Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-19 / 90. szám, szerda

101 CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2017. április 19.1 www.ujszo.com Cserkészek gyűjtöttek szemetet az út mentén SZAKÁL KINGA A szenei járásbeli két község cserkészei, all. számú Szent Imre cserkészcsapat, Egyházfa - Hegysúr tagjai úgy döntöttek, itt az ideje tenni valamit azért, hogy szebb és tisztább környezetben él­jenek. „Március végén harminc cser­késztestvéremmel az Egyházfa és Hegysúr közötti útszakaszt tisztí­tottuk meg az évek során felhal­mozódott szeméttől” - értesítette lapunkat Gujber Gabriella segéd­őrsvezető. Ezen a mindössze hat kilométeres útszakaszon több mint száz szemeteszsákot töltöttek meg. Üveget, műanyagot, de még be- csomagok állati maradványokat is találtak az út mentén. „Ez a cseppet sem kellemes munka nem köteles­sége egy cserkésznek sem, hanem jó szándéka. Erre gondoljon min­denki, akinek akár csak megfordul a fejében, hogy kidobjon valamit az autó ablakán” - zárta a segédőrs­vezető. A szemétgyűjtést a két falu támogatta, és közreműködtek a he­lyi vadászok. Nagyboldogasszony- szobor Királyfiakarcsán mm Augusztusban szobrot állíta­nának a magyarok nagyasszo­nyának a csallóközi településen. Közadakozást hirdettek, amely által a nyilvánosság is bekapcso­lódhat az alkotás finanszírozásá­ba. A szoborállítást több szlováki­ai és magyarországi szervezet is támogatja. A Bethlen Gábor Ala­pítvány, a Felvidéki Szövetség a Közös Célokért Társulás, vala­mint a királyfiakarcsai Petőfi Ba­ráti Társulás közös összefogásá­val állíthatják fel a bronzszobrot a községben. Lezsák Sándor, a ma­gyar Országgyűlés fideszes alel- nöke, a Bethlen Gábor Alapít­vány kuratóriumának elnöke Kárpát-medencei ügyként jelle­mezte a szoborállítást, amely szerinte az összefogásnak és a szellemi erőtérnek köszönhetően meghaladta a helyi kezdeménye­zések szintjét. A Királyfiakar­csán született Rieger Tibor szob­rász elmondta, régi adósságát törlesztette azzal, hogy a szobor gipszmásolatát odaajándékozta a községnek, ahonnan a második világháború után szüleivel együtt kitelepítették. Erdős Péter, a Pe­tőfi Baráti Társulás elnöke la­punknak elmondta, a körülbelül 3 méter magas bronzalkotás a kul- túrház előtti téren kap helyet. „A kultúrház felújítása előtt ebben az épületben élt a szobrász, így nem volt kérdéses, hol helyezzük el a Magyarok Nagyboldogasszonya- szobrot. Az alkotással szemben Szent István király mellszobra áll, a Nagyboldogasszony a magyar koronát tartja kezében. István ki­rály neki ajánlotta fel a magyar koronát” - világít rá az összefüg­gésekre Erdős Péter. Az elnöktől megtudtuk, év ele­jén hirdettek közadakozást a helyi kultúrházban, a támogatók a Bethlen Gábor Alapítvány és a Petőfi Baráti Társulás által nyitott számlára juttathatják el adomá­nyaikat. A tervek szerint május­ban a máriaremetei búcsún mu­tatják be a szobrot, amelyet au­gusztus 19-én avatnak fel Király- fiakarcsa központjában, (béva, MTI) Folytatnák a gátrendszer építését Királyrévben A szivattyútelepnél jártak a szakemberek, megnézték milyen magasan volt a víz az áradáskor (A szerző felvétele) SZAKÁL KINGA Tavaly adták át a Feketevíz árvízvádelmi gátjának jobb oldalát a galántai járásbeli községben. VAhUKLm Kedden tárgyalt Stanislav Gábo- rík, a Szlovák Vízgazdálkodási Vál­lalat vezérzigazgatója és Jozefina Slezáková gazdasági igazgató a pol­gármesterekkel az árvízvédelmi gát­rendszer kiépítéséről Királyrévben. Leghamarabb két év múlva fejeződ­hetnek be a munkálatok, a beruházás közel tizenkét millió euróba kerül. A királyréviek, a nádszegiek és az alsóhatáriak már 1997-ben, 2006- ban, 2010-ben és 2013-ban is harcol­tak a vízzel. Királyrévben az eddigi egyik legsúlyosabb áradás 2006-ban volt, amikor körülbelül 1300 hektár mezőgazdasági terület volt víz alatt, 67 ház volt veszélyben, hét házat köz­vetlenül érintett az árvíz és két em­bert kellett evakuálni. Védett déli régió A Szlovák Vízgazdálkodási Vál­lalat a 2006-os árvíz után komplex dokumentációt készített az érintett területről, amelyben összegezték a megoldásra váró problémákat. Ezek részét képezte a királyrévi gát meg­építése is. Először a Feketevíz jobb parti töltésének javítását és megeme­lését kezdték meg Királyrév, Nád­szeg és Alsóhatár kataszterében. Kö­rülbelül egy méterrel emelték meg az árvízvédelmi gátat, amely eléri a 114 méter tengerszint feletti magasságot. A gátrendszer királyrévi szakaszát helyszűke miatt először lebetonoz­ták, majd földdel töltötték fel, a rend­szert tavaly februárban adták át, meg­építése 8 millió euróba került. Király­révben most a bal part kiépítését ter­vezik, ahol egyelőre nincs gátrend­szer, ez pedig közvetlenül veszélyez­teti a bérlakásokat és a környező ut­cákat. „A gát megépítését több sza­kaszra bontottuk: a királyrévi töltés 790 méter hosszú lesz, a beruházás 340 ezer euró. A második a nádszegi töltés kivitelezése lesz, amely 1200 méter hosszú és a Kis-Duna mentén épülhet fel. A beruházás 445 ezer eu­róba kerül” - nyilatkozta lapunknak Miroslav Spál, a Vági Armentesítő Vállalat igazgatója. Záréfalat építenének Az eredeti terv szerint a gátrend­szer a községen keresztül haladt volna, ehelyett most azt tervezik, hogy a község elejére zárófalat épí­tenek. „A zárófal a Feketevízen a Forgó utcában épülhet fel, amely megközelítőleg 1-1,5 millió euróba kerül. A pontos összeget csak a pro­jektdokumentáció elkészülése után tudjuk meg. Ezzel a beruházással a falvak az árvíztől teljesen védettek lesznek. Nemcsak az itt folyó vizet fékezzük meg, hanem a Duna és a Vág csatornáiból ideérkező vizet is. Ha az objektum megépül, a vizet a község előtt tudjuk megállítani” — mondta Spál. Hozzátette, a gátrendszer teljes kiépítése közel 12 millió euróba ke­rül. A királyrévi bal oldali gátrend­szerre már megkapták az építési en­gedélyt. A községgel együttműködve a területrendezési dokumentumok elkészítése folyik. A beruházó válla­latnak még be kell szereznie a szük­séges technikai eszközöket. A király­révi gát első részének építése közel három hónapig tart. A megépítés a te­rületrendezés után valósulhat meg. „Nagy dolog lenne ez a községnek, természetesen az árvizet nem tudjuk teljesen megfékezni, de ahogy a szakemberek fogalmaznak, százéves vizet tud majd felfogni a gátrendszer. A bal part befejezése és a záróobjek­tum megépítése nemcsak Királyrévet védi, hanem Nádszeget, Deákit, Pe­redet, Zsigárdot, Farkasdot és Ne­gyedet is” - mondta Racsko Pál, Ki­rályrév polgármestere. Kerékpárút épülhet A keddi találkozón részt vett Be- rényi József, Nagyszombat megye alelnöke és Juhos Ferenc, a Galán­tai Járási Hivatal elöljárója is. Az alelnök elmondta, a megye először különített el kétmillió eurót a bicik­liutak és a tervdokumentációk elké­szítésére. „Az európai uniós cso­magokban is jelentős összegek vannak elkülönítve az ilyen projek­tek kivitelezésére. Az unió elsősor­ban a munkahelyre való bejutást tá­mogatja, nem az idegenforgalmat, a turisztikát támogató terveket, ami­lyen a töltésen kialakított kerékpá­rút lenne. A cél az, hogy a megye is beruházzon” - mondta az alelnök. Berényi elmondta, idén elkészülnek a Szered, Alsószerdahely és Vága melletti kerékpárutak is, szintén megyei költségvetésből, és támo­gatni akarnak további szakaszokat is. Tervben van a kerékpárút kiépí­tése Királyrévben a templomtól az Alsóhatár felé vezető úton a szi­vattyútelepig. „A növekvő kamion- forgalom miatt is fontos ez, mert ma már nagyon nehéz kerékpárral köz­lekedni ezeken a szakaszokon. Vi­szont sokan járnak a községekből Galántára dolgozni, és biztos, hogy ha itt bicikliút épülhetne, az sokat segítene az embereknek a munkába járásban is” - fogalmazott Berényi. „2006 után indítottuk el a gátrend­szer kiépítésének tervét. Mára ko­moly rendszer épült ki a régióban. Jó volt hallani, hogy nem is a pénz­források hiányoznak, hanem tech­nikai jellegű nehézségek vannak. A bicikliúttal a gátrendszerrel együtt kezdtünk el foglalkozni. Nádszeg, Királyrév, Alsószeli, Felsőszeli és Galánta között nem elég széles az út, ahhoz, hogy itt elférjen egy bicikli­sáv, ki kellene bővíteni az utat. De itt adottak a gátak, amelyeknek a koronáján ki lehetne építeni egy ke­rékpárútvonalat, amely összekötné a falvakat” - zárta Juhos. Egészségügyi dolgozók kitüntetése SZAKÁL KINGA Hat galántai szakember vett át emlékérmet Nagyszombat megye elnökétől. NAGYSZOMBAT Az egészség világnapja alkalmá­ból Tibor Mikuš, Nagyszombat me­gye elnöke, Berényi József, Augustín Hambálek és Zdenko Čambál me­gyei alelnök huszonkét egyénnek és egy csoportnak adott át emlékérmet. A díjazottak olyan, egészségügyben dolgozó személyiségek, akiknek a munkája a küldetése. „Nagyszombat megye kitünteti azokat, akik az em­bereknek megfizethetetlen értékeket adnak. Az emberi élet és az egészség a legértékesebb a világon, amely mindenkinek adott; de nem mindig tudjuk értékelni. Ám ha segítségre van szükségünk, mindig szakképzett emberekhez fordulunk. A kitüntetet­tek azokat képviselik, akik a legérté­kesebb dologgal törődnek - az egész­ségünkkel” — mondta Tibor Mikuš, aki megköszönte a dolgozók munká­ját. A kitüntetettek nevében Andrea Vándorová, a nagyszombati kórház munkatársa mondott köszönetét.„Az erőfeszítéseink eredménye nem min­dig az egészséges páciens, de örü- : lünk, ha egy ember szenvedését, be­tegségét, fogyatékosságát enyhíteni tudjuk. Fontos kitüntetést vettünk át, de a legnagyobb kitüntetésünk az elé­gedett, egészséges páciens”-mondta Vándorová. Emlékérmet a galántai egészségügyben dolgozók közül Alžbeta Császarová, Helena Kerté- : szóvá, Silvia Štalmachová, Marta ; Jakubecová, Libuša Nováková és Zora Kubíková vett át. A két falu cserkészcsapata tisztította meg az út mentét (Szakáll Tibor felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents