, közülük többet már lezártak. Robert Fico kormányfő kedvezményes áron továbbra is Baštemáktól bérel luxuslakást. (SITA, ie) Folytatódik a levélháború Pozsony. Andrej Danko (SNS) házelnök továbbra is hallgat a képviselői levelek ügyében. Tegnap ismét csak hivatalvezetője, Dániel Guspan állt az újságírók elé, s próbálta magyarázni a parlament hivatalának intézkedéseit. A kérdések elől végül elmenekült. Nem válaszolt arra sem, hogy konkrétan ki rendelete el a levelek felbontását és elolvasását. Állítja, hogy a levélbontás több éve bevett gyakorlat volt a parlamentben, s eddig senkit sem zavart. Az ellenzéki OĽaNO-Nova képviselői szerint Guspan egyetlen állítása sem állja meg a helyét. Kijelentették, hatodik éve képviselők, mostanáig egyetlen levelüket sem bontották fel. Az ellenzék a botrány miatt Danko menesztését követeli. (ie) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A csökkenő munkanélküliség és az ország javuló gazdasági mutatói ellenére Szlovákiában tavaly újra nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma. A legveszélyeztetettebb csoportoknak az állástalanok, a nagycsaládosok és a gyermeküket egyedül nevelő szülők számítanak. Míg a második Fico-kabinet hivatali ideje alatt, a 2013-as 695 ezerről 2015-re 640 ezerre csökkent a szegénységi küszöb alatt élők száma, tavaly, a harmadik Fico-kabinet kormányzásának az első évében újra nőtt a szegénység az országban. „Szlovákiában tavaly 670 ezer ember, a lakosság 12,7 százaléka volt kitéve az elszegényedés kockázatának, csak az elmúlt évben 30 ezerrel nőtt azok száma, akik a szegénységi küszöb alatt tengetik az életüket” - derül ki a Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó felIBOS EMESE Húsz iskola akadálymentesítését támogatja idén az oktatási tárca. A szakember szerint viszont koordinált, nemzeti stratégiára volna szükség a valódi előrelépéshez. Pozsony. Az oktatási misztérium felhívására speciális alapiskolák és azok a hagyományos alapiskolák jelentkezhetnek, melyekben integrált formában egészségkárosult diák tanul, illetve az intézmény speciális osztályába ilyen gyermek jár. A speciális óvodákkal nem számol a pályázat. A felhívásra május 26-ig jelentkezhetnek az oktatási intézmények. méréséből (EU SILC 2016), amely során az ország több mint 500 településén, nagyjából 6 ezer család életkörülményeit mérték fel. Családok a csőd szólón A Statisztikai Hivatal szerint a szegénységi küszöb az egyszemélyes háztartás esetében tavaly havi 348 euró volt, akinek a havi jövedelme ennél alacsonyabb, az a szegénységtől fokozottan veszélyeztetett csoportba tartozik. „A szegénység a legnagyobb mértékben természetesen az állástalanokat és az általuk nevelt kiskorú gyerekeket veszélyezteti. Nagyjából minden második állástalan tartozik ebbe a csoportba. Különösen veszélyeztettek azonban a nagycsaládosok és az egyszülős családok is, közülük minden harmadik család él a szegénységi küszöb alatt” - mondta Ľudmila Ivančíková, a Statisztikai Hivatal szociális és demográfiai adatgyűjtéssel foglalkozó szekciójának a vezetője, aki szerint az elmúlt egy évben az összes említett csoport esetében romlott a helyzet. Csak összehasonlításképpen: az alkalmazottak és a nyugdíjasok körében a szegényAz általunk megszólított iskola- igazgatók többsége megerősítette, anyagiak híján csak akkor áldoznának az akadálymentesítésre, ha az elkerülhetetlen lenne: ha az iskolába beiratkozna egy egészségkárosult diák. A teljes akadálymentesítést nagy valószínűséggel akkor sem tudnák megoldani. Ez ugyanis nem pusztán a főbejárat, hanem a teljes épület - beleértve az illemhelyek - átalakítását jelenti. Köböl Tibor, az Egészségkárosultak Nemzeti Tanácsának alelnö- ke szerint kevés hazai oktatási intézmény akadálymentesített. A problémát országos szinten sem kezelik megfelelően. „Hiányzik egy össznemzeti megegyezés, mely alapján a kormány vagy az egyes intézmények köteleznék magukat, hogy pontosan milyen határidőig ség által fenyegetettek aránya 6 százalékkörül mozog. Nagyoka különbségek Az ország egyes régiói között azonban a szegénységi mutatók szempontjából is jelentős különbségek vannak. A legszegényebb régiónak Eperjes megye számít, ahol az ott élők csaknem 19 százalékát fenyegeti a szegénység. Besztercebánya megyében ez 15,3, Nyitra megyében 14,6, Zsolna megyében 14,1, Kassa megyében 13,8, NagyA szegénység kockázatának kitett lakosság aránya | Megye 2015 2016 ' Pozsony 7,3% 5,4% Trencsén 8,7% 7,8% Nagyszombat 7,9% 9,0% Kassa 12,5% 13,8% Zsolna 13,5% 14,1% Nyitra 13,0% 14,6% Besztercebánya 16,4% 15,3% Eperjes 16,4% 18,6% Szlovákia 12,3% 12,7% ® Forrás: Statisztikai Hivatal végeznék el az akadálymentesítést. Szlovákiában viszonylag szigorú a szabályozás, amely pontosan meghatározza, mely középületeket, milyen módon, milyen követelményeknek megfelelően kell akadálymentesíteni, viszont nincsenek határidők, hogy ezt meddig kell elvégezni. Sőt, szankciókat sem szabtak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy régi épület felújításakor vagy egy teljesen új megépítésekor mellőzik az akadálymentesítést, akkor senkit sem vonnak felelősségre, és nem büntetnek meg a mulasztásért” - mutatott rá Köböl Tibor, hozzátéve: Magyarországon koordinált, nemzeti program keretében pár év alatt óriási előrelépés történt ezen a téren. Az alelnök szerint egyébként, ha valóban célirányosan használják fel szombat megyében 9, Trencsén megyében 7,8, Pozsony megyében pedig csupán 5,4 százalék. „Trencsén, Besztercebánya és Pozsony megyét kivéve az elmúlt egy évben az összes többi megyében nőtt a szegénységi küszöb alatt élők száma” - tette hozzá Ivančíková. A tavalyi szegénységi mutatókat Szlovákián kívül eddig csupán három uniós tagországban tették közzé. Magyarországon eszerint a lakosság 14,5, Finnországban a 11,6, Lettországban pedig csaknem a 22 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának. Az egyes tagországok között azonban jelentős különbségek vannak a szegénységi küszöb szempontjából, a jövedelmi szegénység ugyanis azt jelenti, hogy az illető nettó havi jövedelme nem éri el a lakosság egészére jellemző jövedelmi középérték 60 százalékát. így ahol nagyobbak a fizetések, ott a szegénységi küszöbként meghatározott határérték is jóval nagyobb. Németországban 2015-ben például az egyszemélyes háztartásnál 1033 euró volt a szegénységi küszöb, amit ha Szlovákiára alkalmaznánk, a lakosság döntő többsége szegénynek számítana. (mi) az iskolák a 15 ezer eurós támogatást, az összegből megoldható az akadálymentesítés. „Természetesen ez nagyban függ az iskola építészeti adottságaitól is” - zárta. Filler Krisztina, a szenei Közös Igazgatású Magyar Tanítási Nyelvű Iskola igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy két évvel korábban egyik diákjuk baleset következtében kerekesszékbe kényszerült. „Anyagiak híján az egész iskolát nem tudtuk akadálymentesíteni, az alsó szintet alakítottuk át. Két lépcsőre rámpa került, az órarendet úgy oldottuk meg, hogy minden órát azon a szinten abszolvált. Mivel kevés fiú diákunk van, egy férfivécét jelöltünk ki az ő számára. Saját, nagyobb padot kapott. A költségeket az iskola költségvetéséből fedeztük” - mondta Filler Krisztina. Esélytelen az iskolák teljes akadálymentesítése Folytatódik a kétnyelvű vasúti táblák kihelyezése, tegnap a rimaszombati állomásra került ki a Rimaszombat felirat (Bőd Titaniiia felvétele) Elkészült a tízmilliomodik gépkocsi ÖSSZEFOGLALÓ Legyártották az országban a tízmilliomodik autót, az új autók értékesítése pedig 2017 első negyedévében nőtt; ami továbbra is gondot jelent az ágazatban, az a szakképzett munkaerő hiánya - közölték tegnapi sajtótájékoztatójukon a Szlovák Autóipari Szövetség (ZAP) képviselői. Pozsony. Mivel minden autómárka eltérő időpontban teszi közzé saját gyártási mutatóit, csak erre a hétre sikerült összegezni az országban tavaly legyártott autók számát. A Szlovákiában működő három autógyárat 2016-ben összesen 1 043 237 autó hagyta el, áprilisban pedig már a tízmilliomodik autót is legyártották. 2016 volt sorozatban a második év, amikor az országban a legyártott autók terén sikerült átlépni az egymilliós határt. A ZAP becslése szerint ez idén sem lesz másképp, s a Kevés a szakképzett munkaerő az autóiparban (Tomáš Benedikovičfelvétele) következő években további emelkedésre lehet számítani, hiszen 2018- ban nyitja meg kapuit Nyitra mellett a Jaguar Land Rover gyára. Az 1000 lakosra jutó 192 legyártott autóval Szlovákia nagy előnnyel világelsőnek számít. „Kétség nem fér hozzá, hogy ezen a téren mi vagyunk a világon a legjobbak” - kommentálta a pontosított adatokat Juraj Sinay, a ZAP elnöke, hozzátéve, nagy meglepetést okozott, hogy az új autók eladása 2017 első negyedévében közel 14 százalékkal emelkedett. Sinay szerint az illetékes állami szervek továbbra sem tudatosítják, milyen komoly probléma a szakképzett munkaerőhiány. „A problémát az oktatásügyi tárca által kidolgozott közoktatási reformtervezet sem fogja megoldani. Más stratégiáktól függetlenül készül, nem határoz meg prioritásokat vagy időpontokat, nem liberalizálja az oktatást és még véletlenül sem kínál megoldást a gyakorlati problémákra, főleg a szakképzés terén”-mondta Sinay. A ZAP szerint az egész közoktatási reformtervezetet teljes egészében vissza kellene vonni, s egy reális elemzést kellene készíteni a szlovákiai oktatásügy helyzetéről. „Szakértői csoportoknak kellene javaslatokat tenni egy új korrekt oktatásügyi reformra, ez a tervezet ugyanis csak a jelenlegi helyzetet konzerválja” - állítja a ZAP alelnöke, Július Hron. (dem, TASR)
