Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-13 / 87. szám, csütörtök
8 i RÖVIDEN Díjat nyert Nagy Hajnal Csilla kötete Makó. Nagy Hajnal Csilla bemutatkozó kötetét találta a legjobbnak a szakmai zsűri a 2016- ban pályázó elsőkönyves költők között, így ő vehette át a költészet napján a Makói Medáliák díjat. A makói önkormányzat még 2005- ben alapította az elismerést, amellyel minden évben egy fiatal, elsőkötetes költőt jutalmaz. A pályázók munkáit szakmai zsűri értékeli. Tavaly - ahogy a korábbi esztendőkben is - nemcsak magyarországi, hanem határon túli szerzők is beküldték könyveiket, a bírálók pedig egyhangúlag a 25 éves losonci költő Miért félünk az őrültektől című, a Kalligram Kiadó gondozásában megjelent könyvét találták a legjobbnak. A szerző jelenleg az Irodalmi Szemle szerkesztője (ú) Kisorsoltuk a könyvcsomagot A költészet napja alkalmából szerkesztőségünk is csatlakozott aPosztolj verset! mozgalomhoz: arra kértük olvasóinkat, a lapunkban április 11-én megjelent verseket osszák meg másokkal is. Vágják ki és ragasszák fel bárhova, ahol minél többen olvashatják: az osztályteremben, az utcán, a munkahelyen... Azok között, akik nemcsak megosztottak egy verset, hanem a „posztot” fotón is dokumentálták, és elküldték az Új Szó e-mail címére, értékes könyvcsomagot sorsoltunk ki. A nyertesek a következők: Ambrús Renáta (Ri- maszécs), Benkő Enikő (Tar- doskedd), Mészáros Fanni (Nyékvárkony). Minden kedves olvasónknak köszönjük a megosztást, a beküldött fotók megtekinthetők az ujszo.com-on. (ú) KULTÚRA 2017. április 13.1 www.ujszo.com Álmos Pozsonyba jön Először vendégszerepei a szlovák fővárosban a Soproni Petőfi Színház A Soproni Petőfi Színház az Álmos legendája című táncelőadással vendégszerepei Pozsonyban április 26-án. A tavaly bemutatott, több díjat nyert produkcióhoz Szarka Gyula, a Ghymes együttes Kossuth-díjas alapítója írt zenót, a koreográfus pedig Demcsák Ottó, a Győri Balett egykori táncosa. A táncmű a magyar őstörténet kevésbé ismert részét eleveníti fel, Emese álmától Almos születésén át a magyarság Kárpát-medencébe való bevonulásáig. Láthatunk férfias harcokat, érzelmes jeleneteket és álomvilágot is ebben a kétszer negyvenperces előadásban, amelyben végig jelen van egy táltos és egy füvesasszony. Ok képviselik a szakralitást, ők kötik át az egyes jeleneteket. Almos személyét azért is tartják fontosnak az alkotók, mert ő egyesítette a hét törzset, vagyis tulajdonképpen neki köszönhető az az erős szövetség, amely lehetővé tette a honfoglalást. A Harangozó-díjas Demcsák Ottó a tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatón elmondta, hogy ezt a darabot mérföldkőnek tekinti koreográfusi pályáján, és úgy érzi, sikerült megvalósítania elképzeléseit a fiatal, csupán három éve megalakult Soproni Balett élén. Továbbra is azt a Béjart-Markó- féle vonalat követi, amely nem a látványos díszletelemeken és tömegjeleneteken alapul, hanem a táncosok személyiségét, belső világát mutatja meg a mozdulatokon keresztül. Szerinte a darab azok számára is érthető, akik nem beszélnek magyarul. A nemzetközi nyelv olyannyira fontos volt az alkotók számára, hogy eredetileg instrumentális zenét képJUHÁSZ KATALIN Láthatunk férfias harcokat, érzelmes jeleneteket és álomvilágot is az előadásban zeltek el az előadáshoz, csak később döntöttek úgy, hogy felkérnek egy költőt a dalszövegek megírására. Szálinger Balázsra esett a választás, aki a magyar zenés műfaj átlagánál jóval szellemesebb, finomabb, nívó- sabb alapanyagot szállított Szarka Gyulának. A zeneszerzőt azonnal megihlették „létezéstörténetünk” kezdetei. „Természetesen nem tudhatjuk, milyen zenék léteztek abban a korban, ezért jobbára a saját gusztusomra, érzéseimre hagyatkoztam. Mivel a népzene gyökerei nagyon mélyre és messzire nyúlnak, ráadásul én is évtizedek óta a népi hangzásból indulok ki, nem volt nehéz dolgom. Igyekeztem azokat a hangszereket beépíteni, amelyek vélhetően akkoriban is léteztek, a sámándob vagy a töröksíp például gyakran szerepel” - mondta Szarka Gyula. És mivel a zenei motívumok egy idő után kezdtek hagyományos dalformát ölteni, végül a szöveges változat mellett döntöttek. A színháznak nem az ismeretterjesztés az elsődleges feladata, de az alkotók örülnének, ha az előadás olyan érdeklődést keltene a nézőkben, hogy otthon utánaolvasnának a magyarok őstörténetének, ha megnéznék, hogyan zajlott a kijevi csata, ki volt Kézai Simon, Anonymus, vagy mi a szerepe az oly gyakran ábrázolt turulmadárnak ebben a gyönyörű történetben. Ezt már Pataki András, a Petőfi Színház igazgatója mondta a pozsonyi sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy a két város földrajzi közelsége további vendégszereplésekre, művészi együttműködésekre ad le(Képarchívum) hetőséget, és persze szívesen látják az itteni közönséget Sopronban is. Ez olyannyira konkrét cél, hogy a Fer- tőrákosi Barlangszínházban a kulturális turizmus fellendítésének a reményében tűzik műsorra Elton John és Tim Rice Aida című musicaljét angol és német feliratozással. Szarka Gyula, aki egy ideje a színház társulatának rendes tagja, szintén kapott már új feladatot: Moliére A fösvény című komédiájának az átdolgozásához kérték fel zeneszerzőnek. Ez a történet Révkomárom- ban játszódik, ezért evidens volt, hogy Komáromban is bemutatják. A komáromi premier október végén, a soproni novemberben várható. A Soproni Petőfi Színház első pozsonyi vendégjátékának helyszíne a ružinovi kultúrház. Toni Erdmann, Menzel és Mokos egy filmben Pozsony. A napokban elkezdődött Martin Šulík A tolmács (Tlmočník) című új filmjének a forgatása. A komikus és drámai szituációkat váltakoztató alkotás egy furcsa páros kalandjait meséli el: egy régi, második világháborús történet felelevenítése kapcsán találkozik Ali, az aszketikus tolmács és Georg, az alkoholista osztrák bonviván, hogy együtt induljanak a mindkettőjük családjának sorsát meghatározó múlt nyomába. Miközben Szlovákiát keresztül-kasul bejárva az egykori események tanúit keresik, a két idősödő, nagyon különböző vérmérsékletű férfi fokozatosan egymáshoz is megtalálja az utat. Ali szerepében Jifí Menzel világhírű cseh rendező áll kamera elé, Georgot pedig az a Peter Si- monischek alakítja, akit egyebek mellett a tavalyi év egyik hangos európai filmsikere, a Toni Erd- mann című német groteszk komédia főszereplőjeként ismert meg a szélesebb közönség. A tolmács című film szereplőgárdájához többekkel együtt Mokos Attila, a Komáromi Jókai Színház művésze, Zuzana Mauréry és Éva Kramero- vá is csatlakozik. A stáb a következő hetekben nemcsak a fővárosban forgat, hanem Besztercebányán, Zsolnán, Rózsahegyen, Né- metlipcsén is megfordul. Martin Sulik ez alkalommal is Marek Leščák forgatókönyvíróval dolgozott - vele együtt készítette el legutóbbi játékfilmjét, a 2011-ben bemutatott Cigányt is. A tolmács várhatóan 2018 tavaszán kerül a mozikba. (sita, as) PENGE Gyenge próbálkozás Aki a kritikai fogadtatáson kívül Hevesi Judit első kötetéről nem tudna semmit, nagy izgalommal venné kézbe a második verseskönyvét. Én is abban a hiszemben voltam, hogy érett, komoly kötettel van dolgom, átgondolt, emlékezetes versek gyűjteményével. Tévedtem. Pedig a Holnap ne gyere köteteim figyelemfelkeltő, izgalmas, több teret nyit meg, ahova elkalandozhat a szerző és elcsalogatható az olvasó. Ehhez képest a kötet szűk, unásig ismételt térben, szerelem, hétköznapok, apró reflexiók szoba-konyhájában mozog. Ami még nem lenne baj, ha nem jönne hozzá egy kiszámítható, nem túl sok kockázatot vállaló, receptszerűen működő költői nyelv. Nem érheti az a vád a könyvet, hogy nem jól szerkesztett, azonban ha alaposan szemügyre vesszük, egy ügyesen kimunkált konstrukció is könnyen mutathat gyengeségeket. Félrevezető módon erősen indít a kötet, a Gyász című szövegben van kihívás, idegeket borzongat meg, nem ragad bele a nőiség piszokszürke rózsaszínjébe. „Korábbi kedvenc alvóhelyükön pedig, /ahová társuk meghalni ment, / nem alszanak. /Ottsoha többé nem alszanak. ” Az utolsó két sor a nem nyomatékosításával a balladák jóleső sötétjét idézi. Ugyanilyen érdekes szöveg a Mi marad meg? című: ugyan keveset vállal, nem akar sokat, dejó akivitelezés. A szövegek nagy részében a zárlat lehangoló, egy idő után olyannyira kiszámíthatóvá válik, hogy az már unalmas. És tudunk-e nagyobb bűnt egy verseskötetnél, mint az unalom? Az élőbeszédszerű sorok üresek, mintha a metrószélben állva hozzám eljutó hangtöredékek verssé imitá- lása történne, kevés sikerrel. A szirupos romantika sem kerüli el a szövegeket, a következő sor például az egynyári slágerek hangulatát idézi. „ hogy holnaptól könnyű legyek újra /mint a tegnapi szél A kötet végén a hosszúra sikeredett köszönetnyilvánítás azt a benyomást kelti, hogy a szerző a könyv gyengeségeit a nevek erősségével ellensúlyozza, hogy lám, nem akárkik segítettek a versek, egyáltalán, a kötet létrejöttében. Mintha Szabó T. AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA Anna vagy Morcsány i Géza nevével lenne megtámasztva a különben gyenge lábakon álló kötet. „ és kicsit tényleg lehetnék megengedőbb / azokkal, akik nem értékelik a verseimet,” - írja Hevesi, ennek reményében csukom be én is a könyvet. Hevesi Judit: Holnap ne gyere. Magvető Kiadó, 2017.64 oldal. Értékelés: 5/10 Martin Šulík hat év után újra forgat (Gabriel Kuchta felvétele)
