Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-27 / 97. szám, csütörtök

KÜLFÖLD 6 2017. április 27. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Fontosak vagyunk a brit gazdaságnak London. A brit kormány az EU- tagság megszűnésének feltéte­leiről szóló tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megál­lapodásra akar jutni a Nagy- Britanniában élő külföldi EU- polgárok jogainak biztosításáról - mondta a brexit folyamatának irányításáért felelős minisztéri­um vezetője. David Davis kije­lentette: „életfontosságú” a kül­földi EU-államok polgárainak hozzájárulása a brit gazdaság teljesítményéhez. (MTI) Fellángoló harcok Kelet-Ukrajnában Kijov. Nehéztüzérségi fegyverek bevetésével ismét felélénkültek a harcok a Donyec-medencében, kedden három katona vesztette életét és négy sebesült meg. A kijevi hadműveleti parancsnok­ság szerint egy nap alatt 65-ször lőtték az ukrán katonák állásait az „orosz és terrorista” csapatok. A harcok kitérj edtek a frontvo­nal teljes hosszára, és vala­mennyi szakaszon vetettek be a szakadárok a minszki megálla­podásokban tiltott, 100 milli­méteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyvereket. (MTI) Metrómerénylet: ujgur a megrendelő Moszkva. Egy Szíriában har­coló kirgizisztáni ujgur dzsihá- dista parancsnok, Abu Szalah al- Uzbeki (Szirozsiddin Muhtarov) volt a szentpétervári metróban április 3-án elkövetett öngyilkos merénylet megrendelője. Muh­tarov ellen az Interpol tavaly nemzetközi körözést adott ki a biskeki kínai nagykövetség ellen augusztus 30-án megkísérelt terrortámadás miatt. A terrortá­madásért egy kevéssé ismert csoport, a Samil imám zászlóalj vállalta a felelősséget, az állítva, hogy az al-Kaida terrorszervezet megbízásából cselekedett, vá­laszul Oroszország szíriai, libái és csecsenföldi fellépésére. (MTI) Egy bíró ismét blokkolta Trumpot Washington. Egy szövetségi bí­ró blokkolta Trump elnök január 25-i utasítását, amely szerint megvonnák a szövetségi támo­gatást azoktól az ún. menedék­városoktól, amelyek nem haj­landóak együttműködni a szö­vetségi bevándorlási törvények betartatásában. Tegnap Trump beszédet tartott, amely során új adóreformokat jelentett be. (MTI) Egymást ölik az afgán iszlamisták Kabul. Mintegy 100 halottja van az Iszlám Állam terrorszervezet helyi ága és a radikális iszlamista tálibok közötti heves összecsa­pásoknak az észak-afganisztáni Dzsauzdzsán tartományban. A két napig tartó harcokban eddig legalább 76 tálib szélsőséges és az Iszlám Állam 15 dzsihádistája vesztette életét. (MTI) Koreai-félsziget: egyre erőteljesebb fegyverkezés Fokozódik a távol-keleti fegy­verkezési hajsza. Kína tegnap vízre bocsátotta első, teljesen saját gyártású repülőgép-hor­dozóját. Az amerikai hadsereg a THAAD rakétavédelmi rend­szer újabb elemeit telepítette a dél-koreai helyszínre. Peking/Szöul. Az amerikai had­sereg hat teherautója szállította Észak-Cshungcshong tartomány Cshongdzsu településére a radarbe­rendezést és vitt más eszközöket a THAAD rendszer ütegéhez. A lépés heves ellenkezést váltott ki a helyi­ekből, akik összecsaptak a rendőrök­kel. A szöuli védelmi tárca megerő­sítette, megkezdődött a rendszer tel­jes mértékű telepítése. A tárca szerint a rendszer az év végére lesz bevethe­tő és üzemképes minden szempont­ból. Az Egyesült Államok és Dél- Korea az észak-koreai rakétafenye­getéssel indokolta megállapodását a rakétavédelmi rendszer telepítéséről. Kína közölte, hogy a rendszer telepí­tése nem riasztja vissza Phenjant, míg Rendőrök óvják a Dél-Koreát védő amerikai rakétaelhárító rendszert. Kína felavatta új repülőgép-hordozóját, (tasr/ap) a lépés megbontja a regionális biz­tonsági egyensúlyt. Moszkva szerint az amerikai fegyverrendszer koreai telepítése fenyegetést jelenthet az orosz nemzetbiztonságra is. Kína tegnap vízre bocsátotta első, teljes mértékben saját gyártású repülőgép-hordozóját. Az 50 ezer tonnás hajó Talien kikötővárosban készült. Korábban ugyanott végezték az ország első repülőgép-hordozó­jának, az Ukrajnában készült, 2012- ben hadrendbe állított Liaoning nevű hajónak a felújítását. Az új repülőgép­hordozó várhatóan 2020 előtt áll majd hadrendbe a tengeri tesztelések után. Az új hajó követi az egykori Szov­jetunióban készült Admiral Kuznye- cov osztály stílusát, a hajóorrban ugyanis egy 12 fokos emelkedésű, sí­ugrósánc típusú felszállópálya van. Ez lehetővé teszi, hogy a harci gépek rövidebb távon emelkedjenek a ma­gasba a fedélzetről. (MTI) EU-s eljárás a lex CEU miatt Orbán Viktor magyar kormányfő tegnap Brüsszelben védte kabinetje vitatott döntéseit ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Orbán Viktor az Euró­pai Parlament előtt próbálta tegnap megvédeni kormánya álláspontját. Az uniós politikusok bírálták a CEU ellen hozott törvényt, továbbá a Brüsszel elleni uszítást. Nem kérdőjelezhető meg a kor­mány elkötelezettsége az Európai Unió iránt, ám számos tekintetben elégedetlenek vagyunk az EU működésével - jelentette ki Orbán Viktor kormányfő az Európai Parla­ment (EP) plenáris ülésén, amelynek egyik fő témája az alapjogok ma­gyarországi helyzete. Orbán kiemel­te, hogy mindig nagyra értékelte a vi­tát, de nem szereti az egyoldalú ki­nyilatkoztatásokat. „A vita részben önökkel, részben egy amerikai pénz­ügyi spekulánssal áll fent, aki európai emberek milliónak életét tette tönkre, megbüntették spekuláció miatt, és az eurónak is nagy ellensége, mégis nagy becsben áll Brüsszelben” - utalt So­ros Györgyre. A kormányfő hangsú­lyozta: azért érkezett Brüsszelbe, hogy megvédje a hazáját. A kormányfő a nemzeti konzultá­cióról azt mondta, hogy ezt a párbe­szédet az uniónak is ki kellene pró­bálnia. A kötelező betelepítésről úgy fogalmazott: Magyarország tovább­ra is azt gondolja, hogy kivel élünk együtt, azt csak mi döntjük el. Soros György és civil szervezetei évente egymillió migránst akarnak Európá­ba szállítani. Számos olyan állítás szerepel a magyar kormány Állítsuk meg Brüsszelt! kampányában, amely nem felel meg a tényeknek, illetve rendkívül megtévesztő, az Európai Bizottság ezért „szilárd tények alap­ján” kívánja tisztázni a szóban forgó kérdéseket - jelentette ki Frans Tim- mermans, a brüsszeli testület első al- elnöke az Európai Parlament tegnapi plenáris ülésén. Timmermans ki­emelte: az Európai Unió soha sem „Brüsszelről” szólt, hanem tagjainak választott képviselőinek közös dön­téseiről, ebbe pedig Magyarország is beletartozik. Áz első alelnök végig­ment a nemzeti konzultáció kérdé­sein, kiemelve, hogy a magyar kor­mány összemossa az illegális beván­dorlókat és a menekülteket, és eluta­sította, hogy bárki az illegális beván­dorlást igyekezne elősegíteni. Az Európai Bizottság által javasolt módosítások megfontolására kérte a felsőoktatási törvény körüli vitában Orbánt Manfred Weber, az Európai Néppárt (ÉPP) EP-frakciójának ve­zetője. Az elmúlt 25 évben a Közép­európai Egyetem mindig is két dip­lomát adott ki Budapesten, a magyar diákok ennek előnyét élvezték. Nem értjük, hogy ezt az előnyt miért ve­szik el a diákoktól - mondta. A tu­domány szabadsága az EU alapérté­ke, ezt be kell tartani és meg kell vé­deni. Az egyetem csak a munkáját végzi - emelte ki Weber, és arra kérte Orbánt, hogy hajtsa végre az Európai Bizottság által javasolt módosításo­kat. Egyébként Orbán brüsszeli láto­gatása előtt önostorozó levélben kért megértést a Fidesz az európai parla­menti frakciótársaitól. Nem csoda, ugyanis a parlamentben csak nagyon kevesen támogatták Orbánt, köztük a brexit nagy híve, a brit Nigel Faragé. Az Európai Bizottság tegnap úgy döntött, kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen a lex CEU miatt. Orbán tehát hiába hang­súlyozta, a felsőoktatási törvény mó­dosítása az átláthatóságot szolgálja. „Kötelességem biztosítani, hogy a magyar és uniós egyetemek ne le­gyenek hátrányosabb helyzetben EU-n kívüli versenytársaiknál” - mondta. Orbán szerint a civiltörvény az amerikai mintát veszi alapul, és csak azt akatja, hogy a civil szerve­zetekről lehessen tudni, milyen pénz és érdek áll mögöttük. Szerinte a tör­vény nem csorbítja az érintett szer­vezetek jogait. (Index, 444, InfoR.) Macron kibercélpont lett Erdogan: unják az uniót Emmanuel Macron francia elnökjelölt kampánycsapata megerősítette, hogy január óta legalább öt fejlett kibertáma- dást hajtottak végre ellenük, de a hackerek nem férhettek hozzá a kampányadatokhoz. Párizs. „Emmanuel Macron az egyetlen jelölt a francia elnökválasz­tási kampányban, aki ellen támadást indítottak” - közölte a centrista poli­tikus En marche (Indulás!) mozgal­mának kampányközpontja. Nem vé­letlen, hogy Macron, az államfová- lasztás versenyben maradt prog­resszív jelöltje a kiemelt célpont - hangoztatta a kampánystáb a Trend Micro biztonsági cég elemzésére hi­vatkozva, amely szerint bizonyíték van arra, hogy a Pawn Storm nevű kémcsoport hajtotta végre a kibertá- madást. A számítógépes vírusok el­hárításával foglalkozó japán cég egy kormányt sem tett felelőssé, viszont amerikai kémelhárító körökben úgy vélik, hogy a Pawn Storm és a hozzá hasonló Fancy Bear az orosz katonai hírszerzéshez köthető. Az orosz kor­mányzat tagadja, hogy hackerek áll­nak a szolgálatában. Dmitrij Pesz- kov, a Kreml szóvivője kijelentette, ezek a vádak „igazolhatatlanok”. Oroszországnak nincs köze sem az Emmanuel Macron elnökjelölt En marche (Indulás!) mozgalmának kampányközpontja, sem az Angela Merkel német kancellár pártja, a Ke­reszténydemokrata Unió (CDU) szerverei ellen intézett hackertáma- dásokhoz - jelentette ki Peszkov. Az orosz elnöki hivatal szóvivője közöl­te, Moszkva „rendkívül hálás” lenne, ha elküldenék számára a vonatkozó információt, és ha ellenőrizhetné azt. A francia elnökválasztás 2. forduló­ját május 7-én tartják, Macron Ma­rine Le Pennel mérkőzik meg. (MTI) Ankara. Törökország átgondolja álláspontját az európai uniós csat­lakozás kérdésében, ha az EU to­vább várakoztatja és bizonyos tag­államok kitartanak jelenlegi ellen­séges mentalitásuk mellett - nyi­latkozta a török elnök ankarai pa­lotájában. Recep Tayyip Erdogan azt mondta: az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlésének keddi ha­tározata, amely újranyitja a moni­toringeljárást Törökországgal szemben, teljes mértékben politikai döntés, és Ankara nem ismeri el. Hozzátette: kész az uniós csatlako­zás ügyét népszavazásra bocsátani, Törökország ugyanis nem tud 54 év után is még határozatlan ideig várni „az ajtóban”. „Ha nem viselkednek őszintén, meg kell találnunk a ki­utat. Miért akarnánk még? 54 évről beszélünk” - fogalmazott Erdogan. „Az Egyesült Királyság megkér­dezte az embereket és ők a brexitre szavaztak. Nyugodtak, új jövő felé haladnak. Ugyanez történt Norvé­giában és ez következhet Törökor­szág esetében is” - mondta. Kifejtette: „Törökország to­vábbra is elkötelezett a tárgyalások mellett. Nincs egyetlen dolog sem, amelyet ne volna kész megtenni abban a percben, amikor megkérik rá. Bármi legyen is az, megtesszük. Mégis az ajtóban tartanak minket.” Erdogan a francia elnökválasztásra utalva azt mondta, hogy „az Euró­pai Unió a felbomlás szélén áll”, miután Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje azzal fenyegetőzik, hogy kivezeti Franciaországot az EU-ból. „Egy vagy két ország nem tudja életben tartani az uniót. Olyan országra van szüksége, mint Törökország, amely másik hitet testesít meg. Ez nagyon erőssé tenné a közösséget” - vélekedett Erdogan, hozzátéve: de úgy tűnik, hogy a tagállamok ezt nem ismerik fel. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents