Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-22 / 93. szám, szombat

Kilátás a bazilika mögött emelkedő Sínai-hegy csúcsáról. A 2011-ben kirobbant forradalom óta a külföldi látogatók elkerülik a gyakran „dzsihádista szervezetek bázisaként" is emlegetett félszigetet. Kedden az iszlám fegyveresek a magaslatról nyitottak tüzet. (Fotók: MTI, pj, sita/AP, TASR/AP)

2017. április 22., szombat, 11. évfolyam, 16. szám

■

Az el-dzsebeléja törzs tagjai a mai napig a kolostor környékén élnek. A forradalom előtt több százan ^ -jurták az ocfaözönlő turistákat. ~ Most kevesen jönnek.

Ahol a keresztényeket megölik, elhurcolják, elűzik

Újra a figyelem középpontjába került az iszlám, a keresztény és a zsidó tradíció egyik legfontosabb helyszíne, a Mózes-hegy lábánál épült Szent Katalin-kolostor. Mostanában sajnos nem turisztikai célpontként emlegetik az 550 körül alapított kolostort, hanem fegyveres támadások helyszíneként.

E héten az Iszlám Állam fegyveresei támadtak egy ellenőrző pontra a kolostor közelében, megölve egy rendőrt, négy másikat pedig megsebesítve. A támadást alig tíz nappal Ferenc pápa tervezett egyiptomi látogatása előtt hajtották végre, és alig több mint egy héttel azt követően, hogy virágvasárnap két, a dzsihádista terrorszervezet által vállalt öngyilkos merénylet legalább 45 ember életét követelte a Nílus deltájában fekvő Tanta város Szent György-temp- lomában, illetve Alexandriában, a Szent Márk-katedrálisnál. Az ország keresztény kisebbsége ellen elkövetett, évtizedek óta legvéresebb terrorcselekmény volt. Egyiptomban a kopt keresztények, akik a több mint 90 miihó lakosú ország népességének egytizedét teszik ki, évek óta az iszlamisták támadásainak célpontjai, s az utóbbi négy hónapban számos más gyilkos támadást is elkövettek ellenük a Sínaifélsziget északi részén. A robbantásos merényletek, fegyveres támadások miatt az európai és amerikai turisták messze elkerülik a vidéket, ez pedig egzisztenciális hanyatlást hozott a sivatagos régió lakosságának többségét alkotó beduinok számára. A terrorcsoportok tehát nemcsak a koptok, hanem a beduinok számára is komoly veszélyt jelentenek, pedig a muzulmánok és a keresztények viszonylagos békességben élnének itt egymással. Az Iszlám Állam terrorszervezet „lerakata” a Sínai-félsziget északi részén követ el gaztetteket és propagandavideókban helyezett kilátásba támadásokat keresztények ellen. Emiatt februárban egyiptomi keresztények százai menekültek el onnan.

Számos más országban azonban szintén veszélyes körülmények között élnek a keresztények. Az alábbiakban megnézzük, hogyan boldogulnak ott, ahol a lakosság elenyésző részét képezik, vagy legalábbis kisebbségben vannak.

PAKISZTÁN - A keresztények helyzete Pakisztánban a legnehezebb, a vallási kisebbség tagjai folyamatosan életveszélyben vannak. Pakisztánban úgy tartják, ha valaki ismeri a próféta tanításait, de nem risztek, akkor kigúnyolja Mohamedet, ami halál- büntetést von maga után.

AFGANISZTÁN - Csak kevés keresztény él az országban. A legtöbb vallási kisebbség a radikális iszlamista tálibok uralma idején, 1996 és 2001 között elmenekült az országból. Az amerikai külügyminisztérium 2009-ből származó jelentése maximum nyolcezerre becsülte az afganisztáni keresztények számát. A jelentés szerint azok, akik maradtak, rejtőzködtek, csak titokban tértek át a keresztény hitre. Időnként merényleteket követnek el miszsziós tevékenységgel gyanúsított külföldiek, köztük egyházi segély- szervezetek tagjai ellen. Utoljára 2014-ben öltek meg Kabulban egy Dél-Afrikából származó keresztény családot.

IRAK - A keresztények Irakban a társadalom alkotórészei. Ugyanakkor huzamosabb ideje elvándorlás tapasztalható a keresztény közösségekből. Becslések szerint az irakiak kevesebb mint egy százaléka tartozhat keresztény felekezetekhez. Főleg a radikális szunnita csoportok terrorizálják a keresztényeket. Az Iszlám Állam terrorszervezet keresztényeket ölt meg - más vallások híveit szintúgy —, elhurcolta, elűzte őket, intézményeiket szétrombolta. A politikai életet síiták és szunniták uralják, a keresztények mellékszerepet játszanak.

IRÁN - Körülbelül százezer keresztény él Iránban, 80 ezren közülük az örmény apostoli egyházhoz tartoznak. Érsekük szerint vallásukat mindig szabadon gyakorolhatták. Az iszlám rendszer ugyanakkor erőteljesen fellép mindenfajta keresztény térítés ellen. Azok az iráni muszlimok, akik ilyen térítés eredményeképpen keresztényekké

válnak, hosszú ideig tartó elzárásra vagy halálbüntetésre számíthatnak.

SZÍRIA - A kereszténység Szíriában mély gyökereket eresztett. Kolostorok és más egyházi intézmények tanúskodnak az évezredekre visszanyúló történetről. A Szíriái lakosság tíz százaléka tartozik keresztény felekezetekhez. Különösen erős a görög-ortodox egyház. A keresztények sokáig szabadabban élhettek, mint más arab országokban. A lakosság többi részéhez hasonlóan nagyon megviseli őket a polgárháború. A radikális muzulmán szélsőségesektől való félelmében sok keresztény támogatja Aszad államfőt.

INDONÉZIA - Indonéziában a keresztények számát 20 miihóra becsülik, ami egy ázsiai országban magas szám. Ám a 250 millió fős lakossághoz képest elenyésző kisebbségnek számítanak, ráadásul a lakosság 90 százaléka muzulmán. Indonéziában az iszlám egy viszonylag toleráns változata van érvényben. Az utóbbi időben azonban Indonéziában is egyre több radikális prédikátor foglal állást a keresztényekkel szemben. Jakarta keresztény kormányzója, Basuki

Purname ellen százezrek vonultak az utcára. Azzal vádolták, hogy a választási kampányban megsértette a Koránt.

SZOMÁLIA - A lakosság több mint 99 százaléka szunnita muszlint. Az alkotmány papíron ugyan biztosítja a személyes vallásszabadságot, ugyanakkor tiltja az iszlámon kívül más vallás terjesztését. Az olasz gyarmati múlt lenyomataként 1900 tájékán katolikus templomot alapítottak a fővárosban, Mogadi- shuban. 1989-ben a katedrális előtt lelőtték Pietro Salvatore Colombo olasz püspököt. A 67 éves pap halálának körülményei sohasem tisztázódtak. Az Al-Shabaab terrormilícia mintegy tíz év óta megpróbál teokratikus államot létrehozni. A szunnita szélsőségesek számára a mérsékelt muzulmánok is hitede- neknek számítanak.

KÍNA - A kereszténységnek Kínában viszonylag széles tábora van. Egyesek 80 miihó keresztényről beszélnek, de a becslések igen különbözőek. A hívők szabadságát korlátok közé szorítják, mivel a kommunista vezetés ellenőrzése alatt akarja tartani a vallásgyakorlást. A katolikusok kénytelenek az állami „Hazafias Egyházhoz” csadakozni, a protestánsok szintén állami keretek között gyakorolhatják vallásukat. Sok kínai mindezzel elégededen és illegalitásban, vagy úgymond házi keretek között él hitéletet.

ÉSZAK-KOREA - A Koreai Keresztény Szövetség szerint a mintegy 25 millió fős lakosságból 14 ezren keresztények. Megbízható adatok a katolikus és az evangélikus közösségek nagyságáról nincsenek. Megfigyelők lehetségesnek tartják, hogy a Szövetségen kívül létezik keresztények kis fiiggeden csoportja is. Keresztény csoportok, például az Open Doors (Nyitott Ajtók) segélyszervezet azzal vádolja a kormányt, hogy keresztények tízezreit tartja fogva munkatáborokban.

(MTI/dpa, ug)

A Nílus deltájában fekvő Tanta város Szent György-temploma a virágvasárnap elkövetett öngyilkos merénylet után