Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-18 / 89. szám, kedd

KÜLFÖLD 6 I 2017. április 18.1 www.ujszo.com Erdogan azonnal vitát indít a halálbüntetés visszaállításáról Recep Tayyip Erdogan török elnök hívei ünnepelnek Ankarában a referen­dum nem hivatalos eredményének közzététele után (TASR/AP-feévétei) RÖVIDEN Nem fogadnak be több menekültet Prága. Csehországnak nem áll szándékában menekülteket be­fogadni a menedékkérők áttele­pítését célzó uniós kvóták sze­rint, még akkor sem, ha gazda­sági szankciókkal fenyeget az Európai Unió -jelentette ki szombaton Milan Chovanec cseh belügyminiszter a Právo című prágai napilapnak. „A mintegy 1600-ból 12 menekül­tet fogadtunk be” - mondta a tárcavezető. Szerinte ugyanis a többiek nemzetbiztonsági átvi­lágítása azt mutatta, hogy közü­lük senkit sem szabad Csehor­szágba áttelepíteni. (MTI) Palesztin rabok éhségsztrájkja Jeruzsálem. Éhségsztrájkba kezdett mintegy 1200, izraeli börtönökben biztonsági meg­fontolásokból fogva tartott pa­lesztin rab. A sztrájkot a Ciszjor- dániát kormányzó, mérsékelt Fatah párthoz tartozó, és terror­tevékenységért ötszörös élet- fogytiglanra ítélt Marván Barg- úti, Mahmúd Abbász palesztin elnök lehetséges utódja inditotta, majd csatlakoztak hozzá a Gázai övezetet uraló Hamász szerve­zethez tartozó rabok is. Bargúti az izraeli hatóságok engedélye nélkül cikket írt a The New York Timesba, melyben Izraelt azzal vádolta, hogy hatóságai a sza­bálytalanságok elfogadtatása ér­dekében terroristaként bélyegzik meg a palesztin rabokat, és ön­kényes letartóztatásokat, kínzá­sokat hajtanak végre. (MTI) Az élet menete Budapesten Budapest. A kirekesztés, az erősödő antiszemitizmus veszé­lyeire és az emlékezés, a múltból való tanulás fontosságára figyel­meztettek az Élet menete szóno­kai vasárnap Budapesten. A ho­lokauszt áldozataira emlékező, több ezer emberből álló menet a Cipők a Duna-parton emlék­műtől indult, ahol a résztvevők köveket, mécseseket és virágokat helyeztek el. Az idén 15. alka­lommal megrendezett menet célja az volt, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatarto­zásra valátekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holo­kauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett. (MTI) Kabulban tárgyalt a főtanácsadó Kabul. Biztonsági kérdésekről folytatott megbeszélést vasár­nap Kabulban az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadó­ja, néhány nappal azután, hogy az amerikai hadsereg először vetette be legerősebb, nem nuk­leáris bombáját Afganisztánban, a dzsihádistáik rejtekhelyei ellen. McMaster biztonsági és terror­elhárítási kérdésekről, valamint a korrupció elleni küzdelmet segítő reformokról tanácskozott Asraf Gáni afgán elnökkel. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ankara/lsztambul. Az igen szavazatok győzelmét hirdette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök vasárnap este az elnöki rendszer bevezetéséről tartott népszavazást követően. Az ellenzéki Köztársasági Nép­párt (CHP) ugyanakkor vitatja az eredményt, és újraszámlá­lást fog kérvényezni. Török sajtójelentések szerint a részvételi arány 86 százalék volt, az igen szavazatok aránya 51,34 száza­lék, a nem szavazatoké 48,66 száza­lék a voksok 99 százalékos feldolgo­zottsága mellett. A18 pontból álló al­kotmánymódosítás révén Törökor­szágban így megszűnhet a Török Köztársaság 1923-as megalapítása­kor létrejött miniszterelnöki tisztség, és a kormányfő hatáskörei a minden­kori köztársasági elnökre szállhatnak át. Erdogan elnök isztambuli beszé­dében hangsúlyozta: a török válasz­tók történelmi döntést hoztak a refe­rendumon, az alkotmánymódosítá­sokat a török történelem legfonto­sabb reformjának nevezte. Kijelen­tette, hogy a megszavazott alkot­mánymódosítások nem mindegyike lép azonnal érvénybe, egyes refor­mok csak 2019 novemberében lép­nek hatályba. Azt is elmondta, hogy a halálbüntetés visszaállításának ügyét azonnal meg fogja vitatni az ország politikai vezetőivel, és ha szükséges, a kérdést népszavazásra bocsátják. A tiltakozás hagyományos török formáját választva az ablakon kiha­jolva konyhaedények ütögetésével tiltakoztak helyi lakosok Isztambul több kerületében vasárnap este a nép­szavazás eredménye ellen. A Reuters A tegnapi hírek szerint 126-ra emelkedett vasárnapra a szíriai Aleppónál egy autóbuszkonvoj ellen előző nap elkövetett öngyilkos merénylet halálos áldozatainak száma. Bejrút. A halottak között 68 gye­rek van. Szombaton 43 halottról ad­tak hírt, de sok súlyos sebesült a tá­madás után néhány órával belehalt sérüléseibe. Aleppo Rasidín nevű ­Szöul. Az Egyesült Államok Dél-Korea melletti „rendíthe­tetlen" elkötelezettségát hangsúlyozta Mike Pence amerikai alelnök, amikor tegnap felkereste a két Koreát elválasztó demilitarizált övezet közvetlen szomszéd­ságában található egyik amerikai támaszpontot. Erre egy nappal az észak-koreai kommunista rezsim újabb, ezúttal si­kertelen rakétakísérlete után került sor. Ezt megelőzően, szombaton ka­tonai parádéval és erőfitogtatással ünnepelték meg Phenjanban az ál­szemtanúkra hivatkozó jelentése szerint Isztambul legalább négy ke­rületében volt ilyen tiltakozás. Az ellenzék CHP közben bejelen­tette, hogy az eredmény hivatalos ki­hirdetése után kérvényezni fogják a leadott szavazatok 37 százalékának újraszámlálását, mert „törvénytelen­ségeket” tapasztaltak a referendum során. A párt a Twitteren közölte: adataik szerint a szavazatokat mani­pulálták, ami 3-4 százalékpontos kü­lönbséget jelenthet. A kurdbarát Né­pek Demokratikus Pártja szintén a Twitteren jelezte, hogy ugyancsak kifogást készül emelni. A török referendumon megfigye­lőként volt jelen az Európai Bizton­sági és Együttműködési Szervezet 40 fős, valamint az Európa Tanács Par­lamenti Közgyűlésének 23 fos dele­gációja. A két szervezet tegnapi an­karai sajtótájékoztatóján a küldött­ségvezetők azt közölték, hogy a nép­lázadók kezén lévő - nyugati külte­rületén várakozó buszokkal két északnyugat-szíriai síita faluból, Fú- ából és Karfájából szállítottak el kormányhű milicistákat családtagja­ikkal együtt. A halottak közül 98 em­ber a falvakból származott, a többiek a buszokat védő felkelők voltak. A szunnita lázadók által ostromlott két település kiürítése pénteken indult meg a Katar és Irán közvetítésével te­tő alá hozott egyezménnyel össz­hangban. Az evakuálás helyi idő sze­lamalapító Kim ír Szén születésének 105. évfordulóját. Újságírók előtt az amerikai alelnök kijelentette, hogy Észak-Koreával szemben „vége a stratégiai türelem­nek”. Pence négy országot érintő ázsiai kőrútjának első állomásaként érkezett Dél-Koreába. A látogatásso­rozat célja megmutatni az USA szö­vetségeseinek, hogy Donald Trump elnök kormánya nem fordít hátat az egyre ingatagabb térségnek. Az alel­nök Szöulban Hvang Kjo Anh ügy­vezető dél-koreai elnökkel is találko­zott. Közös közleményben hangsú­lyozták: „minden megoldás nyitott” az észak-koreai fenyegetéssel szem­szavazás nem felelt meg az Európa Tanács normáinak. Már az első hírek szerint több kellemetlenség érte a megfigyelőket. Andrej Hunko, az ET delegációjának tagja a dpa hűügy­nökségnek telefonon elmondta, hogy Diyarbakirban a hatóságok két órát várakoztatták őket, mire bemehettek a szavazóhelyiségekbe. Mardinban pedig az umazárás után a nemzetközi megfigyelők nem lehettek jelen a szavazatok számlálásának kezdetén. A referendumon belföldön 55,3 millió, külföldön nem egészen 3 mil­lió választásra jogosult török állam­polgár adhatta le voksát. A németor­szági törökök közel kétharmada igennel szavazott, Ausztriában ennél is magasabb, 73,5 százalék volt az igennel szavazók aránya, és Hollan­diában is az ott élő törökök 71 száza­léka támogatta az elnöki rendszer be­vezetését célzó alkotmánymódosítá­sokat. Európában a legmagasabb rint péntek este megszakadt, mivel a damaszkuszi rezsim és a lázadók kö­zött nézetkülönbségek merültek fel arra vonatkozóan, mennyi fegyveres hagyhatja el a szóban forgó települé­seket. A fennakadás miatt az embe­rekkel teli buszoknak órákat kellett vesztegelniük az Aleppó külterületén fekvő két evakuálási tranzitponton. Az öngyilkos merénylő a gépkocsi­jába rejtett pokolgépet az Aleppóba tartó több tucat busz mellett hozta működésbe. (MTI) ben, és „megsemmisítő és hatékony válaszlépéssel” reagálnak, ha Phen- jan bármiképpen beveti atomfegyve­reit. A Trump által elrendelt legutób­bi szíriai és afganisztáni katonai ak­ciókra utalva Pence kijelentette, hogy „Észak-Korea jobban teszi, ha nem teszteli az eltökéltségünket”. Az amerikai elnök nemzetbiz­tonsági főtanácsadója, H. R. Mc­Master vasárnap beszélt arról, hogy Washington, szövetségesei és Kína közösen próbálják kidolgozni a le­hetséges válaszlépéseket, melyek­kel megfékezhetnék a tiltott fegy­verkísérleteket végrehajtó Észak- Koreát. (MTI) arányban, 75,1 százalékban a belgi­umi törökök szavaztak igennel, míg Svájcban 38 százalékkal egyértelmű kisebbségben maradt a támogatók tá­bora. A török népszavazás kampánya idején különösen Németország és Hollandia viszonya vált feszültté An­karával, miután a két ország megaka­dályozta, hogy török miniszterek az alkotmánymódosítások mellett kam- pányoljanak az ott élő török kisebb­ség körében. Válaszul Erdogan és más török vezetők többször „náci mód­szerek” alkalmazásával vádolták, il­letve idegengyűlölőnek és iszlámel­lenesnek nevezték a nyugat-európai politikusokat. Elégedettségének adott hangot Sigmar Gabriel német külügymi­niszter vasárnap azzal kapcsolatban, hogy véget ért a törökországi népsza­vazás és annak kampánya, illetve nyugalomra intett azzal kapcsolat­ban, hogy a véglegeshez közeli rész- eredmények szerint az igen szavaza­tok szűk többségbe kerültek a refe­rendumon. A bajor Keresztényszo­ciális Unió (CSÜ) az elnöki rend­szerről tartott törökországi népsza­vazás után a Törökországgal kezdett európai uniós csatlakozási tárgyalá­sok leállítását sürgeti. A CSU test­vérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Keresztényde­mokrata Unió (CDU) részéről El­mar Brok EP-képviselő azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot. Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő be­váltja az umazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondos­kodni a halálbüntetés visszaállításá­ról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat - tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyi­latkozva. Ferenc pápa áldása a világra Vatikánvéros. Ferenc pápa elítélte, gyalázatos tettnek ne­vezte húsvétvasámapi Urbi et Orbi üzenetében azt az előző na­pi merényletet, amelyben na­gyon sok ember meghalt a szíri­ai Aleppónál. „Az Úristen segítse azokat, akik azon fáradoznak, hogy gyógyulást és vigasztalást vi­gyenek a szeretett és mártír Szí­ria civil lakosságának, egy olyan háború áldozatainak, amely szűnni nem akarón szüli a bor­zalmakat és a halált. Tegnap is egy borzalmas támadás ért me­nekülteket” - mondta a pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika középső erkélyéről a téren összegyűlt több tízezer ember­nek „a városnak és a világnak” szóló hagyományos pápai üze­netben és áldásban. Békét kért a világ többi, há­ború sújtotta országa számára is, megemlékezett a terrorizmus, a fegyveres konfliktusok, az el­nyomó rezsimek és az éhínség áldozatairól. Mint Argentína szülötte támogatásáról biztosí­totta a párbeszédet és a demok­ratizálódás folyamatát a latin­amerikai országokban, és kife­jezte sajnálatát az európai ifjú­ságot érő nagy munkanélküliség miatt. (MTI) 68 gyerek van a halottak között Vége a stratégiai türelemnek

Next

/
Thumbnails
Contents