Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-19 / 90. szám, szerda
4 KÜLFÖLD 2017. április 19. I www.ujszo.com RÖVIDEN Az USA szilárdan Japán mellett áll Toki6. Az Egyesült Államoknak Japán védelme melletti elkötelezettségét hangsúlyozta Mike Pence amerikai alelnök Tokióban Észak-Korea fenyegetéseivel szemben, azután, hogy hétfőn Dél-Koreát is hasonlóan támogatásáról biztosította Washington. Észak-Korea EN SZ-nagykövetének helyettese, Kim In-rjong azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy „a világ legforróbb pontjává” változtatja a térséget, és „egy olyan veszélyes helyzetet idéz elő, amelyben bármelyik pillanatban kitörhet a termonukleáris háború”. (MTI) Félmillióan hagyták el az iraki Moszult Bagdad. Csaknem félmillió lakosa hagyta el Moszult tavaly október 17. óta, azután, hogy az iraki haderő az Egyesült Államok támogatásával megkezdte a város visszafoglalását az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezettől - adta hírül az ENSZ. Moszul keleti felét már januárra felszabadították az iraki erők, ám a nyugati oldal visszafoglalása jóval lassabban halad, mivel az ellenállás sokkal hevesebb. A város nyugati felében még mindig mintegy félmillió lakos van, és fogytán az élelmiszer, az ivóvíz és a gyógyszer - olvasható az ENSZ jelentésében. (MTI) Navalnij indulna az elnöki posztért Moszkva. Összegyűjtötte a jövő évi orosz elnökválasztáson jelöltként való bejegyzéséhez szükséges 300 ezer aláírást Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista. Közölte, az ország legalább 40 régiójában eddig 335 782 aláírást gyűjtött össze hogy több mint félmillió támogató e- mailt kapott és célja egymillió aláírás elérése. A 40 éves politikus a 2013-ban megtartott moszkvai polgármester-választáson a szavazatok 27%-ával a második helyen végzett. A tavaly szeptemberi parlamenti választáson nem jelöltethette magát, mert ötévi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték. (MTI) Korrupció: beidézik Rajoy kormányfőt Madrid. Tanúként idézik be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt az egyik legnagyobb és legszövevényesebb korrupciós botrányban, az ún. Gürtel-ügy- ben - döntött a központi büntetőbíróság. A bíróság arra kíváncsi: a jelenlegi kormányfő és pártelnök mit tud arról, hogy pártjában állítólag 1990 és 2008 között kettős könyvelést folytattak, egy titkos és illegális kasz- szából választási kampányokat, épületfelújításokat és pénzjutalmakat fizettek, ahogy azt Luis Bárcenas, a Néppárt volt pénz- tárnoka állítja, aki a per elsőrendű vádlottja. Bárcenas szerint a Néppárt működését 1982 óta illegálisan finanszírozták. (MTI) Nem volt tiszta a referendum Akár 2,5 millió voksot is meghamisíthattak a vasárnapi törökországi népszavazáson Isztambulban ezrek tüntettek Erdogan török elnök ellen (sita/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/Brusszel. Ezrek tüntettek Isztambulban Recep Tay- yip Erdogan elnök ellen, egy nappal az elnöki hatalom kiterjesztéséről tartott, vitatott eredménnyel zárult török- országi népszavazás után. Bécs szerint meg keil szakítani Ankarával az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Akár 2,5 millió voksot is meghamisíthattak a vasárnapi török népszavazáson az Európa Tanács megfigyelő küldöttségének egyik osztrák tagja szerint. A 86%-os részvétel mellett a szavazók 51,34%-a igennel, 48,66%-a nemmel voksolt az alkotmánymódosításra, amellyel jóváhagyták az államfői jogkörök jelentős kiterjesztését és a miniszterelnöki tisztség megszüntetését. Az ellenzék megkérdőjelezte a szavazás érvényességét, külföldi megfigyelők szerint pedig a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Ankarának átlátható módon ki kell vizsgálnia a nemzetközi megfigyelők által említett, a referendum körüli állítólagos szabálytalanságokat - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője. A szóvivő kiemelte, az Európai Bizottság felszólítja a török hatóságokat, hogy a referendumot követő tervezett lépéseket a lehető legmegfontoltabban tegye meg. Az óvatosságra nemcsak a megfigyelők figyelmeztetései miatt van szükség, hanem amiatt is, mert az igen és a nem szavazatok száma között csak kis eltérés van - tette hozzá. Ellentmond a török választási törvénynek, hogy a Legfelsőbb Választási Tanács a török elnöki rendszer bevezetéséről szóló referendumon úgy döntött, hogy érvényesnek tekinti azokat a voksokat is, amelyeket le- pecsételetlen szavazólapokon adtak le - írta a török ügyvédi kamarák egyesülete közleményére hivatkozva a Hürriyet török napilap. Ezrek tüntettek Isztambulban Recep Tayyip Erdogan elnök ellen, egy nappal az elnöki hatalom kiteijesztéséről tartott, vitatott eredménnyel zárult törökországi népszavazás után. A török metropolisz európai oldalán fekvő Besiktas kerületben mintegy kétezer tiltakozó gyűlt össze, olyan jelszavakat skandálva, mint hogy „Tolvaj, gyilkos, Erdogan”. A török kormány úgy döntött, újabb három hónappal meghosszabbítja a tavaly júliusi puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot. A tavalyi puccskísérlet után öt nappal, július 20-án bevezetett rendkívüli állapot - amelyet azóta októberben és idén januárban is meghosszabbítottak — lehetőséget adott Erdogan elnöknek arra, hogy rendeletekkel kormányozzon, a kormánynak pedig arra, hogy több mint 47 ezer embert tartóztasson le. Vezető osztrák politikusok szerint meg kellene szakítani a 30 éve akadozó uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal a megkérdőjelezhető eredményűnépszavazás után. „Azzal, ami történt, Törökország tagsági próbálkozásai el lettek temetve. Most egy új korszakba lépünk” - jelentette ki Christian Kern kancellár. Sebastian Kurz külügyminiszter szerint „a török népszavazás után már nem térhetünk vissza a megszokott ügymenethez. Meg kell szakítanunk a belépési tárgyalásokat, és helyette egy jószomszédi megállapodásról kell egyezséget kötni.” A brexit miatt erősítenének a brit konzervatívok Június 8-án rendkívüli választás lesz Nagy-Britanniá- ban - jelentette be tegnap Theresa May. A brit kormányfő döntése szerint biztonságra, stabil vezetésre van szükség azután, hogy az Egyesült Királyság népszavazáson az EU-ból való kilépésről döntött. London. Theresa May a meglepetéssel záruló 2016 júniusi referendum után váltotta David Cameront a kormányfői poszton, elsődleges feladata, hogy megtárgyalja a kilépés feltételeit az EU-val. Az előrehozott választás azt mutatja, a kormány újabb felhatalmazást vár ehhez, miután nem sikerül az EU-ból való kiválást a kormány által elképzelt módon, a közös piac előnyeinek megtartásával lebonyolítani. A brit népszavazás nyomán Brüsszel valódi szakítást akar, így olyan kapcsolatot építene ki, amilyen bármelyik EU-n kívüli országgal fennáll. May azzal indokolta álláspontjának megváltoztatását, hogy „kelletlenül, de arra jutott”, egyedül ez ad stabilitást és biztonságot a következő évekre. A brit kormány eddig nem sietett a kilépéssel: 9 hónappal a népszavazás után, alig 3 hete nyújtották be hivatalosan is a kilépési kérelmüket, így a tárgyalásokra adott két év csak március végétől indult el. Nem kizárt, hogy az előrehozott választás kiírásával London az időhúzásra játszik. A választás kiírásáról nem a kormány dönt, ahhoz a parlament kétharmadának jóváhagyása is szükséges. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője máris közölte, hogy üdvözli és támogatja az előrehozott választások kiírását, márpedig velük már biztosítva lesz a szükséges többség. Az erről szóló szavazás ma lesz a parlamentben. Az időzítés ideálisnak tűnik a konzervatívoknak: a legutóbbi felmérések is jelzik, hogy May viszonylag biztos lehet a dolgában, a YouGov és a ComRes ugyanis április 13-i pofijaiban egyaránt 21 százalékpontos előnyt mutattak a toryknak: 44 és 46%-on mérték őket, míg az ellenzéki Munkáspártot csak 23 és 25 százalékon. Az Opinium ezzel szemben csak 38%-ra jósolta a tory- kat, és 29%-ra a Munkáspártot, de szinte minden más fontosabb felmérésben két számjegyű volt Mayék előnye a Jeremy Corbyn által másfél éve vezetett Munkáspárttal szemben. A liberálisokat és a UKIP-et egyaránt 10%-kömyékén mérték. Legutóbb 2015 májusában tartottak parlamenti választást Nagy-Britanniában. Azon a Konzervatív Párt nyert a szavazatok 36,8%-ának (330 képviselői hely) megszerzésével, a Munkáspárt 30,4%-ot (232 mandátum) kapott a 650 tagú alsóházban. (Index, ú) Kiélezett a francia elnökválasztás öt nappal a francia elnökválasztás 1. fordulója slőtt a felmérésekben favoritnak számító, független Emmanuel Mac- ron, a szocialista kormány volt gazdasági minisztere és Marine Le Psn, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke is nagygyűlést tartott Párizsban. Párizs. Miután a felmérések alapján a vezető duó mellett a konzervatív Francois Fillonnak és a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchonnak is esélye van arra, hogy ő jusson tovább a május 7-i második fordulóba, és a választók több mint 30 százaléka még mindig bizonytalan, az utolsó héten a mozgósítás és a bizonytalanok meggyőzése az elnökjelöltek legfőbb célja. A 39 éves Emmanuel Macron kampánya eddigi legnagyobb nagygyűlését tartotta a párizsi Bercy sportcsarnokban. Mintegy 20 ezer ember előtt a magát a széttöredezett baloldal és „az ugyanolyan betegségekkel küzdő” jobboldal fölé Macron kampánya (sita/ap) helyező, szociálliberális programmal kampányok) volt miniszter arról beszélt, hogy „szeretné visszaadni az optimizmust” egy „nyitott és öntudatos” Franciaországnak. Alig egy órával később a közelben található hatezer férőhelyes Zénith csarnokban a rivális Marine Le Pen is harcos beszédet tartott, amelyben ismételten a bevándorlás visszaszorítását jelölte meg legfőbb céljaként. „A franciáknak vannak jogaik hazájukban” — kezdte beszédét a 48 éves pártelnök. „Franciaországnak joga van megőrizni a nemzeti identitását és a szuverenitását. Nem hagyjuk magunkat, se most, sem soha” - hangsúlyozta Le Pen. Megerősítette, hogy megválasztása esetén felmondja a schengeni egyezményt. Emmanuel Macron jelenleg 24, Marine Le Pen 23%-on áll, miközben Francois Fillon és Jean-Luc Mélenc- hon 0,5 százalékpontot esett vissza, az előbbinek 19,5, az utóbbi 18%-os a támogatottsága. Miután a négy fö jelöltet a 2,5 százalékos hibahatáron belül mérik, mind a négyüknek esélye van továbbjutni a 2. fordulóba. A közelgő elnökválasztás napjára tervezett merénylet gyanújával őrizetbe vettek tegnap két férfit Marseille- ben. Egyikük a radikális iszlám híve lett, amikor börtönben volt. (MTI) Civilszervezetek: indul az úthenger Budapest. A magyar parlament ma kezdi tárgyalni a civil- szervezetek átláthatóságáról szóló törvényjavaslatot. Orosz és izraeli mintára regisztrációra kötelezné a törvény azokat a magyar civilszervezeteket, amelyek évi több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről. Az indoklás szerint ez az átláthatóságot biztosítja, így visszaszorítja a külföldi érdekcsoportok magyarországi befolyását, hozzájárul a terrorizmus és a pénzmosás elleni harchoz, valójában bizalmatlanságot ébreszt a civilekkel szemben és megnehezíti a tevékenységüket. Az április 7-én benyújtott törvénymódosítás ellen az ország több városában is tiltakoztak, a tüntetéssorozat legemlékezetesebb pontja a résztvevők által a Hősök terén formázott, szív alakú élőkép. Szeretnék elérni, hogy az Európai Parlament szólítsa fel a magyar kormányt a tervezet visszavonására. (I68óra, ú)
