Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-26 / 96. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. április 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiegyezés Kiskával szemben még nem tudott csatát nyerni a Smer VERES ISTVÁN T örténhet már bármi a héten, nem fogja elhomályosítani a tényt, hogy Andrej Kiska, a Szlovák Köztársaság elnöke hétfő reggel lakhelyéről, Poprádról vonattal ment Pozsonyba dolgozni. Tekintsünk most el annak áttekintésétől, hogy ez a cselekedet mekkora cukiságfaktorral bír a választók körében, mert ezen igazából annyi értelme van rágódni, mint hogy süt-e a nap. Süt. A Smer eddigi tevékenysége alapján feltételezhető, hogy ebben a pártban azért nem mindenki dilettáns kretén, legalábbis vannak a háttérben olyanok, akik nem elsősorban belülről, hanem felülről nézik a folyamatokat. Ok nyilván szóltak Kalibáknak, amikor belekötött Kiskába a repülés miatt, hogy ez nem jó taktika. És igazuk lett: Kaliňák odamondásából az elnöki stáb egy akkora cukiságbombát csinált (hát akkor menjen az elnök vonattal munkába), amellyel választásokat lehet nyerni, évekre előre. Nyilván látják, amit látniuk . kell az elejétől fogva: a Smer hiába az ország legnagyobb, legerősebb, legjobb pozíciókban levő és legjobban pénzelt pártja, Kiskával szemben még nem tudott csatát nyerni. Kicsit sem, nem hogy nagyot. Van az elnöknek egy jó adag lélektani fölénye is, hiszen Kiska 2014 tavaszán a Smer lényegét és arcát és első emberét és mindenét, Robert Ficót küldte padlóra már az első fordulóban. Mondjuk mindezt meg is érdemlik a Gašparovič-féle nyolc év után, amikor a kormányfő és az elnök minden alkalmat megragadott, hogy nemzeti-kommunista retrókeringőkkel fárassza a lakosságot. A helyzet azóta sem változott, Kiskán a legnagyobb kormánypárt nem talál fogást. Kiska a fő kormánypárton annál inkább. De mivel nem hülye és mégiscsak elnök, nem támadja őket zsigerből, annál is inkább, mivel Szlovákiának jelenleg egyéb természetű, súlyos bajai is kezdenek lenni, és nyilván azt is érti, hogy a Smer nélkül egyelőre nincs kormányzás. Ficóék pedig lassan vagy megértik, hogy Kiskát respektálniuk kell, vagy csak azután értik meg, hogy még néhány gránát, amit az elnök térfelére hajítanak, ismét visszapattan, és náluk robban fel. Lassan ki kell találni, miként restaurálják majd a kormányt félidőben, és találjanak Kaliňáknak valami jó kis nyugdíjas pozíciót, hogy csökkentsék a támadási felületet. Már nem arról szól a történet, hogy igazságon alapul-e a Bašter- nák-botrány, hanem arról, hogy Kali ijedt pofalemeze a korrupció egyik fő szimbólumává lényegült át a választók egy része szemében. Vele már csak a gond lesz. De a Smerben nem csak emiatt megy a fejvakarás: valószínűleg tudják, hogy nem fognak találni olyan jelöltet, aki felvehetné a harcot Kiskával a két év múlva esedékes elnökválasztáson - a legkisebb presztízsveszteséget akkor szenvedik el, ha beállnak mögé. Ez is presztízsveszteség lesz, de nem akkora, mintha végignyomatnának egy teljes kampányt ellene, aztán veszítenek. Meg kell találniuk a kiegyezés valamilyen formáját Kiskával. Elhasználódásuk egyébként is visszafordíthatatlan, ez elnök piszkálása ezt csak gyorsítani tudja. Nincs más út. Csak a vasút. Elnök a peronon (TASR-feivétei) Donald Trump egyelőre mégsem építtet falat a mexikói határon Donald Trump amerikai elnök immár a mexikói határra tervezett fal magépításánek elhalasztását fontolgatja. Erről Kellyanne Conway, Trump elnök tanácsadója beszélt a Fox televízió műsorában. Conway leszögezte ugyan, hogy az amerikai-mexikói határra ígért fal megépítése változatlanul fontos az elnök számára, de megépítése szeptemberre vagy akár a jövő év elejére is csúsztatható, addig pedig szerinte okos technológiákkal megoldható a határ védelme. Conway nem indokolta Trump álláspontjának megváltozását, de a Bloomberg hírügynökség információi szerint azért dönthetett így, mert most elsősorban azokra a kongresszusi egyeztetésekre koncentrál, amelyekkel a végrehajtó hatalom, vagyis a kormányzat működtetéséhez szükséges költségvetésben állapodnak meg. Ha ugyanis ebben az ügyben nem sikerül megállapodni, akkor még a hét végén - pénz hiányában - várhatóan leáll a kormányzati hivatalok egy része. Donald Trump egyébként hétfőn este, amikor konzervatív újságírókkal találkozott, már felvetette a falépítés elhalasztását. Erről a találkozón részt vevő egyik televíziós újságíró, Trey Yingst, a jobboldali One America News tévécsatorna munkatársa Twitter-bejegyzésében is beszámolt. Demokrata párti törvényhozók, akiknek voksa kell a kormányzati hivatalok bezárásának elkerüléséhez szükséges költségvetés megszavazásához, amerikai sajtóhírek szerint azt remélik, hogy szavazataikért cserébe Trump elnök elhalasztja a falépítést. Ezt a várakozást erősíti meg Nancy Pelosinak, a képviselőház demokrata párti frakcióvezetőjének közleménye, amelyben a kaliforniai politikus üdvözli Donald Trump készségét a falépítés elhalasztására. Pelosi szerint egyébként kétpárti az egyetértés abban, hogy a falépítésről további törvényhozói egyeztetések szükségesek. (MTI) Választási totó után igazi szavazás MARIÁN LEŠKO A francia elnökválasztás első fordulója inkább hasonlított totótippelésre, mint választásra, hiszen a felmérések szerint a szavazók majd 40 százaléka az utolsó pillanatokig bizonytalan volt abban, hogy kire adj a voksát. Mindenesetre a tippelés jól végződött, mert ekkora bizonytalanság mellett simán előfordulhatott volna, hogy a populista szélsőjobb és szélsőbal jelöltje kerül a második fordulóba - Marine Le Pen és Jean-Luc Mé- lenchon. Ez pedig a mai Európa végét jelentette volna. Mivel Emmanuel Macron nyerte az első fordulót, a következmények enyhébbek: „csak” annak a Franciaországnak lesz vége, amelyet Charles de Gaulle elnök hozott létre 1958-ban. Az ötödik köztársaság létrejötte óta az elnökválasztás mindig a republikánus és a szocialista jelölt csatájáról szólt, most egészen más a helyzet. Macron és Le Pen összecsapása azt jelenti, hogy a szavazók egy új, átformált, de nyitott Franciaország, és egy nemzeti, bezárkózó ország közül választanak. Hacsak nem történik valami egészen váratlan, a centrista Macron nyeri a második fordulót, nagyjából húsz százalékpontos fölénnyel - de a problémák rögtön ezután következnek. Ugyanis több fronton kell majd harcolnia, és egyiken sem veszíthet. Ha nem sikerül megfordítania az eddigi trendet és felráznia a gazdaságot, Franciaország végleg kicsúszik az elitből. Nemrég még nagyjából egyforma volt az egy főre eső francia és német GDP, azonban tavaly Németország már 13 százalékkal megelőzte a gallokat. A franciák minden téren lemaradtak: magasabb a munka- nélküliség, kisebb a termelékenység, nagyságrendekkel nagyobb az államadósság és magasabbak a közkiadások. Közgazdászok a francia gazdaság stagnálását és a két ország közti különbséget a lakosság mentalitása közt tátongó szakadék számlájára írják. Mindezen már a mostani elnöknek, Francois Hollande-nak változtatnia kellett volna, de elbukta a csatákat. Utódjának még nehezebb dolga lesz. A választás első fordulójában a franciák a demokrácia mellett tették le voksukat, de valami mást is megmutatott a szavazás - változást és működőképes demokráciát akarnak. Macron ennek megfelelően gyors és gyökeres változásokat ígér, például a demokratikus intézmények felrázását és működőképessé tételét. Eközben Le Pen Nemzeti Frontjának állandó nyomása alatt lesz, melynek szavazótáborát javarészt szintén a fiatal generációk alkotják. Ezért ha Macron elnökként sikertelen lesz, alighanem idén sikerült utoljára megállítani Marine Le Pent az elnökválasztáson. Egész Európa megnyugvással vette tudomásul, hogy Franciaország továbbra is liberális demokrácia, és ez nagy megkönnyebbülés az Európai Unió számára. De ez még csak egy győztes csata volt, nem pedig a közös európai jövő győzelme - ennek ellenére van ok az örömre. A szerző a Trend hetilap kommentátora FIGYELŐ 600 dzsihádistáról tudnak a belga hatóságok Több mint 600 dzsihádistát tartanak nyilván a terrorista harcosok belga adatbázisában, az adatok szerint eddig 121 dzsihádista tért vissza Szíriából Belgiumba— közölte a La Libre Belgique című napilap. A francia nyelvű új ság beszámolója szerint a 2015 óta működő rendszerben mindazok szerepelnek, akik tagjai vagy szimpatizánsai valamely terrorista tevékenységet végző vagy tervező belga vagy külföldi csoportnak, egykori és jelenlegi szíriai harcosok, valamint olyanok, akiknél felmerült a gyanú, hogy csatlakozni kívánnak valamely terrorista szervezethez, fegyveres csoporthoz, vagy kísérletet tettek arra, hogy elinduljanak Szíriába, hogy ott vegyenek részt az Iszlám Állam terrorszervezet harcaiban. Jan Jambon belga belügyminiszter információi szerint a listán felsorolt 629 harcos közül 276-an jelenleg is Szíriában harcolnak, és ez idáig 121 -en tértek vissza onnan Belgiumba. Közülük mindössze 44-en vannak börtönben. A Belgiumban tartózkodó nyilvántartottak közül 82-en megpróbáltak Szíriába szökni, ezért az Iszlám Állam tagjaiként tartják őket számon a hatóságok. A lapban közzétett táblázat szerint a szélsőséges nézeteket vallóként vagy az Iszlám Állam katonájaként számon tartottak legtöbbje a belga fővárosban él, összesen 271 -en. A nagyvárosok közül a legkiemelkedőbb Antwerpen, ahonnan 133-an kerültek fel a listára, a francia ajkú Liege- ből mindössze 16-an. A lap beszámolója szerint Koen Geens belga igazságügyi miniszter bejelentette, hogy a belga börtönőrök közül a jövőben nemcsak az újonnan szerződöttek, hanem a régebbi alkalmazottak közül is a lehető legtöbben, mintegy 7 ezren vesznek részt a radikalizmus megelőzését célzó képzésen. A tanfolyamok célja, hogy időben észrevegyék a fogvatartottak között terjedő radikalizmust, és hatékony válaszlépéseket tudjanak tenni ellene. A hatóságok nyilvántartása szerint jelenleg mintegy 450 fogvatartottnál áll fent a vallási radikalizálódás kockázata-tették hozzá. (MTI)
