Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-24 / 94. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2017. április 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN Ferenc pápa a menekültekért Merre mentek a franciák? Magas volt a részvételi arány a francia elnökválasztás első fordulójában Róma. Ferenc pápa a keresztény vértanúkhoz hasonlította a menekülteket, a menekülttáborokat a koncentrációs táborokhoz. A pápa a keresztény mártírokért imádkozott, s azt mondta, „A hazának hősökre, az egyháznak mártírokra van szüksége”. A koncentrációs táborok áldozatait említve hozzátette, a menekültek mai táborai is gyakran koncentrációs táborok, s miközben Európában nem születnek gyerekek, „kaput zárunk a migránsok előtt, ez öngyilkosság”. Hozzátette, kegyetlenség a hajókkal érkezőket bántani és kihasználni, elegendő lenne, ha minden család egy embert befogadna. (MTI) Mossack és Fonseca szabad Panamaváros. Óvadék ellenében szabadlábra helyezték helyi idő szerint Panamavárosban a „Panama Iratok” offshore- botrányában elhíresült ügyvédi iroda két tulajdonosát Jürgen Mossackot és Ramón Fonseca Mórát. Februárban vették őrizetbe őket az Odebrecht nevű brazil nagyvállalatot érintő korrupciós botránnyal kapcsolatban. A gyanú szerint Mossack és Fonseca pénzmosásban segédkezett, és offshore számlákat nyitottak az Odebrech számára, amelyekkel a cég vesztegetési pénzeket mozgatott. (MTI) Meghalt egy EBESZ-megfigyelő Luhanszk/Bócs. Meghalt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai különleges megfigyelő missziójának egyik amerikai tagja, két megfigyelő — egyikük német — pedig megsebesült, amikor gépkocsijuk járőrözés közben aknára hajtott a luhanszki szakadárok ellenőrzése alatt álló területen. Az eset a szeparatisták ellenőrzése alatt álló területen történt. (MTI) Rekordbüntetés egy orosznak Seattle. A kiberbűnözés miatt valaha kiszabott legsúlyosabb, 27 éves börtönbüntetést kapta az Egyesült Államokban Roman Szeleznyev, Valerij Szeleznyev orosz parlamenti képviselő fia. Az ítélet szerint a 32 éves Szeleznyev több mint 500 amerikai kisvállalkozás számítógépes rendszerét törte fel, több millió hitelkártya számát szerezte meg így, amelyeket aztán az interneten értékesített. A bíróság 170 millió dollár kártérítés megfizetésére is kötelezte. (MTI) A szaúdi király fia nagykövet lesz Rijád. Egyik fiát nevezte ki washingtoni nagykövetnek Szalmán bin Abdel-Azíz szaúd- arábiai király, a lépés ajavuló szaúdi-amerikai kapcsolatok fémjelzője. (MTI) MTI Párizs. Rengetegen szavaztak tegnap a francia elnökválasztás első fordulójában. A választásra jogosultak 69,42 százaléka adta le szavazatát délután 5 éráig. A voksolás lapzártánk után ért véget. A hagyományos pártok politikai tehetetlenségével és szétesésével szemben valamennyi jelölt a politikai rendszer megújítását ígéri, a törésvonalak pedig az Európához fűződő viszonyban mutatkoztak meg. Ennek a törésvonalnak a két ellentétesen kiemelkedő pólusa lett a szélsőjobboldali, rendpárti és Európa-ellenes Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke és az Európa-barát, függetlenként induló 39 éves Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat volt gazdasági minisztere. A rendőrök ellen elkövetett csütörtöki merényletet követően készült utolsó felmérések szerint a korábbi erőviszonyok alapvetően nem változtak: Macront a választók 23-24,5 százaléka támogatta, míg Le Pen a voksok 22-23 százalékára számíthatott. Amennyiben ők ketten jutnak be a május 7-i második fordulóba, akkor a felmérések szerint a centrista jelölt lehet Franciaország következő elnöke; 65 százalékkal győzheti le a radikális jobboldali jelöltet. Az utóbbi két hét közvélemény-kutatásai szerint azonban nem garantált egyikük helye sem a második fordulóban. A botránya miatt a favorit helyről a har(TASR/AP-felvétel) leadta a szavazatát: Emmanuel Macron az észak-franciaországi Le Toquet üdülőhelyen, ahol a centrista jelölt felesége egy családi ház tulajdonosa, Marine Le Pen pedig a közeli Hénin-Beaumont nevű kisvárosban, amely a radikális jobboldali jelölt székhelyének számít. Francois Fiiion és Jean-Luc Mélenchon Párizsban szavazott, ahol a bejelentett lakcímük van. Kígyózó sorok a választási helyiségek előtt madik helyre csúszott, a szintén Európa-párti 63 éves Francois Fiiion visszaszerzett valamennyit megtépázott népszerűségéből, s a voksok 19-21 százalékára számíthatott. De nem lehetett leírni a radikális baloldal jelöltjét, az európai szerződések felmondását és a NÁTO-ból történő kilépést ígérő 65 éves Jean-Luc Mé- lenchont sem, akinek 18-19 százalékot prognosztizáltak a közvéleménykutatók. Szakértők figyelmeztettek: az utóbbi európai és amerikai választások és közvélemény-kutatások tapasztalatai alapján még az elképzelhető, hogy a két radikális, Le Pen és Mélenchon jutott be a második fordulóba, ami az Európai Unió számára katasztrófát jelenthet. A voksolás előtt ugyanis rengeteg volt a bizonytalan szavazó. Mind a 11 elnökjelölt már délelőtt Nem akar koalícióképes lenni a radikális AfD Berlin. Elfogadta az őszi parlamenti választásra készített programját és megválasztotta a kampányt vezető csúcsjelöltjeit kongresszusán a legnagyobb Bundestagon kívüli német párt, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (AfD). A csúcsjelölti feladat ellátására titkos szavazással a nemzeti konzervatív irányzat vezetőjeként számon tartott Alexander Gaulandot és a liberálisabb jobboldali irányzathoz sorolt Alice Weidelt választották meg. Alexander Gauland 76 éves, országosan ismert, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) volt politikusa, az AfD egyik meghatározó vezetője. Alice Weidel 38 éves, elnökségi tag, kevéssé ismert. Az AfD az első párt, amely a jobbközép CDU-tól és testvérpártjától, a Keresztényszociális Uniótól (CSU) jobbra elhelyezkedve országszerte jelentős tényezővé tudott válni a német belpolitikában. A kétnapos kölni kongresszuson elfogadott választási programmal az AfD szembehelyezkedik a második világháború utáni kormányok politikájával. Az AfD a programban kiemelte, hogy „adott esetben” brit mintára Németország európai uniós tagságáról és euróövezeti tagságáról is népszavazást kellene tartani. Az AfD programjában több jelentős muszlimellenes kitétel is van, ezzel elítéli Angela Merkel befogadó politikáját. A kongresszus elutasította Frauke Petry társelnök kezdeményezését, amely szerint az AfD-nek a rendszerkritikus, „fundamentális ellenzékiség” helyett a „reálpolitika” irányát kell követnie, hogy középtávon koalícióképessé váljék. A kongresszus első napján tízezrek tüntettek a párt ellen Köln belvárosában. (MTI) Nemzeti gyásznap Afganisztánban Kabul. Az afgán kormány nemzeti gyásznapot hirdetett tegnapra a Balh tartománybeli Mazari-Sarif közelében található katonai támaszpont elleni támadás több mint 150 áldozatának emlékére. Pénteken tíz, egyenruhába bújt tálib szélsőségesnek sikerült hamis okmányokkal bejutnia a hadsereg 209. hadtestének bázisára, ahol tüzet nyitottak a mecsetben, illetve az étkezdében tartózkodó, fegyvertelen katonákra. Két felkelő felrobbantotta magát. A négy órán át tartó golyózáporban kilenc szélsőséges halt meg, a tizediket fogságba ejtették. Az 1 TV helyi tévécsatorna szerint a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 főt, további több mint 80 embert pedig különféle sebesülésekkel ápolnak, sokuk állapota válságos. (MTI) Nőtt az orosz repülők miatti riasztások száma Berlin. Az Oroszország és a NATO közötti feszültség következményeként jelentősen emelkedett tavaly az orosz repülők miatti riasztások száma az északatlanti szövetség által lefedett területeken. A NATO vadászgépei mintegy 780 alkalommal szálltak fel tavaly európai támaszpontjaikról, hogy orosz repülőket azonosítsanak. A hidegháború lezárása óta nem fordult elő, hogy az észak-atlanti szövetség ilyen sokszor rendelt el riadót orosz repülők miatt. Tavaly 870 alkalommal riadóztattak NATO-vadász- gépeket ismeretlen repülők miatt, ami azt jelenti, hogy csak 90 olyan eset történt, amelyben nem orosz, hanem más államok repülői voltak érintettek. (MTI) Juncker fogadja Sorost BrUsszel/Budapcst. Jean- Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön tárgyal Soros Györggyel, a Középeurópai Egyetem (CEU) alapítójával. A megbeszélésen a CEU ellen hozott magyar törvényről lesz szó. A találkozó előtt egy nappal tart vitát a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlament. Várhatóan május elején mondja meg az EB, hogy jogilag megtámadja-e a lex CEU-t. Közben a magyar kormány azzal vádolta meg Brüsszelt, hogy egyre nagyobb szeletet kíván kihasítani magának a magyar adópolitikából, amivel veszélyezteti a magyar gazdaságpolitika eddig elért eredményeit. Mindezt Tu- zson Bence magyar kormányzati kommunikációért felelős államtitkár mondta. (MTI, ú) Néma menet Caracasban Caracas. Több tízezren vettek részt szombaton Caracasban, Venezuela fővárosában azon a néma meneten, mellyel az elmúlt napok tiltakozásai során meghalt emberekre emlékeztek. A néma menet volt napok óta az első, amelyet nem próbált meg erővel szétverni a karhatalom. Sokan fehérbe öltöztek, és fehér rózsát vittek magukkal. Az országot egyre inkább diktatórikusán irányító Nicolás Maduro elnök kormánya ellen tiltakozók közül 21-en haltak meg április eleje óta. Több mint 1300 embert letartóztattak. Venezuelában súlyos politikai, társadalmi és gazdasági válság tombol. A kormány szerint a jobboldali ellenzék a külfölddel összejátszva tette tönkre az országot. Az ellenzék szerint viszont Maduro és kormánya alkalmatlan az ország irányítására, ezért az elnök távozását követeli. (MTI)
