Új Szó, 2017. április (70. évfolyam, 77-99. szám)

2017-04-03 / 78. szám, hétfő

2 i KOZELET 2017. április 3. | www.ujszo.com A legolcsóbb ajánlatot kizárták Plavčanék Plavčan nem hallgatott a civilekre (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kiértékelte az országos internetszolgáltatóra vonatkozó közbeszerzósi pályázatát az oktatási minisztérium, előtte azonban kizárta a legalacsonyabb ajánlatot tevő pályázót. Másfél év után a végéhez közele­dik az oktatási minisztérium Edunet névre keresztelt projektjének köz- beszerzési pályázata. A tárca az Edunettel szeretne ingyenes internet- hozzáférést biztosítani az ország összes oktatási intézményének. A minisztérium tájékoztatása alapján a legalacsonyabb ajánlatot 53,7 millió euróval a Swan szolgáltató tette. Az általuk kínált összeg a harmadával volt alacsonyabb a minisztérium kalkulációjához képest. „Az áraján­latokat és a pályázók által benyújtott teljes dokumentációt megvizsgálja a Közbeszerzési Hivatal (UVO). A minisztérium csak az ellenőrzést kö­vetően hirdeti ki a pályázat győzte­sét” - közölte Ivana Skokanová, a tárca szóvivője. Peter Plavčan (SNS- j elölt) tárcavezető szerint egy nagy és nagyon fontos projektről van szó, ezért a szerződést csak az ellenőrzés lezárását követően hajlandó aláírni. „Ha kiderül, hogy a projekt nincs rendben, új közbeszerzési pályázat kiírását fogom kezdeményezni” - állítja a miniszter. A tárca arról nem számolt be, hogy négy cég jelentke­zett a felhívásra, és arról sem, miért zárta ki a versenyből a legalacso­nyabb ajánlatot tevő 02-t. „Meg­győződésünk, hogy ajánlatunk megfelelt a minisztérium feltételei­nek, egy technikailag működőképes és az Edunet céljait teljesítő ajánla­tot tettünk, ráadásul jóval alacso­nyabb összegért, mint a győztes ár­ajánlat” - közölte a szolgáltató a Trend.sk-val. Hozzátette, való­színűleg formális okok miatt zárhat­ták ki ajánlatukat. Az 02 egyébként 6,4 millió euróval olcsóbban építette volna ki a rendszert. Az oktatási minisztérium 2015 őszén írta ki az Edunet közbeszer­zési pályázatát, melyet az Aliancia Fair-play és Slovensko.Digitál ci­vilszervezetek több alkalommal élesen bíráltak. Ján Hargaš, a Slo- vensko.Digitál képviselője szerint a pályázat során az intemetszolgálta- tók 90%-át kizárták a versenyből, mert azt kimondottan a nagy szol­gáltatókra szabták. A civilszervezet azt is kifogásolta, hogy szakmai vita és előzetes felmérés nélkül írták ki a versenyt. Meggyőződésük, hogy a regionális, kisebb szolgáltatók jobb minőségű, gyorsabb és olcsóbb szolgáltatást tudtak volna kínálni. A két civilszervezet többször felaján­lotta a tárcának szakmai segítségét, legutóbb két hete küldött nyílt le­velet Peter Plavčan tárcavezetőnek. A lehetőséggel nem éltek a tárcánál, sőt válaszra sem méltatták a civile­ket. (SITA, Trend.sk, ie) Már csak pénz kérdése az R2-es építése DEMECS PÉTER Aki Pozsonyból közúton akar menni Losoncra, az a már meglevő, Besztercebányáig vezető gyorsforgalmi úton aránylag gyorsan eljut Zólyomig, itt viszont a könnyű haladás vágót ár. Innen ugyanis nagyrészt elsőrendű úton kell araszolgatni, gyakran hosszú kocsisorokban. Pozsony. A helyzeten jelentősen javíthatna az R2-es gyorsforgalmi út nyolc új szakasza, melynek építésé­re jelenleg keresik a pénzt. Az R2-est legutóbb 2015-ben bő­vítették, a forgalomnak akkor egy 10,4 kilométeres szakaszt adtak át, amely hatperces megtakarítást ho­zott. Sokak szerint ez is olyan, mint halottnak a csók, a Kassára vezető út jelentős részét ugyanis továbbra is túlzsúfolt elsőrendű úton kell meg­tenni. A 2015-ben átadott szakasz Pstruša előtt kezdődik, Stožok és Gyetva községeket elkerülve egé­szen Kriványig tart, gyakorlatilag párhuzamosan az 1/50-es elsőrendű úttal. A következő, 7850 méteres szakaszt a Nemzeti Autópálya­társaság (NDS) tervei szerint már a következő hónapban, májusban kel­lene átadni a forgalomnak. Ez a sza­kasz Zólyom után, Zvolenská Slati­na községben kezdődik, majd Pstruša előtt rákapcsolódna a már létező, Kriványig vezető szakaszra. A nem egész nyolc kilométeres gyorsforgalmi az NDS szerint újabb, körülbelül 3 perces megtakarítást jelent a déli útvonalon útban Kassá­ra. A közlekedési minisztérium to­vábbi nyolc, egyszerűbb szakaszra akarja idén ősszel kiírni a verseny- pályázatot úgy, hogy az építkezések még ebben a választási időszakban elkezdődjenek. Keresik a pénzt Bár technikailag már semmi sem áll útjában annak, hogy elkezdjék az építkezést, míg nem születik egyez­ség a projektek finanszírozásáról, addig nem írhatják ki a pályázato­kat. Érsek szerint az egyik megol­dás, ha az utakat magántőke bevo­násával, PPP-projektek keretében építik. A másik, sokkal kézenfek­vőbb viszont az lenne, ha az úgyne­vezett adófékről szóló törvény mó­dosításával szereznének pénzt az építkezésre. Az adófékről szóló törvény jelen­leg nem teszi lehetővé, hogy az ál­lam még több kölcsönt vegyen fel, tehát korlátot szab az adósság felső határának. Meghatározza, hogy a hazai össztermékhez viszonyított államadósság nem léphet túl bizo­nyos szintet. Ha módosítanák a tör­vényt, akkor lehetőség lenne újabb kölcsönök felvételére, s így lehetne pénzt találni a gyorsforgalmi utak építésére is. Ehhez 90 szavazat kell a parlamentben, tehát a kormánykoa­líciónak az ellenzék szavazataira is szüksége lenne. „Lépni kell ezen a téren, mert ha a projektek beindul­nak, akkor a pénzre egyszerűen szükség lesz. Nekem például évről évre magasabb költségvetés kell a minisztériumban ahhoz, hogy befe­jezzem a kormány prioritásai közt szereplő projekteket” - állítja Érsek. Az adófékről szóló törvény megnyi­tásának lehetőségéről ezekben a he­tekben tárgyalnak, s továbbra sem biztos, hogy sikerül egyezségre jut­ni. Problematikus Szoroskő Azt, hogy mikorra sikerül befe­jezni az R2-es teljes szakaszát, egyelőre senki sem tudja. Az NDS még 2015-ben, az egyszínű Smer- kormány idején arról beszélt, hogy az egész útszakasz befejezését 25 évvel elhalasztják, mondván: a pro­jektekre nincs, s a következő évek­ben sem lesz pénz. Ez mára meg­változott, s az R2-es projektjén to­ÉrsekÁrpád bizakodik (siTA-feivétei) vább dolgoznak, bár azt, hogy mi­korra épülhet meg a teljes gyorsfor­galmi, egyelőre senki sem tudja. Az R2-esen a legnagyobb kihí­vást Szoroskő jelenti. „Itt alagútra lesz szükség, tehát ezt is fel kell mérni. Ki kell számolni, hogy egy­csöves vagy kétcsöves alagút szükséges-e. A forgalom sűrűsége szempontjából szerintünk még úgy tíz évig elég lesz az egy cső, de ez is mind olyan dolog, amit pontosan ki kell számítani, és amire szintén meg kell találni a pénzt” - mondta a mi­niszter. Az R2-SS nyolc szakaszának építési terve 2023-ig ► Krivány - Vámosfalva (Mýtna) (4/2019 - 4/2021) ► Vámosfalva (Mýtna) - Lónyabánya (2/2018 - 2/2021) ► Lónyabánya - Osgyán(12/2019 - 12/2021) ► Osgyán - Zellerje (12/2019 - 12/2021) ► Zeherje - Bátka (12/2019 - 12/2021) ► Bátka - Füge (12/2019 - 12/2021) ► Rozsnyó - Szádalmás (10/2018 - 10/2023) ► Kassa, Saca - Kassaolcsvár (Koiické OHany) (8/2018-8/2021) A munkaerőhiány miatt sok cég már nem jönne Szlovákiába Szlovákia továbbra is régiónk egyik legvonzóbb befektetési célpontja a külföldi beruházók száméra, a szakképzett munkaerő egyre nagyobb hiánya miatt azonban több, korábban itt letelepedett cég ma már nem Szlovákiát választaná. Pozsony. Közép- és Kelet- Európában Csehország után Szlová­kia jelenleg is a második legattraktí­vabb beruházási célpont a külföldi cégek számára - derül ki a Szlová­kiában működő külföldi kereskedel­mi kamarák által elvégzett felmérés­ből, amit a napokban a Szlovák-német Kereskedelmi és Iparkamara tett közzé. Ebből azon­ban az is kiderül, hogy az elmúlt idő­szakban egyre több problémája van az itt már korábban megtelepedett cégeknek a szakképzett munkaerő toborzásával és megtartásával. A felmérésben részt vevő 176 cégnek manapság így már csak a 79 száza­léka döntene ismét Szlovákia mel­lett. Ilyen rossz adatra a külföldi iparkamarák által végzett itteni fel­mérés 13 éve alatt még soha nem volt példa. ,Az általunk közzétett felmé­résből is kiderül, hogy jelenleg ha­talmas hiány van a szakképzett mun­kaerőből, miközben a legrosszabb helyzetről az iparvállalatok számol­tak be” - mondta Hans Christian Kügerl, a pozsonyi osztrák nagykö­vetség kereskedelmi tanácsosa. A cégek részéről ugyanakkor óri­ási az érdeklődés az új alkalmazottak iránt. A felmérés szerint csaknem minden második társaság tervezi új alkalmazottak felvételét, elbocsátá­sokkal pedig csupán a tizedük szá­mol. „Tíz éve nem volt ilyen ala­csony azoknak a cégeknek az ará­nya, amelyek elbocsátásokat tervez­nek” - tette hozzá Kügerl. Ezzel kap­csolatban azonban a külföldi iparka­marák képviselői is arra hívják fel a figyelmet, hogy a szlovák kormány­nak haladéktalanul átfogó reformo­kat kellene végrehajtania az iskola­ügyben, hogy ez megfeleljen a piaci elvárásoknak. Ellenkező esetben egyre több vendégmunkást lesznek kénytelenek behozni az országba. A gazdaság teljesítményének a megítélése szempontjából Szlová­kia mindezek ellenére továbbra is rendkívül jól teljesít. A tegnap köz­zétett felmérés szerint a megkérde­zett cégvezetők döntő hányada úgy gondolja, hogy az ország gazdasága nyolc éve nem teljesített ilyen jól, mint manapság. A Fico-kabinet legnagyobb hibájának a beruházók azt tartják, hogy képtelen hatéko­nyan felvenni a harcot a korrupció­val, továbbra is gondok vannak a jogérvényesítéssel és a közbeszer­zések átláthatóságával is. „A kül­földi beruházók az idei felmérésben a lehető legrosszabb osztályzatot adták a kormánynak a korrupció szempontjából. A választásokat követően a Fico-kabinet ugyan arra tett ígéretet, hogy kíméletlen harcot hirdet a korrupciónak, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy nem sok mindent tett ennek érdekében” - mondta Markus Halt, a Szlovák-német Kereskedelmi és Iparkamara szóvivője. (TASR, sita, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents