Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-19 / 90. szám, szerda
Duna, Vág, Garam és Ipoly mente 2017. április 19., szerda, 12-14. oldal Dunamocs. 2003-ban, a 9. Hídverő Napokon állították fel a községben azt az emlékkaput, amelynek két oszlopa a Duna két partján fekvő testvértelepüléseket, Dunamocsot és Süttőt, a kettőt összekötő ív pedig a Dunát jelképezi. Az oszlopok csúcsán a tulipán a virágzó élet motívuma, míg az oszlopokba vésett, egymás felé forgó életkerekek a folyó két oldalán élők egymás felé fordulását szimbolizálja. Az ív egyik felén a Szent Korona látható, a másikon pedig a falu szülöttének, Nehéz Ferencnek (1912-1978, író, újságíró) gondolata olvasható: „A Duna nem lehet határ, csak a két partot egybeölelő kar". Az emlékkaput a bácsi Sidó Szilveszter faragta. A Hídverő Napokat az 1995-ben alakult, 18 szlovákiai és magyarországi települést tömörítő Hídverő Társulás minden évben más-más községben rendezi meg. (Képarchívum) Több gyerek a komáromi magyar iskolákban V. KRASZNICA MELITTA A Marianumban tavaly szeptemberben négy új osztálytermet adtak át (A szerző felvétele) Nőtt a foglalkoztatottság, emelkedett az átlagbér GULYÁS ZSUZSANNA A statisztikai mutatók alapján 2016-ban az előző évhez viszonyítva Nyitra megyében nőtt a foglalkoztatottság és az átlagkereset is. NYITRA A Statisztikai Hivatal kimutatásai szerint 2016-ban 5,4 százalékkal emelkedett Nyitra megyében a foglalkoztatottak aránya. Az előző évhez viszonyítva 128 506 fővel nőtt azok száma, akik munkát találtak itthon vagy külföldön. A statisztikai adatok szerint tavaly Nyitra megyében a munkaviszonyban levők 211 774 órát dolgoztak le. Egy dolgozóra évi 1648 munkaóra esett. A statisztikai kimutatások alapján tavaly - 2015- höz viszonyítva - emelkedett az átlagkereset is. A havi átlagbér 888 euró volt, ami az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékos emelkedést jelent. Éva Rakovská, a Statisztikai Hivatal Nyitra megyei központjának munkatársa szerint a legtöbben az ipari termelésben dolgoztak. Az iparban foglalkoztatottak aránya 34,3 százalék volt. A foglalkoztatottsági listán az ipart az oktatásügy követi, mely a munkaviszonyban állók 14,4 százalékának jelent jövedelmet. A foglalkoztatottak 8,6 százaléka talált munkát a nagy- és kiskereskedelemben. A legmagasabb havi átlagfizetést - 1410 eurót - az információs és kommunikációs ágazatban dolgozók kapták. Átlagon felüli bért kaptak a szakmai, tudományos és technikai területeken dolgozók is, akiknek havi átlagkeresete 1084 euró volt, viszont év közben a fizetésük 9,3 százalékkal csökkent. Éva Rakovská szerint a legalacsonyabb átlagbért a szállásadói és étkeztetési ágazat dolgozói kapták. Ebben a szektorban mindössze 412 euró volt tavaly a havi átlag- kereset. A havi átlagbér 888 euró volt tavaly Nyitra megyében, ami az előző évi adatokhoz viszonyítva közel négyszázalékos emelkedést jelent. A Statisztikai Hivatal tavalyi évre vonatkozó kimutatásai a húsz főnél több személyt alkalmazó cégek adatainak alapján készültek. Az ennél kisebb vállalkozások és a cégjegyzékben nem szereplő vállalkozók és alkalmazottaik nem szerepelnek a kimutatásban. Soha ennyi gyereket nem írattak a Marianum Egyházi Iskolaközpontba, mint idón. A város hét alapiskolájába összesen 386 gyereket írattak be, ami 18- cal több az egy évvel korábbinál és 25-tel több a két évvel ezelőttinél. 250 gyerek számára választották a magyar, 136 számára a szlovák iskolák valamelyikét (tavaly ez az arány 237:131, 2015-ben pedig 228:133 volt). Evek óta 60-65 százalék közötti a magyar iskolába íratott gyerekek aránya. Figyelembe véve, hogy Komáromban a lakosság nemzetiségi összetétele 60:40 százalék körüli a magyarok javára, elmondható, hogy a városban a magyar szülők magyar iskolába viszik gyereküket. Választék van bőven, három városi fenntartású és egy egyházi alapiskola is várja a leendő elsősöket. Ami az iskolák közti megoszlást illeti, a legtöbb gyereket idén is a Munka utcai alapiskolába íratták be (86, közülük 10 nulladikos). A Jókai Mór Alapiskolába 58 (várható halasztás 8), az Eötvös utcaiba 56 (várható halasztás 5), míg a Marianum Egyházi Iskolaközpontba 50 gyereket írattak - tájékoztatta lapunkat Méhes Otília, a Közös Tanügyi Hivatal megbízott osztályvezetője. A legmarkánsabb növekedést a Marianum könyvelheti el, tavaly 28 beíratott gyerek volt, „Ha a halasztások vagy egyéb okok miatt jelentősen nem változik ez a szám, szeptemberben 3 osztályt indítunk, amire iskolánkban eddig nem volt példa - mondta lapunknak Madarász Róbert igazgató. - Az elmúlt években nagyon sokat dolgoztunk, és igyekeztünk láttatni is magunkat.” Az iskolában komoly infrastrukturális fejlesztés zajlik, az igazgató szerint viszont nem a fejlesztés hozta a magasabb létszámokat, hanem az intézmény iránti nagyobb érdeklődés tette szükségessé a fejlesztést. Az egykori szabadidőközpont épületét a várostól vette meg tavaly az iskola, a 260 ezer eurós vételárat a fenntartó, a Nagy- szombati Érseki Hivatal állta. Szeptemberben négy új tantermet adtak át, az épület további szárnyának felújítására pedig célirányosan 216 millió forintot (több mint 700 ezer euró) kaptak a magyar államtól. Itt további 4 osztálytermet, szaktantermeket és közösségi helyiséget szeretnének kialakítani, a közbeszerzéstől függ, mikor kezdhetik az építkezést.
