Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-24 / 94. szám, hétfő
2 KOZELET 2017. április 24.1 www.ujszo.com A katalán függetlenségről a MIDAS-ban Barcelona. Az elkövetkező időszak egyik legforróbb kisebbségi témája Európában a katalán függetlenedés kérdése lesz, hangzott el szombaton Barcelonában az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelveken Megjelenő Napilapok Egyesülete (MI- DAS) éves közgyűlésén. „Mosolygós forradalomra” készülnek a katalánok, akik idén szeptemberben népszavazást tartanak országuk függetlenné válásáról. A MIDAS hétvégi közgyűlése Barcelonában több oldalról is megközelítette a kérdést. A népszavazás kimenetele akkor is bizonytalan, ha a függetlenség mellett voksolók győznek, Madrid ugyanis továbbra sem akar hallani a katalán tartomány kiválásáról. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a katalánok jövőjüket az EU-n belül képzelik el, ám bizonytalan, hogy a független Katalónia uniós tagállam maradhat-e, vagy ismét át kell esnie a csatlakozási folyamaton. A MEDAS éves közgyűlése másodszor is bizalmat szavazott lapunk igazgatójának, Slezákné Kovács Editnek, aki 2013 óta tölti be a szervezet elnöki posztját. Kiosztották a szervezet díjait is, a MIDAS-díjat 2017-ben Sándor Tence olaszországi szlovén újságíró, a Prímorskí dnevnik napilap munkatársa, a Habsburg Ottó-díjat pedig Josep Maria Es- pinas katalán író, újságíró kapta, aki egyebek mellett az FC Barcelona himnusza szövegének is a társszerzője. (szaizo) Kisebb a fagykár a vártnál ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai gyümölcstermesztőknek - a meteorológusok előrejelzései alapján - április 20-ról 21-ére való éjszakán kellett tartaniuk az alacsony hőmérsékletektől. Az előzetes kárfelmérés alapján nem törtánt katasztrófa, tavaly április végán komolyabb károkat okoztak a váratlan fagyok. Jár majd kárpótlás a termelőknek, ígéri Robert Fico kormányfő, de előbb alaposabb kárfelmérésre van szükség. A leghidegebb éjszakán több helyütt is -3, -4 fokos fagyra számítottak a gyümölcsösökben és szőlészetekben, de átlagban nem volt több mínusz 1,5-2 foknál. A pöstyéni régió néhány gyümölcs- kertjében ugyan mínusz 3-3,4 fokot is mértek. Lesz kártérítés? A gyümölcstermesztők többsége megpróbált védekezni. „Több termelőnek is komolyabb károkat okozhattak a fagyok, de eddigi becslések szerint nem annyira katasztrofális a helyzet, mint egy évvel korábban volt. Akkor április utolsó napjaiban sok gyümölcsöst szinte teljesen tönkre tett a fagy. Persze, a hideghullámnak még április utolsó, sőt, május első napjaival sincs vége, nem tudni, hogy mire is számíthatunk a következő napokban” - mondta lapunknak Marián Varga, a Szlovákiai Gyümölcstermesztők Szövetségének elnöke. Robert Fico miniszterelnök ígéri, hogy a kormány segíteni fogja azokat a gazdákat, akiket nagyobb kár ért. A kártérítésről Peter Kažimír pénzügyminiszter és Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter egyeztet majd. Tavaly a gyümölcsös szőlőtermesztők kárpótlására az állam 3,5 millió eurót különített el. Ebből a pénzügyminisztérium 2,5 milliót biztosított a tárca által 2016- ban megtakarított pénzből. Marián Varga szerint a tavalyi, áprilisi fagyok a gyümölcsösökben mintegy 16 millió eurós kárt okoztak. Csaknem 160 nagyobb termelőt sújtottak, összesen 2800 hektárnyi területen okozott komoly károkat a hideg időjárás. Védekezés Idén tizenegy kamionnyi viaszgyertyát hoztak be a szlovákiai gyümölcsösökbe a fagyok elleni védekezésre Magyarországról és Spanyol- országból. Szalmát is égettek a termesztők, vagyis füstöléssel védekeztek, és a fagyellenes csepegtető öntözést is kihasználták. A levegő hőmérsékletének növelését a fű lekaszálása is segítette, így a meleg könnyebben jutott a felszínre, mivel a fű nem szigetelt. Néhány gyümölcsösben új eszközt is bevetettek a termesztők - ködképzőket használtak. Marián Varga szerint évente mintegy 20 hektárnyi területen építik ki fagyellenes öntözéshez a berendezéseket, de ez nem olcsó mulatság: egy hektár védelme átlagosan mintegy 12 ezer euróba kerül. Azokban a gyümölcsösökben, ahol stabilizálni akarják a gazdag hozamot, mindenképpen szükségesek az ilyen berendezések. Gabriela Matečná mezőgazdasági miniszter szerint az agrártárca részletes adatokat gyűjt a gyümölcstermesztőktől a gyümölcsösök adattárába. Elsősorban azért, hogy hatékonyabban lehessen védekezni az extrém éghajlati változások ellen. „Felmérjük, hogy mely régiókban vannak erősebb fagyok, milyen a szélmozgás, a szél átlagos erőssége. Az ilyen helyekre nem érdemes gyümölcsfákat és szőlőt telepíteni” - mutatott rá az agrártárca vezetőj e. (sb) Politikai tangó a forintmilliárdok körül Van mit köszönni. Menyhárt és Orbán a csomag bejelentésekor. (MTI fotó) FINTA MÁRK Az MKP hangsúlyozza, a Magyarországról érkező, több tízmillióid forintos támogatásnak komoly gazdaságélénkítő hatása lesz Dél-Szlovákiában, és pénzt független kuratórium osztja majd el. A Híd elnöke ez utóbbit azonban kétli. A keretösszeggel kapcsolatban az MKP egyelőre nem árul el semmit. Farkas Ivántól arra a kérdésre sem kaptunk választ, milyen nagyság- rendű lehet majd az összeg mondván, erről a donor, azaz a magyar kormány hivatott beszámolni. „Még zajlanak az előkészületek. Nincs még döntés, erről nyilatkozni még nem lenne időszerű” - mondta lapunknak az MKP gazdasági alelnöke. Azt azonban megerősítette, hogy a Magyarországról érkező forrásokat az MKP-hoz köthető gazdaságfejlesztési és regionális fejlesztési terv, az úgynevezett Baross Gábor Terv mögé állítják majd be. A dél-szlovákiai fejlesztési terv 2013-ban és 2014-ben készült, egy 18 tagú szerzői kollektíva dolgozta ki Farkas Iván vezetésével, a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaság égisze alatt. A Baross Gábor Térv aktualizálása most zaj lik. A pénzt szigorúan nyílt pályázatok alapján osztják majd ki, mondta Farkas, ebből a célból létrehozzák a Baross Gábor Alapot. Az MKP gazdasági alelnöke ugyanakkor nem árulta el, kik lesznek a kuratórium tagjai, még tárgyalnak a szakemberekkel. Menyhárt József, az MKP elnöke az Új Szónak adott inteijújában azt mondta, ők nem pártemberek, hanem szakemberek lesznek. A gazdaság- fejlesztési mechanizmus az MKP elnöke szerint idén nyáron elindulhat. A párt azt ígéri, kis- és középvállalkozások, gazdák, kisiparosok pályáz- . hatnak majd a pénzekre. A csomaggal kapcsolatban Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke is nyilatkozott a hétvégén a Pátria rádióban. Hangsúlyozta, jelenleg a rendszer előkészítése zajlik, a fő feladat a vonatkozó magyar, szlovák és uniós szabályozás összefésülése, és a jogviszonyok tisztázása. Hasonló rendszert képzelnek el, mint a Vajdaságban. Elmondása szerint kistérségek fej lesztését tervezik. A Pátria rádióban Őry is több tízmil- liárd forintról beszélt, hangsúlyozva, hogy ezekkel a szlovák állami költségvetés is jól jár. Tízmilliárd forint, azaz több mint 30 millió euró áfatartalma ugyanis körülbelül 5 millió euró - ez pedig több mint például a kisebbségi kultúrára szánt keretösszeg volt tavaly. Politikai csaták Szijjártó Péter magyar külügyminiszterjelezte: a gazdaságfejlesztési tervről a szlovák kormányt is tájékoztatják. A kormánykoalíció egyik tagja, a Híd ugyanakkor már most éles kritikát fogalmazott meg, Bugár Béla pártja szerint ugyanis a gazdaságfejlesztési programmal a Fidesz beszáll a szlovákiai „politikai ringbe”. „Azzal nincs baj, hogy Szijjártó Péter tájékoztatja a kormányt. Azzal van baj, ha ezt a gazdaságfejlesztő programot egy politikai párt felügyeli. Akkor indul a mutyi” - mondta lapunknak Bugár. Szerinte az MKP a hozzá közel álló embereket fogja előnyben részesíteni. „Ez ugyanolyan, mint például a Libertate vagy más társulások, ahol az MKP-sok osztottak vagy fosztottak” - vélekedett. Ha az MKP a tervet pártpolitikai szinten akarja átültetni, akkor vállalnia kell érte a felelősséget. A lebonyolításhoz azonban szerinte szükség lesz a kormányzati szervekre. „Ha szakmai szinten akarják megvalósítani a tervet, akkor dugjuk össze a fejünket, tegyünk oda pártfüggetlen szakembereket, és azok döntsenek, ne a politika” -jelentette ki. Vajdasági példa A magyar kormány gazdaságfejlesztő projektje a Vajdaságban már gőzerővel zajlik, az MKP delegációja is járt a közelmúltban Szerbiában konzultálni arról, hogyan működik a program. A magyar kormány, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), valamint a program ottani lebonyolítója, a Prosperitati Alapítvány sikerként kommunikálja a projektet, sok ezer megkötött szerződéssel. Nemrégiben nagyszabású, ünnepélyes szerződés-aláírást is szerveztek a harmadik pályázati kör nyerteseivel Szabadkán, melyen részt vett Szijjártó Péter is. „Ebből a pénzből többek között 413 permetezőt, 560 traktort, 470 vetőgépet, 262 pótkocsit, 18 kombájnt, 109 bálázót vettek” - mondta az ünnepélyen Pásztor István, a VMSZ elnöke, aki szerint a programnak köszönhetően a vajdaságiak nemcsak identitásukban, hanem egzisztenciális értelemben is meg tudnak maradni szülőföldjükön. A vajdasági magyar ellenzék szkeptikusabb a gazdaságfejlesztő programmal. Bajtai Koméi, a Szabad Magyar Szó újságírója, a Magyar Mozgalom elnökségi tagja szerint a csomag „abszolút választási csoda- fegyver”, amely életben tartja a VMSZ-t. Szerinte a párt ezzel biztosítja a szavazatokat. A program elmondása szerint akkor startolt, amikor a Magyar Mozgalom megalakulása miatt a tavalyi általános választásokon a VMSZ pozíciója veszélybe került. „Ez pedig a Fidesznek sem volt érdeke, ők kizárólag a VMSZ-t tartják partnernek, mással szóba sem állnak” - magyarázza Bajtai. A pénzt kezelő Prosperitati Alapítvány ügyvivője Juhász Bálint, aki korábban a VMSZ tisztségviselője volt. Bajtai szerint „az embereknek megsúgják, hogy aki kapni szeretne, annak illik »betagosodni«, vagy legalábbis őket támogatni”. Bajtai elismeri a pénzcsomag valós gazdasági hatását, ám szerinte igazán jól a beszállítók járnak, amelyek zömében szerb cégek. Ezek a vállalatok szerinte a Prosperitati indulása óta 30-50 százalékkal felnyomták a mezőgazdasági gépek árát, „mert úgyis a magyarok fizetik Pestről”. Paraffingyertyákkal is védték a termést
