Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-27 / 97. szám, csütörtök

KULTÚRA 8 | PENGE Nyelvmólyülések Nádasdy Adám és több hozzá ha­sonló, gyakorlatiasabb nyelvész sokat tesz azért, hogy a nyelv használói a nyelvet mint érdekes és izgalmas jelenséget értelmez­zék. Hogy több legyen, mint használati eszköz. Hogy szeretve legyen. Balázs Géza nyelvész, néprajzkutató szintén a nyelvén viseli az ügyét, legújabb könyvé­ben komolyan ismeretterjeszt, ér­deklődést kelt, és mert ezt teszi j ól, figyelmet érdemel. AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA Az utazó nyelvész nyelvutazásra hív, fontos megállapításokat tesz, a történelmi rétegek helyett az egymásra rakódott nyelvi rétegek vizsgálatába fog. Nyelvvé teszi a környéket, a helyeket. Egy-egy helységnevet takaró szó több je­lentéssel ruházódik fel, az elszánt nyelv-nyomkövetés mindenre, a Weöres Sándor által is versbe foglalt Pornóapátitól Érsekújvá­ron át a lengébb nevű Bugyiig fényt derít. A múltban vájkálás mellett a jelen problémákról sem feledkezik meg a szerző, nem egy szövegében a nyelvmegőrzés fontosságát hangsúlyozza. Mint azt a Muravidék kapcsán írja: „Muravidéken van magyar nyelvű újság és könyvkiadás, heti tévéműsor, majdnem egész napos rádióadás (Muravidéki Magyar Rádió, MMR), kulturális­társadalmi élet; de mindez kevés. Szükséges a magyar nyelv népszerűsítése, a helyi magyar nyelvváltozat „modernizálása”. Kalandozásaiban néha elvéti a lé­pést, például a Levél a táborból: Otthon mizu? című szöveg úgy, ahogy van elhibázott írás, erőlte­tett és zavaró. A szleng ilyetén emlegetése többször feltűnik a könyvben, az mindenesetre üdítő, hogy Balázs Géza nem emel rosszindulatú kifogást ellene, in­kább szelíd iróniával kezeli. Ba­lázs Gézának tapasztalhatóan van humora, és meri is használni, és ahol épp nem rosszul sül el, ott nagyon-nagyon szerethető. Egy- egy rövidebb, a poén erejéig fel­hozott szöveg elhagyható lett vol­na, úgy tűnik, a szerkesztők en­gedtek a szerzőnek, noha egy át­gondoltabb válogatással erősebb, hatásosabb lenne a könyv, így vi­szont a letérések a nyelv útjáról kicsit lazítják az egészet. Balázs Géza megtette a magáét, lelkiismeretesen, hogy a nyelvé­ben élő nemzet a tájban is nyelv­felfedezést tehessen. Balázs Géza: Nyelvi barangolá­sok. Cédrus Művészeti Alapít- vány-Napkút Kiadó, 2016.198 oldal. Értékelés: 7/10 BALÁZS GÉZA NYELVI BARANGOLÁSOK RÖVIDEN Még jelentkezhetnek a Fölszállott a pávára Budapest. Május 10-ig jelent­kezhetnek a népzene és a néptánc területén tevékenykedő 16 és 35 év közötti szólisták és együttesek a Fölszállott a páva tehetségkutató versenyre. A hagyomanyokha- za.hu és amediaklikk.hu oldalról elérhető űrlap kitöltésével és a pá­lyázati anyag (hang- vagy video­felvétel) csatolásával lehet jelent­kezni. A demókat elbíráló zsűri a pályázati anyag alapján dönti el, mely produkciókat hívja meg a te­rületi válogatók színpadi megmé­rettetéseire. A területi válogatók­ról továbbjutó versenyzők a tele­vízióban közvetített fordulókban - négy elődöntő, két középdöntő, döntő - kapnak bemutatkozási le­hetőséget novemberben és de­cemberben. (MTI) Afroamerikai nőket támogat Beyoncé Washington. Beyoncé ösztöndíj­jal támogatja afroamerikai nők ta­nulmányait négy felsőoktatási in­tézményben. Az ösztöndíjat a bos­toni Berklee Zeneművészeti Főis­kola, a New York-i Parsons Terve­zőiskola, a washingtoni Howard Egyetem és az atlantai Spelman Főiskola afroamerikai hallgatónői kaphatják, elsősorban azok, akik zenét vagy afroamerikai irodalmat hallgatnak. A popsztár támogatni akaija a nőket, akik „nem félnek a kategóriákon kívül gondolkodni, kreatívak és magabiztosak”. (MTI) Elárverezik Schiele első mesterművét New York. Egon Schiele osztrák festő első jelentős olajfestményére —mely egy női aktot ábrázol—lici­tálhatnak az érdeklődők a Sothe- by's aukciósház május 16-i árveré­sén. Az 1909-ben készült Danae című alkotás leütési árát 30 és 40 millió dollár közé becsülik a szak­értők. „A Danae egy merész és lenyűgöző alkotás, Schiele sajátos művészetének bemutatkozása” - mondta Simon Shaw, az aukciós­ház társvezetője. Habár Schiele rendkívül fiatalon, 28 évesen halt meg 1918-ban, nagyszámú rajzot hagyott maga után. A Danae, ame­lyet a művész 19 évesen festett, az első nagy méretű festménye. 2013- ban állították ki a Philadelphiai Művészeti Múzeumban Schiele mentora, Gustav Klimt egy aktjá­val együtt. (MTI) 2017. április 27. I www.ujszo.com Oto Hudec: Teknősbéka, 2015; polisztirol, kerámia, fa (Fotó: Kunsthalle) Teknősök vonulása A pozsonyi Kunsthalle LAB új kiállításának témája a migráció TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Kunsthalle LAB idei második kiállításán Oto Hudec kassai születésű, külföldön is elismert multi- mediális művész Szigetcso­port (Súostrovie) című pro­jektjét láthatja a közönség. A több kortárs művészeti műfajt- videó, objekt, falfestmény - felsorakoztató kiállítás a migrációval foglalkozik. A migráció, a jobb körülményeket nyújtó élettér keresése, az otthon maradottak és az elvándoroltak, vagyis az új hazában élő emigránsok közötti kapcsolattartás) a témája Oto Hudec új médiumokat kreativan vegyítő kiállításnak. A Kunsthalle LAB - ahogy a nevében is benne van — a kortárs vizuális kifejezés labora­tóriumaként mindig valami újszerűt nyújtó anyagot mutat be, amellyel nemcsak a betérő látogatók szembe­sülhetnek, hanem amely az utca em­berével is kommunikál (a kiállítótér hatalmas üvegfallal néz az Sznf tér­re). Az üvegen át a járókelők is ér­zékelik a prezentált művészeti anya­got - ezúttal Oto Hudec proj ektj ének köszönhetően egy más világ, a Zöld- foki-szigetek és Lisszabon egyik külvárosának stilizált motívumait. Nem először foglalkozik a Kunst­halle a migráció problémájával. Ta­valy tavasszal a Félelem az ismeret­lentől (Strach z neznámeho) című nagyszabású nemzetközi kiállításán hazai, cseh, német, osztrák, román és lengyel művészek olyan alkotásokat mutattak be, amelyekkel a migráci­óra és az azzal összefüggő válság- helyzetekre reagáltak. Oto Hudec konkrét helyzetet mutat be videóinak dokumentarista és fal­festményeinek poétikus nyelvén, va­lamint helyi specifikumokat hordo­zó, erős hatású objektjeivel. Ezek a művészi vizuális közlésformák azt vetíti elénk, hogyan keresnek új ott­hont és milyen lehetőségeket találnak Európában a Zöld-foki-szigetekről a kontinensre érkező migránsok. A fi­atal multimediális művész - akinek a párizsi Pompidou központban önálló kiállítása volt, és a neves intézmény gyűjteményében munkája is szerepel - a pozsonyi kiállításon olyan képzőművészeti pozíciókat mutat be, amelyeken az emigránsok hagyomá­nyos kultúrája és szociális helyzete is felismerhető, illetve lemérhető. „Lisszabon Cova da Moura ne­gyedét, ahol a bevándorlók élnek, a Zöld-foki-szigetek egyik, „száraz­földi” szigetének is nevezik - ma­gyarázta kiállítása hátterét Oto Hu­dec. - A Zöld-foki-szigeteken ma­radt rokonok és a Cova da Moura ne­gyedben élő bevándorlók erős kap­csolatot tartanak egymással. Az emigránsok zöme évente egyszer meglátogatja otthon hagyott család­ját. Ilyenkor a legjobb színben igye­keznek feltűnni, márkás ruhákban érkeznek, hogy erősítsék a felnö­vekvő nemzedék gazdag világról szőtt álmait. Az emigránsok számá­ra azonban az európai élet olykor csalódással jár. Sokan nem találnak munkát, ezért lebontásra ítélt ház­tömbökbe veszik be magukat, ille­gálisan. A Szigetcsoport projekt az emigránsok és az otthon maradottaik életmódjáról, kapcsolatáról mutat be helyzeteket, ám egyben főhajtás is a hagyományos zöld-foki-szigeteki kultúra előtt” - mondta a művész. A kiállítás domináns eleme két nagyméretű teknősbéka - a hazaté­rés szimbólumai. Páncéljukon apró kerámiaházacskák láthatók. Ezeket Lisszabon külvárosában élő zöld- foki-szigeteki emigránsok gyerekei készítették. A kiállítás június 11-ig látható. Kezdődik a Mediawave Ma kezdődik 6s május 1-ig tart a Monostori erődben a 27. Tartóshullám - Mediawave Együttlit nemzetközi feszti­vál, amelyen több mint 90 film, 40 koncert és művészeti projekt várja az érdeklődőket. Dél-Komárom. A Tartóshullámra keresztelt fesztivál, vagyis az Együttlét idei fő témája az 500 évvel ezelőtt indult reformáció. A szerve­zők az eseményt művészeti aspek­tusban vizsgálják, és a megújulás té­makörében közösségi pályázati fel­hívást írtak ki. A pályázatra filmes, építész, installációs, képzőművé­szeti és közösségi ötletek érkeztek, ezek a Mediawave ideje alatt épül­nek, valósulnak meg. A Duna-parti színpadon április 29-én lép fel a Me­diawave egyik főszereplője, a tan­zániai Vitali Maembe. Az idei egyik legattraktívabb produkció Ferenczi György és aRackjam, valamint a The Flock Project művészeti csoport együttműködésével valósul meg. Nem maradnak el az Együttlétre évek óta visszajáró zenészek sem: játszik az ef Zámbó Happy Dead Band, a Dresch & Grencsó Duó, a Kátai & Geröly Duó, Pándi Balázs, Jordán Adél és a Puszi, valamint a Fajkusz banda. A fesztiválra várják a Csallóközi Néptáncegyüttest is Dunaszerdahelyről. A filmes versenyprogramban 90 mozgóképet mutatnak be. Több díj­nyertes magyar kisjáték-, animációs, kísérleti és dokumentumfilm mellett (Love, Gólyatábor, Fizetős nap, Ebéd előtt, Soul Exodus) helyet kapnak a nemzetközi filmvilág legjobbjai is. Köztük a görög Konštantína Kotza- mani Cannes-ban bemutatott és Eu­rópai Filmdíjra is jelölt rövidfilmje, a Limbo. A programban szerepel a Kelet-Európábán jellemző társadal­mi elszigeteltséget témájává emelő lengyel Moloch, valamint a szintén lengyel Icon, amely a mentális be­tegségek világát tárja elénk. Külön­legességnek ígérkezik a Sundance Filmfesztivált is megjárt nepáli film, a The Woodpeckers of Rocha, amely az emlékek, a történelem és útra kelés gondolatiságát mutatj a be. (ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents