Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-27 / 97. szám, csütörtök

KÖZÉLET 2017. április 27. | www.ujszo.com főbbé nem bontják fel a leveleket Andrej Danko házelnök és Daniel Guspan, a vitatott rendelet szerzője (TASR-feivétei) r Újra 5 százalék felett az MKP Pozsony. Ha a napokban tar­tották volna a parlamenti válasz­tásokat, akkor 9 párt - köztük az MKP - jutott volna a parlament­be. A Polis ügynökség április 20-25. között végzett telefonos felmérése szerint az élen a Smer végzett volna a második SaS előtt, a harmadik helyre pedig Marian Kotleba szélsőséges pártja került. Az MKP 5,1 százalékot szer­zett volna, ami ebben a felállás­ban 8 mandátumot ért volna. Ez csaknem két százalékponttal jobb a márciusi méréshez képest. Ján Baránek, a Polis vezetője azonban nem tartja kizártnak, hogy az MKP eredménye sta­tisztikai hiba. „Ez lehet statiszti­kai hiba is, a felmérések nem tel­jesen pontosak, az ilyen ugráso­kat nem szabad azonnal komo­lyan venni - mondta lapunknak Baránek. - Ha háromszor egy­más után meg tudja ismételni a párt ezt az eredményt, akkor már biztosabban lehet kezelni.” Ba­ránek szerint a felmérés az SaS fokozatos erősödését mutatja. „Kotleba letáborozott 12 száza­lék körül, habár szerintem ennél magasabb a támogatottsága, csak sokan nem vallják be” - mondta a szociológus. (ipj) Pártok támogatottsága Pirt Ápri­lis (%) Man­dátu­mok Már­cius (% Smer 27,8 42 27,5 SaS 14,7 22 14,5 ĹSNS 11,9 18 12,2 OLaNO-Nova 11,7 18 12,2 SNS 9,8 15 |l0.3 I Sme rodina 7 » ■ ’ 1 Híd 5,3 8 |m 1 KDH 5,2 8 fl 5,3 | MKP 5,1 8 |3,4 j • Forrás: Polis ügynökség RÖVIDEN Sikertelen volt az Uber elleni akció Pozsony. Szétszórtra sikerült a fővárosi taxisofőrök tegnapi tüntetése az alternatív ta­xisszolgálat, az Uber ellen. Körülbelül száz sofőr akarta lassítani a forgalmat a Dlzes sztráda fővárosi szakaszán az­zal, hogy a jobb sávban a leg­alacsonyabb megengedett, 65 km/órás sebességgel fognak haladni egymás után. Az autók viszont nem tudtak egy sorban maradni, szétszóródtak az út­szakaszon, így a tüntetés nem volt hatással a forgalomra. A taxisok azt nehezményezik, hogy az Uber sofőrjei engedély és taxaméter nélkül vezetnek. A város és a minisztérium nem akarja korlátozni tevékenysé­güket, ezért a taxisok kilátásba helyezték, feljelentik a társasá­got, s megpróbálják bírósági úton betiltani a tevékenységét úgy, mint a csehországi Brünn- ben. A taxisok a tegnapi, mondhatni kudarcba fúlladt tüntetés után sem akarják fel­adni a harcot, újabb tüntetése­ket szerveznek, például a par­lament épülete előtt. (TASR, dp) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Miután tegnap a kormány több tagja is bírálta a képviselői levelekre vonatkozó intézkedést, Daniel Guspan, a házelnök hivatalának vezetője visszavonta rendeletének több pontját. Az ellenzék továbbra is Andrej Danko fejét követeli. Váratlan fordulat a képviselői le­velek ügyében. Dániel Guspan, Andrej Danko (SNS) házelnök hiva­talvezetője tegnap felfüggesztette korábbi rendeletének két pontját. Az egyik alapján a parlament iktatóinak munkatársai kötelesek voltak fel­bontani az ismeretlen feladótól és a magánszemélyektől érkezett külde­ményeket. A másik pedig arról ren­delkezett, hogy a vulgáris és lejárató tartalmú küldeményeket nem továb­bították a képviselőknek, és ha nem vették át, három hónap elteltével megsemmisítették azokat. Utóbbiról még a házbizottság is egyeztetni fog. „Már az összes lejárató tartalmú kül­deményt kézbesítettük a képviselők­nek” - közölte tegnap Guspan, aki szerint az ilyen tartalmú levelek sor­sáról később döntenek. A parlament vezetése szerint eze­ket a leveleket a képviselők nem akarták átvenni, viszont az ellenzéki VeronikaRemišová(OĽaNO-Nova) rámutatott, hogy a képviselőknek szánt küldemények névre szóló pos­taládákba kerülnek. Az átvételt tehát fizikailag senki sem utasíthatta vissza. Guspan kijelentette, hogy a rendelet mögött nem Andrej Danko házelnök áll. Híd-MKP: távol az együttműködés FINTA MÁRK Az MKP és a Híd nem indul közösen a megyei választá­sokon, és nem látszik az som, hogy a két párt hosszabb távon hogyan tudna bármilyen módon is együttműködni. „Egyetlen pozitívumot tudok ki­emelni, hogy beszélgettünk, hogy a két párt már másodszor tud egymás­sal leülni. Arról azonban nem vagyok meggyőződve, hogy ez a megyei vá­lasztásokról való döntés hosszú tá­von elősegítheti a két párt választó­táborának közeledését” - mondta Bugár Béla, a Híd elnöke a sajtótájé­koztatón, aki azt mondta, partneri vi­szony kialakítása volt a fő cél, ám ez nem sikerült. Menyhárt József, az MKP vezetője ugyanakkor a tavalyi magyar-magyar párbeszédre vissza­utalva jelezte, szakpolitikai kérdé­sekben meg fogják szólítani a Hidat is. A megyei választásokról szólva azt mondta, pártja tiszta és egyenes kam­pányt fog folytatni, aminek nem lesz része a sározás, saját eredményeiket kommunikálják majd. Bugár Béla azzal kapcsolatban, elképzelhetőnek tartja-e hogy vá­lasztóit Berényi József mögé sora­koztassa fel, azt mondta: ez már nem a Híd elnökségének feladata, hanem a regionális szervezeteké - és a Híd vezetése nem fog akadályt gördíteni eléjük, ha meg akarnak egyezni. Ar­ról nem beszélt, pártja állít-e saját je­löltet. Hozzátette azonban, Berényi abban az időben volt az MKP elnö­Visszatartott levelek Ráadásul a botrányt kirobbantó Igor Matovič (OĽaNO-Nova) teg­nap azzal állt elő, hogy a parlament iktatójában jóval az április 7-én ki­adott rendelet előtt is visszatartot­ták a leveleket. „Az iktatóban ked­den 20 visszatartott levél volt fél­retéve, köztük egy, melyet február 8-án adtak fel. Ma viszont már csak hét levél volt félretéve. Az iktató vezetője szerint a többi Guspan úr­nál van” - állítja Matovič. Az al­kotmány garantálta levéltitok meg­sértése miatt az ellenzék Andrej Danko fejét követeli. Ma délig ka­pott időt a távozásra, ellenkező esetben rendkívüli ülés összehívá­sát fogják kezdeményezni. Az al­ke, mikor a legfeszültebb és legel­lenségesebb volt a viszony a két párt között. Menyhárt azonban erre vá­laszolva hangsúlyozta, az MKP „új időket él”, és pártja nem fogja foly­tami az „árulózós” kommunikációt. Mindazonáltal hozzátette, ha szük­ségesnek érzik, kritikát megfogal­maznak majd. Arról, hogy a két párt már az elő­ző találkozó során „megnemtáma­dási szerződést” kötött, Bugár azt mondta: ebbe az is beletartozik, hogy az MKP-hoz közel álló sajtón keresztül sem sértegetik, majd pártját. Hangsúlyozta, amennyiben további együttműködésben szeret­ne gondolkodni a két párt, „fel kell számolni a feszültséggócokat”. kotmánysértő intézkedést már a Főügyészség is vizsgálja. Miniszterek bírálták Kedden még Bugár Béla (Híd) és Martin Glváč (Smer) is megvédte a rendeletet, biztonsági szempontból standard eljárásról, illetve figye­lemelterelő akcióról beszéltek, tegnap viszont már a kormány több tagja is bírálta a rendeletet. „Ez nonszensz”- mondta Marek Ma- ďarič (Smer) kulturális miniszter, aki szerint az ügyben érintett hiva­talnokoknak észhez kellene térni­ük, és vissza kellene vonniuk az al­kotmánysértő rendeletet. „A házel­nök hivatala alibista módon a bel­ügyminisztérium ajánlására hivat­Menyhárt József lapunknak nyi­latkozva azt mondta, ő nem látja úgy, hogy a két párt közti együttműködés minden esélye el­úszott volna a jövőre nézve. Abban bízik, hogy akár a jövő évi önkor­mányzati választások, akár szakpo­litikai kérdésekben egyeztetve leül majd a Híd és az MKP vezetése tár­gyalni. „A 2020-as választásokig sok víz lefolyik még a Dunán” - tet­te hozzá. Azzal kapcsolatban, mi a garancia arra, hogy a megyei kampány nem megy majd át sárdobálásba, azt mondta, a párt Országos Tanácsának kell majd kidolgoznia egy választási szabványt, milyen irányvonalak mentén kampányolnak máj d. kozik, ugyanakkor az én olvasatom alapján az az ajánlás rendben van” - zárta a miniszter. Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter vi­szont jóval óvatosabban fogalma­zott. O a történteket a túlbuzgóság számlájára írja, illetve annak tulaj­donítja, hogy az érintett hivatal nem találta el a biztonság és a magán­szféra védelmének megfelelő ará­nyát. „Miniszterként semmilyen jogöröm nincs a parlamenttel kap­csolatban, ezt az ügyet a parlament­ben kell megoldani” - mondta Žitňanská. Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter szerint a vitás ren­deletet módosítani kell, hogy ne lépje túl a biztonsági intézkedések szabta keretet. (TASR, ie) Egyre kevésbé szabad a sajtó Párizs/Pozsony. A Riporte­rek Határok Nélkül (RSF) nem­zetközi újságíró-jogvédő szer­vezet legújabb jelentése szerint összesen ötven országban sza­bad a sajtó, jellemzően észak­amerikai és európai országok­ban, de Ausztrália és Dél-Afrika is ide tartozik. A szervezet úgy fogalmaz, hogy az „igazságon túli, a propaganda és a szabad­ságjogokat elnyomó korszakba érkeztünk, különösen a demok­ráciák”. Az RSF idei indexe azt tükrözi: fennáll annak a veszé­lye, hogy kritikus ponthoz ér­nek azok az országok, különö­sen a vezető demokráciák, ahol sajtószabadság van. Mutatójuk már az előző években kezdett csökkenni, és most nagyobbat esett, mint valaha, miközben látszólag semmi sincs, ami megállíthatná ezt a folyamatot- írja az RSF. Európában Len­gyelország és Magyarország tartozik a legrosszabbak közé; Varsó hét helyezést zuhant a je­lenlegi 54. helyre, Budapest a 2016-os indexhez képest hat helyet esett vissza a jelenlegi 71. helyre; Szlovákia a 17. helyre került, ami csupán három hellyel rosszabb eredmény. A listavezetők Norvégia, Svédor­szág és Finnország, míg leghá­tul kullog Eritrea és Észak- Korea, ahol az RSF szerint „akár egy külföldi rádió hallgatása miatt is egyenesen koncentrá­ciós táborba” kerülhet az em­ber. (MTI, dp, TASR) Menyhárt szerint nem lesz sárdobálás (Somogyi Tibor felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents