Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-20 / 91. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. április 20. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK I 3 Elektronikus ügyintézés a vámhivataloknál Pozsony. Májustól az Európai Unión kívüli országokból a ma­gán futárszolgálatokon ke­resztül megrendelt áruval kap­csolatos vámdokumentumo­kat is kizárólag elektronikus úton lehet majd elintózni - figyelmeztet a központi adó- ós vámhivatal. Ez pedig elekt­ronikus személyi nélkül elkép­zelhetetlen. A jó hír, hogy a pa­pírmunkát a futárszolgálat is elvégezheti helyettünk. Lapunkban többször figyelmez­tettünk arra, hogy július elsejétől az állam a cégekkel kizárólag elektro­nikus úton fog kommunikálni a www.slovensko.sk portálon keresz­tül. Ehhez a cégek aláírási joggal ren­delkező képviselőinek aktiválniuk kell a hivatalos elektronikus postafi­ókjukat, ehhez pedig csippel ellátott elektronikus személyivel, kártyale­olvasó berendezéssel, biztonsági kóddal (BÖK), számítógéppel, inter­netes hozzáféréssel és a rendszer működtetéséhez szükséges szoftver­rel kell rendelkezniük. Arról már kevesebb szó esett, hogy az elektronikus kommunikációt már két hónappal korábban, vagyis május elsejétől kötelezővé teszik azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, akik az Európai Unión kívüli orszá­gokból, vagyis főként Amerikából vagy Ázsiából megrendelt árut ho­zatnak be az országba. „A lakosság esetében ez azt jelenti, hogy ha 22 eu­A papírmunkát a futárszolgálat is elintézheti helyettünk (Képarchívum) rónál drágább árut rendelnek meg sa­ját szükségletükre az említett orszá­gokból a futárszolgálatokon (pl. FedEx, DHL, UPS, DPD stb.) ke­resztül, májustól az ezzel kapcsola­tos vámdokumentumokat már csak elektronikus úton juttathatják el a vámhivatalnak”'- mondta Patrícia Macíková, a központi adó- és vám­hivatal szóvivője. Eddig az is elég volt, ha ezt levélben küldték el. Ma­cíková külön hangsúlyozta, hogy az új szabály csak a magán futárszol­gálatok által behozott árura vonatko­zik, vagyis a Szlovák Postán keresz­tül megrendelt áru esetében marad­nak a korábbi szabályok. Akik a vámdokumentumokat má­justól elektronikus úton szeretnék elküldeni a vámhivatalnak, azoknak ehhez minősített elektronikus alá­írással kell rendelkezniük, amihez az elektronikus személyi kiváltásával juthatnak hozzá. Ez utóbbit manap­ság az ország 76 okmányirodájában igényelhetik. Az így megszerzett elektronikus aláírást a www.slovensko.sk portá­lon kell aktiválni, regisztrálni kell az adó- és vámhivatal elektronikus fi­ókjában (www.cep.financnaspra- va.sk) és be kell jegyeztetniük ma­gukat az adó- és vámhivatal központi regiszterébe is. A jó hír, hogy ezt csak azoknak a magánszemélyeknek kell megtenniük, akik közvetlenül sze­retnének kommunikálni a vámhiva­tallal. , Akik erre nem tartanak igényt, azok helyett ezt az árut kézbesítő fu­társzolgálat is megteheti, amiért azonban többnyire külön díjat szám­láznak”-mondta Macíková. (SITA, mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Paks 2: szlovák cégek is építhetik Moszkva. A Paksi Atomerőmű bővítési beruházásában mintegy kétszáz magyar vállalkozás, illetve az iparágban működő cseh és szlo­vák társaságok is szóba jöhetnek beszállítóként - mondta Kirill Komárov, az orosz Roszatom ve­zérigazgatójának első helyettese tegnap Moszkvában. A Paks 2 be­ruházásról kötött magyar-orosz államközi megállapodásban 40 százalék magyarországi beszállítói hányadot rögzítettek. A paksi be­ruházásnál azonban nem csak ma­gyar vállalatok jöhetnek szóba, hi­szen a térségben az atomenergeti­kában tapasztalt vállalatok működnek Csehországban és Szlovákiában is - mondta Komá­rov. Az Európai Unió március ele­jén zöldjelzést adott a Paks 2 pro­jektnek, amely Magyarországon már megkapta a környezetvédelmi engedélyt, a telephelyengedélyt, de Kirill Komárov szavai szerint még jelentős munka van hátra. (MTI) Drégébb élelmiszer, alacsonyabb rezsi Pozsony. Szlovákiában az elmúlt hónapban 1 százalékos drágulást mért a Statisztikai Hivatal az egy évvel korábbihoz képest - derül ki a tegnap közzétett, uniós szabá­lyok szerint számolt inflációs adatokból. Az elmúlt egy évben az alkohol és a cigaretta több mint 3, az élelmiszerek pedig csaknem 2 százalékkal drágultak. Többe ke­rül azonban a közlekedés, vala­mint a szállodai és éttermi szol­gáltatások is. A rezsiköltségek ezzel szemben csaknem 3 száza­lékkal csökkentek. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA I ÁRFOLYAM 1 VALUTA I ÁRFOLYAM Angol font 0,8343 D Lengyel zloty 4,2358 ÍT Cseh korona 26,794 n Magyar forint 313,05 n Horvát kuna 7,4468 n Román lej 4,5341 n Japán jen 116,91 n Svájci frank 1,0690 n Kanadai dollár 1,4415 n USA-dollár 1,0725 n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Itt a nagy német brókerbotrány: 10 milliárd eurót loptak el Évekig tárté nyomozás után bankokra, brókercégekre, alapkezelőkre csaphatnak le Németországban. A vád az, hogy az érintett cégek rész­vényügyletekkel megkárosí­tották a námet államot, benn­fentesek szerint több mint 10 milliárd euré adót is elcsal­hattak. Berlin. Évekig tartó nyomozás után az észak-rajna-vesztfáliai hatósá­goknak sikerült felfedniük egy ban­kokból és tőzsdei kereskedő cégek­ből álló hálózatot, amely a feltétele­zések szerint több mint 10 milliárd euróval rövidítette meg a német ál­lamkincstárat. Csak összehasonlítás­képpen: a szlovák államkassza adó­bevételei éves szinten tavaly 11 mil­liárd euró körül mozogtak. A Süddeutsche Zeitung, az NDR és a WDR úgy tudja, hogy a csalás- sorozatot jól ismerő bennfentesek most információkat szolgáltattak arról, hogy hogyan működtek a részvényügyietekkel elkövetett bűncselekmények. A hatóságok adóelkerülés vádjával vizsgálód­nak, a csalásban részt vevő cégek al­kalmazottai pedig akár 5-10 éves börtönbüntetésre is számíthatnak. A hatóságok birtokába jutott legfris­sebb információk szerint számtalan nagybank és legalább 10-15 tőzsdei kereskedő cég tartozik a hálózathoz, utóbbiak egyenként is több százmil­lió euró adót csaltak el. Kis- és nagybankok, német és kül­földi pénzintézetek, befektetési szol­gáltatók és ügyvédi irodák, számta­lan szereplő segítette a pénzgyár működését, hallgatásukat azonban évekig nem sikerült megtömi, pedig több mint tíz országban voltak raz­ziák, egészen a Kajmán-szigetekig üldözték a nyomozók a csalókat, mígnem néhány bennfentes elkez­dett beszélni, és felfedte a hálózatot. A Portfolio.hu portál szerint az egyik koronatanú egyetlen kihallgatás al­kalmával több, mint 50 nevet mon­dott, olyan cégekét és alkalmazotta­A csalást végrehajtó brókerek, banki alkalmazottak 10 év börtönbünte­tést is kaphatnak (Képarchívum) ikét, akiket mind bűnrészességgel vádolhatnak meg. A legfrissebb in­formációk alapján olyan nemzetközi pénzintézetek érintettek a csalások­ban, mint a német WestLB, a svájci UBS, a francia BNP Paribas vagy az ausztrál Macquarie, de alapkezelők és még könyvvizsgálók is összeját­szottak. A profit nagy részét a nagy­bankok és az a 10-15 tőzsdei keres­kedő cég tette zsebre, amely Német­országon kívülről irányította a háló­zatot közel tíz éven keresztül. A csa­lást elsősorban német tőzsdei cégek részvényeivel hajtották végre, még­pedig akkor, amikor ezek a vállala­tok osztalékot fizettek. A haszon egyébként egy-egy részvényen nem volt nagy, a papírok értékének csu­pán 1,25-1,5 százaléka, de ha azt is figyelembe vesszük, hogy évekig gyakorlatilag kockázat nélkül meg­kereshető haszonról volt szó, akkor máris vonzónak tűnik az a másfél százalék. A német országgyűlés vizsgáló- bizottságot hozott létre, amelynek feladata, hogy felfedje a hálózat működését, tisztázza, hogy milyen szerepe volt a csalássorozatban a politikának és a pénzügyi felügye­letnek. A vizsgálatok eredményei nyáron kerülnek a német parlament elé, de 20 nyomozati eljárást már el­indítottak az érintett bankokkal szemben. Két német bank részvétele különösen pikáns a csalásokban, a WestLB ugyanis állami tulajdonban volt, amikor a bűncselekményeket elkövették, ezzel gyakorlatilag álla­mi bank károsította meg az államot, a másik pedig a Commerzbank rész­vétele, a második legnagyobb német bank ugyanis a csőd szélén állt 2009- ben, és a német állam dobott men­tőövet a bajbajutott banknak, az ál­lam megkárosítását azonban 2009 után is folytatta a pénzintézet. Ha az érintett cégek nem fizetik vissza kamatos kamattal a be nem fi­zetett adót (nyilván bírságra is szá­míthatnak), akkor a csalást végre­hajtó alkalmazottaik akár 10 év bör­tönbüntetést is kaphatnak. Eddig négy pénzintézet fizetett be összesen valamivel több, mint fél milliárd eu­rót a költségvetésbe, a hatóságok az­zal számolnak, hogy a csalásban résztvevők közül legalább a ban­koktól behajthatják az elcsalt adó nagy részét. (TASR, Portfólió) Melléklet a Vasárnap legújabb számában Keresse az újságárusoknál! VASÁRNAPI Ab/. IÁI.

Next

/
Thumbnails
Contents