Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-21 / 92. szám, péntek

8 | RÖVIDEN Oscar-közelbe kerülhet a LOVE Budapest Bucsi Réka LŐVE című animációja nyerte a zsűri díját az észak-karolinai RiverRun nemzetközi filmfesztiválon, ez­zel esélyes lett a jövő évi Oscar- díjra. A RiverRun Oscar-kvali- fikáló fesztivál, ezért az adott kategóriában a nyertes alkotások automatikus meghívást kapnak az amerikai filmakadémia szűkí­tett listájára. A LOVE a legjobb animációs rövidfilm kategóriá­jában kerülhet az Oscar-díj kö­zelébe. Bucsi Réka nem először száll versenybe a legnagyobb presztízsű filmes elismerésért: a Moholy-Nagy Művészeti Egye­temen készült diplomafilmje, a Symphony No. 42 a melboume-i nemzetközi filmfesztivál legjobb animációjának járó elismerést nyerte 2014-ben, mellyel esé­lyessé vált az Oscar-jelölésre. A Symphony No. 42 felkerült a tí­zes szűkített listára is, de végül nem jutott az öt jelölt közé. (index) Mógsem jelentek meg a Prince-dalok Minneapolis. Megtiltotta egy amerikai bíróság Prince eddig ismeretlen dalainak kiadását: a zenész halálának első évfordu­lója alkalmából ma akart hat dalt megjelentetni George lan Boxill producer. A TMZ.com amerikai portál jogi dokumentumokra hivatkozva közölte, hogy egy amerikai bíró a hagyaték keze­lőjének indítványára hozott ide­iglenes rendelkezést, amely szerint a Deliverance című kis­lemez a tervezettel ellentétben nem jelenhet meg, mivel Boxill nem rendelkezik a dalok kiadá­sához szükséges jogokkal. A bí­ró egy titoktartási megállapo­dásra hivatkozott, amelyet a producer akkor írt alá, amikor több mint tíz éve együtt dolgo­zott a zenésszel. A lemezt már több millió Prince-rajongó megrendelte, az előrendeléssel automatikusan letölthetővé vált a lemez címadó dala. Az album már nem előjegyezhető, az érin­tett internetes oldal eltűnt az iTunes ajánlatából. Az Ama­zonnál sem látható már a Deli­verance. (MTI) KULTÚRA Útkeresés Európában Kristóf György Out című filmjét beválogatták Cannes második legjelentősebb szekciójába (Jana Šva gr felvétele) JUHÁSZ KATALIN A kassai Kristóf György első játékfilmje kópviseli Szlová­kiát az idei cannes-i filmfesz­tivál versenyprogramjának Un Certain Regard szekciójá­ban. A prágai FAMU-n végzett rendező Out című mozija egy ötvenes fórfi kelet-európai utazásának ás útkeresésének története, abszurd humorral elmesélve. A szlovák-ma- gyar-cseh-lett koproduk­cióban több magyar színész is szerepel. Már másodszor utazik Cannes- ba, két éve a filmtervet válogatták be egy szekcióba, ahol külföldi producerek, terjesztők előtt is­mertethette elképzeléseit. Egy hó­nap múlva pedig tizennégy másik fűmmel mérkőzik meg az Out, rá­adásul elsőfilmes rendezőként ön az Aranykamera díjért is verseny­ben van. Épp ma kaptam az információt a filmintézettől, hogy a szlovák film- művészetet utoljára Juraj Jakubisko képviselte a fő programban 1968- ban, de az ő filmjét versenyen kívül vetítették. Nekünk még nincs idő­pontunk, körülbelül egy hónap múl­va lesz a bemutató, úgyhogy jelenleg gőzerővel dolgozunk a végső vágá­son, 85-90 percbe szeretnénk bele­férni. A válogatók egy munkaverziót láttak a filmből, az alapján döntöttek. Ez a versenymezőny egyébként na­gyon vegyes, vannak benne elsőfil­mesek, de olyan neves rendezők is, akik már Aranypálmát is nyertek Cannes-ban. A Szlovák Filmintézet tehát büszke egy olyan játékfilmre, amelynek a magyarországi Terhes Sándor a főszereplője, és, gondo­lom, magyarul beszél benne... Egy szlovákiai magyart játszik, de nagyon keveset beszél magyarul, csak az elején néhány jelenetben, amikor még otthoni környezetben látjuk. Bandor Éva játssza a felesé­gét, Bárdos Judit pedig a lányát. A fő­szereplő elveszíti a munkahelyét, és életében először kénytelen kimoz­dulni az országból. Élűidül Lettor­szágba, ahol hegesztői munkát ígér­Kristóf György tek neki egy hajógyárban. Több or­szágon utazik keresztül, és minden­féle szláv nyelven igyekszik megér­tetni magát, de magyarul nem érde­mes próbálkoznia. Terhes Sándor semmilyen szláv nyelven nem be­szél, fonetikusan tanulta meg a szö­veget. Egyébként szerintem nincs ember, aki feliratok nélkül megérte­né az egészet, hiszen még lettül és észtül is beszélnek benne. A film nyolcvan százaléka Lettországban és Észtországban játszódik. És amit a főszereplő nem ért, azt nem is felira­toztuk, hogy a néző is bizonytalanul érezze magát bizonyos pontokon. Ha jól tudom, a fim hivatalosan road movie, mert valahogy be kel­lett sorolni. Ön is így határozná meg a műfaját? A producerek még az elején eg­zisztencialista abszurd drámának ti­tulálták, amivel egyet is értek, hi­szen a főszereplő útkeresése áll a kö­zéppontban. A hosszú utazás során azonban abszurd dolgok is történ­nek vele. Úgy képzeljük ezt el, mint pél­dául a Birdman című realista film abszurd jeleneteit, amikor a főhős felrepül, vagy elmozdít dolgokat az akaratával? Nálam inkább a reális és a szürre­ális határmezsgyéjén mozognak bi­zonyosjelenetek. A humor is fontos volt számomra, bár azt inkább csak belecsempésztem a filmbe, mintsem direkt módon alkalmaztam volna. A nézőre bízom, mit talál viccesnek, mikor nevet és mikor nem. Ez egyébként a tesztvetítéseken is be­igazolódott. Emellett van a filmben egyfajta elemeltség. Mennyire fogalmaz meg globá­lis jelenségeket a film, illetve mennyire volt fontos önnek, hogy mindenütt értsék? Úgy is kérdez­hetném, hogy tudatosan a nem­zetközi piacra készült? Mivel alapból van egy európai énem, több országban éltem, sok he­lyen mozgok otthonosan, ez a kérdés nem is foglalkoztatott. Viszont van­nak a filmben olyan apró, egy-egy adott országra jellemző nüanszok, amelyeket csak azok a nézők értenek meg, akik ott élnek. Más nemzeti­ségűek észre sem veszik őket. Mikor láthatjuk a filmet a hazai mozikban? Ezt még nem tudom, a szlovák producernek még nem sikerült hazai forgalmazót találnia. Remélem, a cannes-i jelenlét meggyorsítja a ha­zai folyamatokat. Magyarországon június 15-én lesz az Out bemutatója. A magyar producer ügyesebb volt? Inkább úgy mondanám, hogy meglátott egy lehetőséget és lecsa­pott rá. A film nemzetközi forgal­mazásáról pedig Cannes után tudok majd bővebbet mondani, ott sok minden eldőlhet. Elégedett a filmmel? Sikerült maradéktalanul megvalósítania az elképzeléseit? Amit az elején magam előtt lát­tam, az csak az én fejemben él, úgy­hogy most mondhatnék bármit, de őszinte leszek: nyolcvan százalék­ban vagyok elégedett vele. Az Out szlovákiai magyarfőhősétTerhes Sándor játssza (Képarchívum) Vasárnap estig közel 50 ezer kötetet és 500 programot kínál a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál (MTI - illusztráció) Vasárnapig a Millenárison van Európa legnagyobb könyvesboltja Budapest. A látogatók csaknem 50 ezer kötet közül választ­hatnak a Millenárison, amely vasárnapig Európa legna­gyobb könyvesboltjaként működik. Tegnap dólután megnyílt a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. A magyar könyvkultúra legrango­sabb nemzetközi eseményének nyitó napján a két díszvendégé volt a fő­szerep: Orhan Pamuk Nobel-dfjas tö­rök íróval pódiumbeszélgetésen ta­lálkozhattak az olvasók, majd a szer­ző átvette a Budapest Nagydíjat. Pa­muk első regénye, a Cevdet Bey és fi­ai a könyves seregszemle alkalmából jelent meg először magyarul - akik dedikált példányra vágynak, holnap még begyűjthetik a sztáríró aláírását a Millenárison. Tegnap megnyílt a másik díszven­dég, a visegrádi országok, Lengyel- ország, Szlovákia és Csehország kö­zös standja is. íjgyártó István kultu­rális és tudománydiplomáciáért fele­lős államtitkár ez alkalomból kiemel­te: Közép-Európa mítosz, szellemi­ség, életérzés, sors- és értékközösség is egyben. Mindez mélyen összeköti a visegrádi országokat, minden léte­ző érdekellentét és történelmi sére­lem ellenére is. „Irodalmaink úgy egyediek, hogy közben egymásra is reflektálnak, egymásból is meríte­nek” - fűzte hozzá. Az államtitkár be­jelentette a Balassi Műfordítói Nagy­díj megalapítását is. A minden évben a fordítók világnapján, szeptember 30-án kiosztandó elismerés célja az olyan külföldi műfordítók díjazása, akik évtizedek óta segítik munkájuk­kal a magyar irodalom külföldi meg­ismertetését. A megnyitón Pro Cul- tura Hungarica-díjat vehetett át Jü Cö- min kínai-magyar fordító, aki a kor­társ magyar irodalom számos szer­zőjének - Kertész Imre, Esterházy Péter, Márai Sándor - műveit ültette át kínai nyelvre. A könyvfesztiválon vasárnap es­tig a dedikálásokkal együtt csaknem 500 program, köztük könyvbemuta­tók, felolvasások, író-olvasó talál­kozók, koncertek és kiállítások vár­ják a közönséget. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents