Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. április 20. HASZNOS TANÁCS I 9 Sok nyugdíjas próbálja meg kiegészíteni nyugdíját (Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) Munka és nyugdíj A korengedményes nyugdíja­sok csak úgy javíthatnak bevéte­leiken, hogy saját vállalkozást indítanak - ez esetben a Szociális Biztosító egy évig biztosan bé­kén hagyja őket. A vállalkozás első évében nem kell nyugdíjbiz­tosítási járulékot fizetni, nem is állítják le a korengedményes nyugdíj folyósítását. A második évben a vállalko­zásból befolyt haszon alapján le­het mérlegeim, mi éri meg job­ban: tovább vállalkozik vagy ma­rad nyugdíjas. Az előbbi esetben egyéni vállalkozóként a járulékot kell fizetni, vagyis lesz társada­lombiztosítása, a Szociális Biz­tosító így leállítja a korkedvez­ményes nyugdíj folyósítását. Nyugdíja a rendes nyugdíj- korhatár betöltése után öregségi nyugdíjra változik. Ettől a pilla­nattól kezdve a nyugdíjas ismét dolgozhat, miközben járandó­ságát sem veszíti el, öregségi nyugdíjasként rájuk semmilyen munkavállalási korlátozás nem vonatkozik. (sza) Ha elbocsátanak nyugdíj előtt ÖSSZEFOGLALÓ Azoknak, akik nem sokkal nyugdíjaztatásuk előtt veszí­tik el állásukat, gyakran gon­dot okoz új munkát találni. Ne­héz helyzetükben több lehető­ség közül választhatnak, sokszor a legjobb megoldás a munkanélküli-segély. A nagy munkanélküliséggel küszködő, szegényebb régiókban a fiataloknak is nehéz megfelelő ál­lást találniuk, azoknak pedig, aki­ket nem sokkal a nyugdíjkorhatár elérése előtt bocsátanak el, az ese­tek többségében esélyük sincs újból elhelyezkedniük. Sok munkaadó a fiatalabbakat részesíti előnyben, az 50 év felettiek álláskérelmére gyakran nem is válaszolnak. Aki néhány évvel a nyugdíjkorha­tár elérése előtt kapja kézhez a fel­mondólevelet, nehéz helyzetbe ke­rül. Ha fennáll a veszély, hogy elbo­csáthatják, nem árt előre felkészülni és tisztában lenni a lehetőségekkel. Táppénz A munkaviszony megszüntetését mindig írásban kell közölni az alkal­mazottal, és alaposan meg kell indo­kolni. A felmondólevél kézhez véte­létől számított következő hónap első TÉMA: elbocsátás nyugdíj előtt napjával kezdődik a felmondási idő, ami 1-3 hónap lehet. Ez „nyújtható”, ha az elbocsátott a felmondási idő alatt megbetegszik, és ezzel felmondási védelem alá kerül. Pár évvel ezelőtt ez még sokaknak jó megoldásnak tűnhetett - a betegállomány lélektani szempontból elfogadhatóbb, mint több évtizednyi munka után sorban állni a munkaügyi hivatalban az utóbbi időben azonban a Szociális Biztosító szigorúbban ellenőrzi a be­tegszabadságon lévőket, és gyorsab­ban kiszűrik azokat, akiknek jogta­lanul folyósítanak táppénzt. Aki a védelmi idő alatt valóban súlyosan megbetegszik, például kórházba kerül, az továbbra is alkal­mazott marad, a munkaviszonya csak a betegszabadság befejeződése után szűnik meg. A betegsége alatt nem fizetést, hanem táppénzt kap. Az első 10 napban a munkaadó fizeti a bérpótlékot. Hosszabb munkakép­telenség esetén all. naptól számít­va a Szociális Biztosító folyósít táp­pénzt - legfeljebb 52 hétig. Akinek ennél hosszabb ideig tart a kezelése, maradhat betegszabadságon, de az már fizetetlen lesz - sem a munka­adó, sem a biztosító nem folyósít semmilyen anyagi támogatást. Ilyen esetben rokkantsági nyugdíjat kell kérni. A bérpótlék és a táppénz a na­pi kivetési alap arányos része - az el­ső 3 napban 25%, a 4. naptól kezdve 55%, és a biztosító is 55%-ot fizet. Korengedményes nyugdíj A betegszabadsággal párhuzamo­san lehet kérvényezni a korengedmé­nyes nyugdíjat. Aki az idő előtti nyugállományon gondolkodik, nem biztos, hogy megéri sokáig betegsza­badságon maradnia, még ha tényle­ges egészségügyi problémákról is van szó. A Szociális Biztosító ugyanis bi­zonyos feltételek teljesítése mellett csak abban az esetben hagyja jóvá a korkedvezményes járandóságot, ha az igénylő számára kiszámított havi nyugdíj eléri a törvény által előírt mi­nimális összeget, ami jelenleg 237,80 euró. A járandóság kiszámításakor a betegállományban töltött időszakot is figyelembe veszik, s mivel az ekkor folyósított táppénz kevesebb a ko­rábbi fizetésnél, az negatív hatással van a kiszámított nyugdíj összegére, így nem biztos, hogy jóváhagyják a korengedményes nyugdíjat. Munkanélküli-segély Ezzel szemben azt az időszakot, amíg valaki munkanélküli-segélyt kap, nem veszik figyelembe, ekkor ugyanis az illetőnek nincs társada­lombiztosítása. Vagyis esetenként előnyösebb lehet regisztrálni a mun­kaügyi hivatalban, és munkanélküli­segélyt kérni, amelyet 4-6 hónapig folyósíthatnak. A korengedményes nyugdíjat csak utána érdemes kérvé­nyezni, hiszen a segély nincs negatív hatással a nyugdíj összegére, és aki hat hónappal később kérvényezi - ki-' használva a hat hónapos munkanél­küli-segélyt - 3 százalékkal maga­sabb nyugdíjra számíthat. Ha a Szo­ciális Biztosító elutasítja a kérelmet, ugyanabban az évben még egyszer (évente összesen kétszer) lehet pró­bálkozni. Aki képtelen megfelelő munkát ta­lálni, és a nyugdíjra sem jogosult, szociális segélyt igényelhet. A támo­gatás annak jár, akinek havi bevétele nem haladja meg a létminimum ak­tuális összegét, ami egy felnőtt sze­mély esetében 198,09 euró. Az szo­ciális segély alapösszege jelenleg 61,60 euró. (sza) Korengedményes nyugdíj Kinek jár korengedményes nyug­díj? Az egypilléres rendszerben, ha: ♦ legalább 15 évet ledolgozott, va­gyis 15 év nyugdíjbiztosítása van ♦ legfeljebb 2 év hiányzik a nyug­díjkorhatár eléréséhez ♦ a korkedvezményes nyugdíj ki­számított összege magasabb, mint a létminimum 237,80 euró A kétpilléres rendszerben annak a pénztártagnak, aki: legalább 15 évet ledolgozott, vagyis 15 év nyugdíjbiztosítása van ♦ legfeljebb 2 év hiányzik a nyug­díjkorhatár eléréséhez ♦ a korkedvezményes nyugdíj ki­számított összege - az első pillér­ből - magasabb, mint a létmini­mum (jelenleg 198,09 euró) 0,6- szorosa, azaz 118,854 euró Hogyan számítják ki a korenged­ményes nyugdíjat? A korkedvezményes j árandóság összegét úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyugdíjat, s ebből minden, a nyug­díjkorhatárig hátralévő 30 napért, le­vonnak 0,5 százalékot. Aki 2 teljes évvel korábban kéri a nyugdíjaztatá­sát, 12,5 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíj­ként megkaphatna. A korkedvezmé­nyes nyugdíjas esetében a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, az összeg nem módosul, csak a szokásos januári va­lorizáláskor emelkedik, vagy abban az esetben, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozott, azaz ismét volt társadalombiztosítása. Ez alapján módosíthatják a nyugdíj összegét. 900 euró is lehet a munkanélküli­segély A munkanélküli-segély ösz- szegét az utóbbi három évben fo­lyósított fizetés alapján számol­ják ki: az átlag bruttó bér 50 szá­zaléka. A napi kivetési alap ma­ximális összege jelenleg 58,0603 euró, vagyis egy 31 napot szám­láló hónapban a segély legfel­jebb 900 euró, egy 30 napot számláló hónapban pedig leg­több 871 euró lehet. A segélyre csak az jogosult, akinek az elmúlt 3 évben leg­alább 2 évig volt társadalombiz­tosítása. Aki meghatározott időre szóló szerződés alapján dolgo­zott, annak az elmúlt 4 évben leg­alább 2 évig kellett fizetnie a já­rulékokat, s akkor 4 hónapig szá­míthat a segélyre. Aki táppénzt, ápolási díjat, anyasági támogatást vagy gyest kap, nem jogosult rá. Ha az elbocsátott a munkavi­szony megszűnésétől számított 7 napon belül regisztráltatja magát, az elbocsátás napjától, azaz visszamenőleg is beíiják a jegy­zékbe. Ha egy hétnél később megy el a hivatalba, akkor a kér­vény benyújtásának napjától ke­rül a listára. A regisztrációhoz csak a sze­mélyazonossági igazolványára és egy igazolásra - például a mun­kaviszonymegszüntetéséről kö­tött megállapodásra - van szük­ség a régi munkaadótól, amelyen szerepel, hogy pontosan mikor fejeződött be a munkaviszony. Néha kérik a végzettség igazolá­sát - érettségi bizonyítványt, egyetemi oklevelet stb. Minden­ről elég a fénymásolat. Ha az ál­láskereső igényt tart munka­nélküli-segélyre, jövedelemiga­zolást is le kell adnia, de ha ezt még nem sikerült beszereznie a régi munkaadójától, utólag is le lehet adni. A jövedelemigazolás alapján számítják ki a segély pontos összegét. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: MŰVÉSZETI ALAPISKOLÁK ■ FELVÉTELI FELTÉTELEK ■ MENNYIBE KERÜL A KÉPZÉS ■ MILYEN TAGOZATOK VANNAK

Next

/
Thumbnails
Contents