Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-21 / 92. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. április 21. KOZELET I 3 8% körüli az országos munkanélküliség Több ezer alkalmazott találhat munkát a Nyitra mellett épülő új autógyárban (Jozef Jakubfio felvétele) LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Márciusban már csak három járásban volt 20 százalák felett a munkanélküliek aránya, ás a 79 járásból csak 25-ben magasabb 10 százaléknál. Az országos átlag megközelítette a 8 százalékot. Márciusban 0,35 százalékponttal 8,04 százalékra csökkent az azonnal rendelkezésre álló munkanélküliek aránya. Ugyan még nem érte el a 2008 őszén mért 7,5% körüli legalacsonyabb értéket, de nagyon közel került hozzá. A szociális ügyi minisztérium tájékoztatása szerint ugyanakkor a foglalkoztatottak száma már 30 ezerrel magasabb, mint a csúcsévet jelentő 2008-ban volt. A leszakadó Gömör Továbbra is Gömörben a legrosszabb a helyzet, a munkanélküliség már csak a Rimaszombati, a Nagyrőcei és a Rozsnyói járásban haladja meg a 20 százalékot, habár néhány tized százalékponttal márciusban itt is csökkent. A csökkenés itt várhatóan továbbra is lassú lesz. „Szeretnénk, ha év végéig a munkanélküliek aránya mindenhol 20 százalék alá csökkenne” -jelentette ki Ján Richter (Smer) szociális ügyi miniszter. A munkaerőpiaci helyzet ezelőtt 9 évvel is Gömörben volt a legrosszabb, 2008 októberében 7,51%-os országos munkanélküliség mellett a Rimaszombati járásban 25,68%, a Nagyrőce- iben 24,36% a Rozsnyóiban pedig 19,34% volt a ráta. Az ország túlnyomó részén azonban már 10 százalék alatti a munkanélküliek aránya, a 79 járásból 54-ben már egyszámjegyű a ráta. A legrosszabb helyzetben lévő 25 járás a három legkeletebbre eső megyében - Besztercebánya, Kassa és Eperjes - található. Richter abban bízik, hogy ezekben a járásokban is csökkenhet a munkanélküliség a foglalkoztatás-támogatási intézkedések hatására. „A leszakadó járásokban mintegy 50 millió eurós támogatásból indítottunk munkahelyteremtő és a foglalkoztatást csökkentő programokat” - állítja a miniszter. Jegybank: 7,99% A Szlovák Nemzeti Bank statisztikai elemző osztálya szerint a csökkenés egyrészt a gazdasági növekedésnek köszönhető, de jelentősen segíti az is, hogy emelkedik a nyugdíjba vonulók száma is. „A második legfontosabb tényező a lakosság elöregedése, emelkedik a nyugdíjba vonulók száma, miközben csökken a munkaerőpiacra belépő fiataloké” - áll a jegybank statisztikai osztályának elemzésében. Az elemzők szerint a rendelkezésre álló munkanélküliek aránya a hivatalosnál is alacsonyabb - a szezonális hatástól megtisztított ráta 7,99%. Emelkedhetnek a bérek A csökkenő munkanélküliségnek ugyanakkor kettős hatása van: emelkednek a bérek, és egyben csökken a megfelelő alkalmazottak száma, vagyis a munkaadók kerülnek nehezebb helyzetbe. „A munkaerőpiacon kialakult feszültség.a megfelelő alkalmazottak érezhető hiánya mellett egyben a bérek emelkedése irányába ható tényező” - állítja Alexander Karšay, a jegybank elemzője. Az átlagfizetések az első két hónapban 3,6%-kal nőttek, ez a következő hónapokban még erősödhet, mert egyes nagyvállalatokban most lép életbe a korábban kialkudott béremelés. A jegybank a munkaerőpiac erősödését várja. „A következő hónapokban is folytatódhat az új munkahelyek dinamikus keletkezése” - állítja az elemzés. Ezt segíti majd a Jaguar Landrover nyitrai gyárának beindulása, amely jövő januárra tervezi a gyártás elindítását. A cégek kicseleznék a 13. fizetést MOLNÁR IVÁN Fordítva is elsülhet a 13. fizetés bevezetését szorgalmazó javaslat, melyre a cégek akár úgy is reagálhatnak, hogy csökkentik a béreket. Pozsony. A vállalkozók többsége elhibázott, populista döntésnek tartja a Szlovák Nemzeti Párt javaslatát az alkalmazottaknak járó 13. fizetés kötelezővé tételére. A Szlovák Vállalkozói Szövetség (PÁS) elemzése szerint az intézkedés könnyedén megkerülhető lenne, így az alkalmazottak bevételeinek a növekedése helyett legfeljebb a nemzeti párt népszerűségének a növelésére lenne jóAndrej Danko pártelnök a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) április eleji ünnepi közgyűlésén vetette fel az ötletet, hogy még a jelenlegi választási ciklusban Szlovákiában is be kellene vezetni a 13. bért, és hogy a munkáltatók se legyenek ellene, adó- és járulékmentessé kellene nyilvánítani. Mit gondolnak minderről a szlovákiai vállalkozók? Erre kereste a választ a Szlovák Vállalkozói Szövetség, amely az elmúlt napokban egy . internetes közvélemény-kutatás során kérte ki a cégvezetők véleményét. „A 13. fizetés kötelezővé tétele egy olyan populista döntés, amely rontana a vállalkozói környezeten, ártana az ország gazdaságának, és semmilyen pluszt nem jelentene az alkalmazottaknak” - Peter Kremský, a PAS elnöke szerint nagy vonalakban ezt gondolja az intézkedésről a vállalkozók döntő többsége. A PÁS felméréséből kiderült, hogy a szlovákiai cégek nagyjából 70 százaléka egyébként már ma is fizet év végi juttatást vagy 13. fizetést. Igaz, több mint a felük ezt nem minden alkalmazottjának fizeti ki, az év végi juttatással szeretnék ugyanis motiválni a dolgozóikat. Az ilyen juttatást fizető cégek harmada azt is bevallotta, hogy ha az adott évben nem a terveik szerint alakul a gazdálkodásuk, a dolgozóik nem számíthatnak a szokásos 13. fizetésre. Kremský szerint azonban az év végi juttatás kötelezővé tételével sem javulna az alkalmazottak helyzete, épp ellenkezőleg. „Ha bevezetnék a kötelező 13. fizetést, a cégek több mint harmada egész egyszerűen visszafogná a béremeléseket, és az így megtakarított összegből fizetné ki az év végi juttatást. Csaknem minden negyedik vállalkozó ennél is tovább menne, és akár csökkentené is a fizetéseket, hogy legyen pénze a 13. fizetésre” - mondta Peter Kremský. Az sem sokat segítene, ha az év végi juttatás kifizetésének a lehetőségét a vállalkozókra bíznák, miközben ezt adómentessé tennék. A vállalkozók csaknem fele ugyanis ebben az esetben is az év közben kifizetett béreken megtakarított összeget fizetné ki 13. fizetésként. Kremský szerint a cégek számára a legnagyobb motivációt az adó- és járulékterhek csökkentése jelenti, amiből idővel az alkalmazottak is profitálhatnának. A13. fizetés akár a béremeléseket is visszafoghatja (Ján Krošlák felvétele) A minimáladó kaszált a kft.-k között MOLNÁR IVÁN Pozsony. A gazdasági válság 2008-as kirobbanása óta a szlovákiai cégek számára a tavalyi év volt a második legrosszabb - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság tegnap közzétett elemzéséből. 2016-ban 8579 cég szűnt meg, ennél több társaság - 8662 - csak 2015-ben ment tönkre. A tömeges cégfelszámolásokat a vállalkozók a második Fico-kabinet által bevezetett minimáladóval magyarázzák. A világválság 2008- as kirobbanását követő hét év során összesen 44 740 társaságot számoltak fel az országban. Szlovákiában a gazdasági válságot követő legnehezebb években is legfeljebb 3-5 ezer céget számoltak fel évente. 2014-ben azonban ez már csaknem 7 ezerre nőtt, az elmúlt két évben pedig meghaladta a 8 ezret, ami több mint kétszerese a 2009-es mutatónak. „A drasztikus növekedés egyértelműen a minimáladó bevezetésével magyarázható, bár egyéb okok is közrejátszottak” - vallja Milan Seliak, a Bisnode Slovensko társaság vállalkozásfejlesztési menedzsere. A második Fico-kabinet 2014- től vezette be a társasági minimál- adót az összes cég, vagyis a veszteséges társaságok számára is. A társaságok a minimáladót először 2015-ben fizették be, amikor a 2014-es bevételeik után nyújtották be az adóbevallásukat. Azok a cégek, amelyek nem áfafizetők, és a forgalmuk nem haladja meg az évi 500 ezer eurót, évi 480 eurót fizetCégek alakulása és megszűnése 2009 16 117 3802 f 2010 17 820 3247 J 2011 19 350 4094 2012 20 251 4684 U 2013 27 003 4724 | 2014 13 067 | 6957 £ 2015 12 679 | 8662 {j 2016 18 263 | 8579 §| * Forrás: Bisnode nek. Egy ugyanilyen forgalommal rendelkező áfafizető társaság számára ez az összeg 960 eurót tesz ki. A cégfelszámolások drasztikus növekedésének a hatására végül a politikusok is belátták, hogy a minimáladó bevezetése többet árt, mint használ, hogy hatására romlott a vállalkozói környezet, így 2018-ban kivezetik az adórendszerből. Ezt az adónemet így utoljára az idei év után kell majd fizetni. „A vállalkozók pozitívan fogadták a minimáladó megszűnéséről szóló hírt, a következő hónapokban így már nem várjuk a cégfelszámolások számának látványosabb növekedését. Az érdemi visszaesés azonban csak jövőre tehető” - tette hozzá Milan Seliak, aki szerint idén az első negyedévben eddig 1143 cég szűnt meg. Ha az első negyedévi irányzat folytatódik, akkor éves szinten 5000-nél is kevesebb céget számolnak fel, azaz a minimáladó alkalmazása előtti szintre esik vissza a mutató. Év Új cég«k
